Szilárda

Meddig emel föl a zene?

2016.05.03. 09:39

Programkereső

Vannak, akik számára ez nem csak egy elvont, költői kérdés: például annak a több mint 500 „hátrányos helyzetű” fiatalnak, akik a Snétberger Zenei Tehetségközpontba jelentkezve egy jobb jövőről álmodnak, amiben a zene által élhetnek -nem csak érzelmileg- teljes életet.

Akiknek a művészet volt az egyetlen lehetőség

Olvasd el korábbi cikkünket, melyben nehéz körülmények közül felkapaszkodott sikeres alkotókat mutattunk be.

 De lehet-e egyáltalán Magyarországon zenész-életpályamodellről beszélni? Úgy tűnik, a világhírű gitárművész, Snétberger Ferenc hisz ebben, hiszen 2011-ben nemcsak a zenei nevelés, de egyszersmind a szociális integráció céljával hozta létre Felsőörsön a róla elnevezett tehetségközpontot a Norvég Alap és a Magyar Állam segítségével, a Mészáros Zoltánnal közös ötlet alapján. Személyével valódi hitelt ad a kezdeményezésnek, maga is végigjárta ugyanis azt az utat, ami a hatgyermekes salgótarjáni roma család szobakonyhájától a világ legnagyobb koncerttermeiig vezet. Nem meglepő tehát, hogy az „iskolában” tisztelettel teli csodálattal beszélnek a fiatalok azokról a pillanatokról, amikor szemtől szemben ülve, negyven centiméterről lehet tanulni a mestertől.

Pedig a diákok között van olyan, aki több generációs roma zenész családba született -és így gyerekkorától anyanyelvként ivódott bele a zene-, de olyan is, aki soha nem tanult iskolai keretek között zenét, kottát olvasni nem tud, és családja otthona csak egy komfortszinttel jobb a putrinál. Mindenesetre két dolog közös az immár 240 végzett diákban: a zsigeri tehetség és a hit, amiben a zenei közlésvágy a magasabb életszínvonal elérésének reményével - és megvalósulásával – találkozik.

A Snétberger Zenei Tehetségközpont sokkal több, mint egy egyszerű kurzus, de a gyors és látványos sikert ígérő televíziós tehetségkutatóktól is nagyban különbözik. Az egyik titok minden bizonnyal a kiváló előadóművész-zenetanárokban rejlik: a pedagógusok névsorában ugyanis Snétberger mellett olyanok sorakoznak, mint László Attila Liszt-díjas gitárművész, a Zeneakadémia tanára, Szőke Nikoletta, a külföldön is sikeres jazzénekesnő, Balázs János Liszt-díjas klasszikus zongoraművész, Barcza Horváth-József, a legkiválóbb magyar jazz-formációk bőgőse, Oláh Tzumo Árpád, a nemzetközileg is magasan jegyzett jazz-zongoraművész, és még sokan mások. Az ő zenei munkájukat egy olyan, széles tanári gárda segíti, akik a diákokat idegen nyelvekre, a munkaerőpiacon való érvényesülésre tanítják, beleértve a társművészetekben való műveltségi felzárkóztatást is. Emellett pedig azon is sokan dolgoznak a tehetségközpontban, hogy fellépési lehetőségeket biztosítsanak a fiataloknak. És ami az egészben a legszebb, hogy mindez fesztelen hangulatban zajlik, ellentétben a magyar iskolarendszerben és zeneoktatásban tapasztaltakkal.

snetberger03.png

Így lehetséges, hogy mára a kétszáznegyven végzett diákból hatvanan tanulnak tovább más zenei intézményben, ötvenhárom zenei formáció alakult, akik mintegy száz órányi koncertet adnak évente. Ez utóbbi számot gyarapítja most az a sorozat, melynek keretében májusban minden hétfőn egy, a Snétberger Zenei Tehetségközpont diákjaiból alakult formáció mutatkozik be a Kobuci Kertben.

Május 9-én a Django's melodie zenekar nyitja a sort: ők a világhírű szinti gitáros nevéhez híven a gipsy jazz magas szintű tolmácsolását tűzték ki célul azzal az extrával, hogy ők a tradicionális két gitár-bőgő-hegedű felálláshoz képest két hegedűvel szólaltatják meg az 1920-60-as évek zenei világát.

Május 16-án az Uher Bálint Kvartett folytatja a sorozatot. Ők 2014-ben alakították meg zenekarukat, még a Snétberger Zenei Tehetségközpont falai között. A tagok időközben felvételt nyertek a Zeneakadémiára és számos más formációban is zenélnek a kortárs jazztől a popzenéig. A kezdeti lelkesedés és erő azonban még mindig összetartja őket, műsorukban ezen az estén a standardek mellett saját szerzemények is felcsendülnek.

Május 23-án a Voices lép ugyanitt színpadra a tehetségközpont improvizáció- és zongoratanárával, Rozsnyói Péter jazz-zongoraművésszel kiegészülve. Az együttes hangzásvilága a két merőben eltérő karakterű fiatal éneksnő hangjára épül, akik népdal-feldolgozásokat, amerikai és latin standerdeket adnak elő.

A sorozatot május 30-án a DFSZT Kvartett koncertje zárja: Farkas Zsolt 2012-ben alakította trióját a Snétberger Zenei Tehetség Központban. 2013 decemberében a norvég jazz egyik legjelentősebb színpadán lépett fel a zenekar: a Victoria Jazz Klubban, Oslóban. A trió játszott azóta szerte az országban. A trióhoz ezen az estén Danyi Csaba is csatlakozik, aki mind hegedűn, mind gitáron kitűnően játszik. Farkas Zsolt jazz-zongora, Danyi Csaba jazz-gitár kategóriában a Lakatos-Ablakos Dezső Jazz Zenei Verseny I. helyezettjei lettek 2016-ban. Az est különlegességét Snétberger Ferenc közreműködése adja.

A szöveg a Port magazin májusi számában jelent meg. 

Ezt miért nem huszonöt éve mondtad?

Snétberger Ferenccel legutóbbi lemeze kapcsán beszélgetett Ziprernovszky Kornél. A beszélgetés ide kattintva elérhető.