Megdöbbentő: Jazzénekes nyert az Eurovíziós Dalfesztiválon!
Az eredményhirdetés után a magyar jazzélet néhány karakteres előadója élesen kinyilvánította véleményét a Facebookon. Közülük is talán Szőke Nikolettából, a külföldön is egyre sikeresebb énekesnőből bukott ki a legőszintébben a valódi zenét játszó muzsikusokban régóta gyülemlő feszültség:
Tiszteletet érdemel az az ország, ami ekkora szeretettel, hittel és büszkén elindította ezt a fiút, és megadta neki azt a támogatást, amit az IGAZI tehetségek érdemelnek.
Nagy bevállalás volt, de mint tudjuk és látjuk, aki mer, az nyer. Üzenem a sok megmondóembernek a zeneiparban, hogy szégyelljék magukat. Károsak az emberiségre azok a döntési pozícióban lévő »szakemberek«, akiknek megvan a lehetősége és módja arra, hogy jót és szépet mutassanak a közönségnek, és ők a trágya mellett döntenek (ahogy Salvador mondja), mert szerintük »arra van igény«.
Hajdu Klára énekes így fogalmazott: „A zene nem a nacionalizmusról szól, sem politikáról, sem a szomszédos országok egymásra pontozásáról!
Bátor és értékes misszió, amit a Sobral-tesók véghez vittek, és felnyitották Európa szemét és fülét. Van remény!”
Balázs József jazz-zongorista pedig azt írta:
Hála a jó Istennek újra hiszek a zenében! Egy akkora tehetség nyert elsöprően, igazi zenész!
Aki nem így gondolja, az vagy nem ért a zenéhez, vagy süket! Egyébként jazz énekes, többek között ezért is hatalmas a többi versenyzőhöz képest! Ez volt eddig a legjobb Eurovízió, amit valaha láttam”.
Az Eurovízió győzteséről tudni kell, hogy pszichológiát, majd jazzt tanult Barcelonában, 2016-ban jelent meg első és eddig egyetlen lemez Excuse me címmel. A mostani nyertes dalt, melynek címe Amar Pelos Dois szintén énekes nővére, Luísa Sobral írta. A dalfesztivál döntője után kiderült, Salvador szívátültető műtétre vár. Érdekes módon ebből nem csináltak nagy felhajtást, pedig egy ilyen életrajzi tény igazi bulvárhírként még több figyelmet tudott volna neki generálni. Ő enélkül is nyert. A díjátadó utáni beszédében így fogalmazott:
A zene nem tűzijáték, a zene érzés. Gyerünk, emeljük vissza az érzelmeket a zenébe!”
Miért érdekes ez a számunkra? A magyar Dal 2017 című versenyben szintén szerepelt egy mesterien megkomponált dal, mégpedig a szemtelenül fiatal és tehetséges Várallyay Petra Fall like a rain című nagyívű szerzeménye, amit a jazztanszakon végzett Kanizsa Georgina adott elő. A zsűri a közönségízléssel szembemenve a döntőig juttatta a dalt, a szavazáson azonban nem tudott nyerni. Tiszteletet érdemel a zsűri, amiért végig próbálták ennek a dalnak az erényeit hangsúlyozni, az átlag magyar zenefogyasztó ízlésváltozásához azonban a zeneipar egészén végigvonuló pálfordulásra volna szükség. Amíg a minőségi zenét játszó előadók a popzenészek gázsijának töredékéért kénytelenek fellépni, amíg tanult és jazz-körökben megbecsült zenészeknek nagylelkűen ingyenes fellépési lehetőséget kínálnak a tudatlan rendezvényszervezők, amíg a magát szakmai díjnak tituláló Fonogram-díj is a populizmus irányába halad évről évre, addig ne várjunk csodát. Amíg (önbizalomhiányból fakadóan is) a közönségízlés formálása helyett annak kielégítése zajlik, addig maradnak a kliségyűjtemények, amik a rádióból, tévéből áradva lépten-nyomon mérgeznek.