György

Harcsa Veronika a főszereplője egykori mestere lemezének

2018.01.27. 10:15

Programkereső

Egyik kedvenc magyar énekesünk ezúttal belga muzsikusokkal merült el a zene mélyrétegeiben: Kris Defoort Triójának Diving Poet Society című albumát gazdagítja széles hangszín-palettájával.

Jól emlékszünk még Harcsa Veronika tíz évvel ezelőtti akusztikus kvartettjére, amivel az énekesnő megalapozta hazai és külföldi sikerét. A Speak low című sztenderd-lemezzel, valamint a You Don't Know It's You és a Red Baggage  című albumok izgalmas, de mégis könnyen emészthető saját szerzeményeivel még a kevésbé jazz-szerető közönséget is megfogta. Harcsa Veronika akár hátra is dőlhetett volna, folytathatta volna ezt a jó értelemben vett mainstream jazzvonalat, de ő tudatosan döntött úgy, hogy járatlanabb útra lép. Ekkor felvételizett a Brüsszeli Királyi Zeneakadémia, ahol saját bevallása szerint

a nulláról kellett bizonyítania mindent.

Többek között az itt tanultak eredményezték azt, hogy progresszívebb, merészebb irányokba is nyitott, aminek gyümölcsét már a Gyémánt Bálinttal közös duóban és a Kassák-projektben is megismerhettük. Harcsa Veronika azóta is a zenei komfortzónán kívül keresi a boldogságot, és ebben a közönség is követi őt.

Harcsa Veronika
Harcsa Veronika
Fotó: Rene Jakobson

Harcsa Veronika „avantgárd” zenei útjának egyik mérföldköve a Kris Defoorttal közös, nemrég megjelent lemez. A zongorista, aki nem mellesleg a belga zenei élet egyik kulcsfigurája opera, nagyzenekari és kamarazenei szerzőként, kortárs és jazz-zenészként, az egyetemen szabad improvizációt és zeneszerzést tanított Harcsa Veronikának. A lemez kapcsán egy interjúban azt nyilatkozta Kris Defoort:

a magyar énekesnő abban a pillanatban megvette őt, amikor az első közös énekórán kinyitotta a száját.

Mint meséli, azonnal felismerte, hogy Harcsa Veronikának nem annyira a szigorú értelemben vett jazz, sokkal inkább a határokon átnyúló, kortárs, avantgárd zenei kontextus állna igazán jól, amiben expresszív előadói készségeit is ki tudja bontakoztatni. Így aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy a Diving Poet Society című albumon gyakorlatilag főszereplővé tette őt a francia altszaxofonos Guillaume Orti mellett.

Harcsa Veronika, Guillaume Orti és a Kris Defoort Trio
Harcsa Veronika, Guillaume Orti és a Kris Defoort Trio
Fotó: Petra Cvelbar

A zenei anyagot egyébként ő maga így jellemezte:

Öt zenei költő, aki egy végtelen, színekkel, szavakkal és hangokkal teli óceánban való búvárkodás örömét közvetíti”.

Az album egyik alappillérét adják Peter Verhelst belga költő angol nyelvű absztrakt szövegei, aminek minden egyes szava érzelmi töltetet kap Harcsa Veronika hangján, aki hol tökéletes angolsággal megformált (fél)prózában, hol már-már nem is emberi hangeffektekkel közvetíti a versek képszerű világát. Az énekesnő egyik erőssége, a hangszerszerű éneklés is nagy szerephez jut ezen a lemezen. Különösen figyelemre méltó, ahogyan párbeszédet folytat a lemez másik szólistájával, az altszaxofonos Guillaume Orti szólamaival a Diving Poets és a New Sound című számokban. Tulajdonképpen erősen képszerű alkotó zene ez, filmjeleneteket idéz, amit a zenészek azzal is szemléltetnek, hogy az album bookletjébe minden „zenei költő” neve mellé odaírják kedvenc színét, mintha csak arra buzdítanának, kövessük ecsetvonások módjára az összefonódó, színes szólamokat. Ha jól emlékszem, Harcsa Veronikáé a türkizkék volt.

Mondhatnánk erre a zenei szabadságra, hogy már-már free jazz, de

a szerzemények többsége előre megírt melódiákon alapszik, amik bár időnként szokatlanabb harmóniáikkal nagy figyelmet kérnek a hallgatótól, meghálálják azt, mert olyan rejtett lelki kamrákba vezetnek be, amit sokszor még magunk elől is titkolunk.

Aki tehát kíváncsi arra, mire kapják fel éppen fejüket a nyugati kortárs zenei kedvelői, hallgassa meg a lemezt ingyenesen a Spotify-on, vagy reménykedjen, hogy hamarosan Budapesten is újra bemutatkozik a formáció.

 Kris Defoort Trio: Diving Poet Society

1. The Pine Tree and the Marching

2. Liquid Mirrors

3. The Pine Tree and the Fire

4. Diving Poets

5. Diepblauwe Sehnsucht

6. New Sound Plaza

7. Heavenly Billie

Harcsa Veronika - ének

Guillaume Orti - altszaxofon

Kris Defoort - zongora

Nicolas Thys - basszusgitár

Lander Gyselinck - dob