Auguszta

Ifj. Csoóri Sándor: „Úgy próbálok élni, hogy jó gondolataim legyenek”

2016.03.15. 16:45

Programkereső

A táncházmozgalom meghatározó egyénisége, a széki népzene magas szintű előadója és oktatója, a Muzsikás Együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja, Csoóri Sándor költő fia is Kossuth-díjat kapott március 15-én.
Ifj. Csoóri Sándor
Ifj. Csoóri Sándor
Fotó: Pataky Zsolt

Az idén 60 éves zenész elkötelezett és nagyhatású előadóművészi tevékenysége, a magyar népzene megújhodásában, illetve a népi hangszeres muzsika, különösen a magyar duda külföldi és hazai megismertetésében betöltött meghatározó szerepe, valamint a népzenei oktatás és a fiatal népzenészek képzése terén felbecsülhetetlen értékű munkája elismeréseként vehette át kedden a Parlamentben a kitüntetést.

Ifj. Csoóri Sándor 1999-ben már majdnem megkapta a Kossuth-díjat; akkor a Muzsikás együttest ismerték el, és a csapatból két évvel korábban - 23 év után - távozott alapító tag kimaradt a díjazottak közül. "Nem érintett annyira fájdalmasan a dolog, inkább az fájt, hogy a többiek miért nem tudtak kiállni mellettem" - idézte fel a népzenész.

A hegedűn, dudán, brácsán, gitáron és tekerőlanton is játszó muzsikus 1973-tól 1996-ig játszott a hazai nép- és világzenei színtér meghatározó zenekarával, a Muzsikással. "A legfontosabb abból az időszakból számomra talán az, hogy elkezdődött a hazai világzene kibontakozása. Az 1982-ben megjelent Nem úgy van most, mint volt régen című lemezünk igazán újító volt, szerepelt rajta szájharmonika, duda, blues-ihletésű dalok, kicsit a Rolling Stones hatása érezhető rajta" - mondta ifj. Csoóri Sándor.

1997-ben megalapította az Ifjú Muzsikást, amely más utat vett, 2008-tól különösen: egyfajta újraértelmezésben kezdték játszani a magyar népzenét.

"A Muzsikás után folytattam a feldolgozásos és autentikus muzsika ötvözését, de tíz évig csak egy zenekart hallgattam, hogy megpróbáljam megfejteni Ádám István Icsán, a legendás széki prímás játékát. Sikerült bebizonyítanom, hogy a magyar népzenének speciális négynegyedes ritmusa van, ami páratlan egységekből áll össze" - szögezte le a zenész.

Az általa tanulmányozott zene arra is rádöbbentette, hogy nemcsak a hangszert, hanem az ember jobb és bal agyféltekéjét is "be kell hangolni".

Ez egyfajta zenei jóga: nemcsak dallamokat játszunk tudatlanul, hanem, ahogy én hívom, varázsjeles vonózást használunk. A hegedűt nem húzzuk, hanem körökkel, nyolcasokkal, hullámokkal zengetjük be".

Mint mondta, nem foglalkoztatja, hogy míg a Muzsikással a világ nagy koncerttermeiben játszott, az elmúlt két évtizedben kikerült a reflektorfényből. "Úgy próbálok élni és viselkedni, hogy jó gondolataim legyenek. Elfogadom a világ dolgait, nem haragszom senkire, mert megtanultam, hogy mindenki rettenetesen küzd saját magával".

Kitért arra, hogy nagyon büszke fia, a kontrás Csoóri Sándor Sündi sikereire, amelyeket a nemzetközi világzenei színtéren sokra tartott Buda Folk Banddel elért. Ebben a zenekarban énekel Márczi Anna Tücsi, aki ifj. Csoóri Sándor párja. Ők hárman együtt az Ifjú Muzsikás alapító tagjai voltak. "Sündi folytatja, amit én csinálok, és másik fiammal, Bendegúzzal együtt zenélünk az Ádám István Emlékzenekarban".

Ifj. Csoóri Sándor nemrég töltötte be 60. életévét, ebből az alkalomból március 18-án ünnepi nagykoncertet rendeznek a Fonó Budai Zeneházban. "A régi Pátria-felvételeken szereplő 77 dallam alá dobokat szerkesztettem annak az elméletemnek a jegyében, hogy a magyar zene hetes lüktetésű. Ebből tartunk bemutatót a koncerten".