Zelma, Rajmund

Hallanod kell ezt az egyedi hangszerelésű Take Five-ot!

2018.01.14. 10:48

Programkereső

Már csak azért is, mert Dave Brubeck szerint minden idők legizgalmasabb Take Five-feldolgozása a pakisztáni Sachal Studio Orchestra orientális verziója.

A szaxofonos Paul Desmond ikonikus szerzeménye, az 1959-es Take Five a dallamtapadás tipikus esetét idézi elő újra és újra - nem véletlenül. Dave Brubeck és Paul Desmond a negyvenes-ötvenes években az egyik legnépszerűbb kvartettet hozták létre azzal, hogy teljesen új felfogást mutattak az éppen aktuálisan elfogadott jazzhez képest. A klasszikus zene és a jazz között keresték az átjárókat, és alapjaiban változtatták meg a jazz addig megváltoztathatatlannak hitt ütembeosztását. Bár a szakma akkoriban nem méltányolta sem klasszikus játékstílusukat, sem a páratlan vagy aszimmetrikus ritmusú szerzeményeiket – a kortárs közönség mellett az utókor is őket igazolja: a Take Five az egyik legtöbbet feldolgozott jazzstandard lett.

Íme a pakisztáni klasszikus zenei együttes, az Izzat Majeed és Mushtaq Soofi által alapított Sachal Studio Orchestra feldolgozása, amelyben a zongora- szaxofon-dob klasszikus felállást szitár, tablák, gitár és vonósegyüttes váltja fel. Dave Brubeck maga mondta az együttesről, amikor már jóval kilencvenen túl hallotta azt:

ez a legérdekesebb és legformabontóbb feldolgozás, amit valaha hallottam”.

A pakisztáni együttes interpretációjának sikerében minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a Take Five ritmusstruktúrája és ütembeosztása nagyban hasonlít az ő népzenéjük lüktetésére. Ez nem csoda, tekintve, hogy

Desmond és Brubeck tudatosan is inspirálódtak a különböző népek népzenéjéből, amelyek közül különösen nagy hatást gyakorolt rájuk a török zenei kultúra és az elő-ázsiai hagyományok.

Turnéik során nem voltak restek az adott ország népzenéjét sem tanulmányozni, így született meg az ázsiai hatásokat a Take Five-nál sokkal egyértelműbben magán hordozó Blue Rondo à la Turk, aminek megírását egy 9/8-os ritmusú török dallam inspirálta.

2013-ban  Wynton Marsalis  zenekarával lépett fel - akkor már  Sachal Jazz Ensemble néven, vonósok nélkül, bansurival kiegészülve- a zenekar, ahol más ikonikus jazzdarabokat is előadtak. Az együttműködésről 2016-ban dokumentumfilmet is bemutattak Song of Lahore címmel. A producer, a Grammy-díjas Eli Wolf  a film kapcsán azt mondta: "Manapság gyakran használjuk a világzene kifejezést. Ez az album valóban magában foglalja a világ zenéjét New Yorktól Pakisztánig".