Etelka, Aletta

Klasszikus jazz - A New Orleans-i stílus

2015.04.09. 19:29

Programkereső

Gyümölcsös ládából hangszert - avagy szemelvények a jazz történetéből Pallai Péter szakíró tollából.

A kezdeti időkben a zenekarok tagjai gyakran saját maguk készítették hangszereiket. Szép számmal akadtak lefolyócsőből barkácsolt fúvós hangszerek - talán ezért is nevezik a szaxofont a vízvezeték-szerelők rémének -, gyümölcsös ládából készített húros hangszerek vagy fazekakból, dobozokból összeállított dobok. Természetesen az egyre népszerűbb, sokat foglalkoztatott zenészek már gyártott hangszereket használtak, hiszen a technikai tudás mellett egyre fontosabbá vált a hangzás minősége.

Joe King Oliver
Joe King Oliver

A zenekarokban általában hat-nyolc muzsikus játszott. A ritmusszekció mellett - mely egy tubásból (ezt később fölváltotta a bőgő), egy dobosból és egy bendzsósból (később gitárosból) állt - a szólóhangszerek a klarinét, a harsona és két vagy három kornett voltak. A zenekar játékának alapját a kollektív muzsikálás jelentette. A zenei rendezőelv kissé emlékeztetett a magyar kávéházi cigányzenekarok játékmódjára. A zenészek mindig nagyon figyeltek egymásra, különösen akkor, amikor rögtönöztek. A számok többségében a klarinét, a kornettek és a harsona egyszerre, párhuzamosan improvizált, de a közös játék csak akkor vált élvezhetővé, ha a zenében rend uralkodott. Mindig figyelemmel kellett lenni a harmóniákra, a dallamra, hiszen az azoktól való eltérés kaotikus következménnyel járhatott. Ez a típusú zenélés nagy figyelmet, alkalmazkodóképességet és gyors reflexet követelt a zenésztől.

New Orleansban egyáltalán nem készült lemezfelvétel. Az ott dívó stílust az 1920-as években a déli államokból északra vándorolt zenészek, mint a kornettista/trombitás, Joe 'King' Oliver zenekara már Chicágóban örökítette meg az utókor számára.

Részlet Kerekes György és Pallai Péter „A Jazz Évszázada" c. kiadásra váró könyvéből.