Konrád, Tivadar

Önként táncolva egy napon át

2015.05.03. 16:00

Programkereső

Idén negyedszerre rendezik meg a Táncház Napját az első táncház évfordulóján országon belül és határainkon túl, hogy népszerűsítsék a negyvenhárom éve elindult, a modern város kereteihez a néptáncot és a népzenét - és ezzel együtt szép lassan népi kultúránk egészét -adaptált mozgalmat. Idén először átadják a Halmos Béla-vándordíjat és emlékérmet is.

Az első budapesti táncházat 1972. május 6-án négy budapesti táncegyüttes részvételével a Liszt Ferenc Téri Könyvklubban (ma az Írók Boltja része) rendezték meg három budapesti fiatal táncos (Foltin Jolán, Lelkes Lajos és Stoller Antal) kezdeményezésére, akiket Széken szerzett friss élményeiket kívánták megosztani táncos társaikkal. Hogy mi volt ez és mi az, ami azóta is fiatalok százezreit lázban tartja? A Táncház Napján erre igyekeznek rávilágítani a szervezők és közreműködők, akik egy egész napon át önkéntes munkával rendeznek szabad téri táncházakat, hogy minél több emberrel megismertessék ennek örömét.

A Táncház Napja
A Táncház Napja

Az első táncház negyven éves évfordulóján civil kezdeményezésre rendezték meg először a Táncház Napját 2012-ben, akkor még Halmos Béla, az első táncház prímásának házigazdáskodásával. A két éve hirtelen elhunyt legendás népzenész és kutató emlékére idén két díjat is átadnak a Zeneakadémián aznap este rendezett Táncház Napi gálaműsoron, ahol a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének Elfeledett Székelyföld műsorát mutatják be. Egy arra méltó fiatal prímás Halmos Béla egykori hegedűjét veheti át vándordíjként a szakmai kuratórium döntése alapján, míg a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület Halmos Béla-emlékérmet készíttetett Kiss B. György éremkészítővel és ítélt oda idén először a táncházak szervezésében kiemelkedő munkát végzett személynek.

A központi rendezvényt idén is az emblematikus Liszt Ferenc téren tartják, az Ady szobor előtt kialakított táncplaccon élő zenére - ahogy illik - tanítanak például dunántúli, mezőségi, zoboralji, moldvai és szerb táncokat szakavatott tánctanárok segítségével. A kicsiket délelőtt énekes-táncos játékokkal, mondókákkal várják a hűs fák alatt, egész nap alkalom nyílik a kézműves-hagyományainkba is belekóstolni, de a tánctól megfáradva énektanulásra vagy mesehallgatásra is nyílik lehetőség - nemcsak kiskorúaknak. Délután 3-kor még van szerencsénk első kézből meghallgatni az első táncházakról szóló emlékeket, hiszen moderált beszélgetésre hívták a szervezők az egykori résztvevőket és szervezőket az egyik közeli kávézóba.

A Táncház Napja világüzenetét idén két legendás koreográfus, Novák Ferenc Tata, az első táncház házigazda együttesének, a Bihari együttesnek egykori vezetője és Timár Sándor, a táncházat széles körben elterjesztő Bartók együttes egykori vezetője mondják el.

A Táncház Napja
A Táncház Napja

És aki aznap nincs Budapesten? Szerencsére az ország számos pontján, sőt határainkon túl is - így többek között Bécsben, Máramarosszigeten, Zalaegerszegen vagy épp Debrecenben - lehet számítani Táncház Napi rendezvényekre, de online is figyelemmel követhető a központi helyszín programfolyama.

A sok-sok generáció, évszázad, népek és kulturális divatok hatás-ellenhatása alatt csiszolódott népzene és néptánc ma is érvényes, megélhető érzéseket közvetít. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy bár a mai városi táncházakat már nem egy villanykörte vagy petróleumlámpa fénye ragyogja be és nem féltett ünnepi viseletüket húzzák fel a meghívottak, de a romkocsma félhomályában vagy a neon fénye mellett ugyanúgy, ugyanazokra a zenékre mulatnak, ismerkednek, éneklik el és táncolják ki magukból örömüket és bánataikat a tornacipős, farmeros fiatalok mint egykor felmenőik.

Győződjenek meg róla május 9-én saját szemükkel!