Etelka, Aletta

Fidelio Napi Zene – Charlie Parker: Now's the Time

2016.08.29. 17:29

Programkereső

Ma 96 éve született Charlie Parker, becenevén Bird, akinek a bebop stílust köszönhetjük. Önpusztító életmódja miatt mindössze 35 évet élt, neki azonban ez a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy -másokkal karöltve- alapjaiban változtassa meg a jazzről való gondolkodást.

Charlie Parker megértését akár a neve felől is kezdhetjük: a Bird név azért ragadt rá, mert szaxofonszólóinak szabad szárnyalása sokakat a madarak röptére emlékeztetett.

Nem volt ez véletlen, Charlie Parkert a harmincas években olyan magánéleti kudarcok érték, ami elől a gyakorlásba menekült, így rövid időn belül az egyik legtechnikásabb altszaxofonossá vált. Ez a technikai kiműveltség pedig azzal a daccal találkozott, ami a swing zene és a jóléti konformizmus elutasításából táplálkozott. Társaival igyekeztek minél messzebb távolodni a swing zene hagyományától, így jött létre a bebop első hallásra disszonáns világa, a virtuóz technikát igénylő, aszimmetrikus ritmusú, zaklatott zene, ami nyomaiban sem emlékeztetett a jól táncolható swingre.

Bebop: lázadás a konformizmus ellen

Olvasd el korábbi jazzportrénkat, melyben szerzőnk Charlie Parker és Dizzy Gillespie munkásságán keresztül mutatja be a bebopot. 

Miles Davis 1944-ben, 18 éves korában hallotta őt először élőben, erről így nyilatkozott később:

Bird olyan nagy és invenciózus rögtönző volt, hogy teljesen kifordította magukból a dalokat. Ha nem ismerted a zenét, egyszerűen nem tudtad követni, hogy hol a búsban tart Bird az improvizációval.

Bean (Coleman Hawkins), Don Byas és Lucky Thompson mind ugyanabban a stílusban játszott. Amikor jött a szólórész, improvizáltak. De mindvégig kihallatszott a melódia a rögtönzés közben is. Amikor viszont Bird játszott, teljesen más szabályok érvényesültek, teljesen másról volt szó, és amit játszott, az is minden alkalommal más volt. A mesterek között ő volt a mester." - idézi Milest Kerekes György és Pallai Péter A Jazz Évszázada című könyvében.

Charlie Parker egyébként Esterházy Pétert is megihlette, akinek Hrabal könyve című regényében Bird az Úristent tanítja szaxofonozni, aki bár mindenható, szaxofonozni még ő sem tud.

A Now's the Time című zenét 1945-ben komponálta, pályája csúcsán.

Fidelio Napi Zene

Rovatunkban minden nap más-más zeneművel várjuk Olvasóinkat a klasszikus zene, a jazz, a világzene és a népzene világából. Kapcsolódjon ki velünk és adja át magát a zene élvezetének!

További zenékért kattintson ide.