Eleonóra

10 jazzfilm, amit akkor is élvezni fogsz, ha nem szereted a jazzt

2018.02.14. 15:37

Programkereső

Olyan filmek közül válogattunk, amik egy konkrét, vagy kitalált zenész életén keresztül mutatnak be mindannyiunkat érintő dilemmákat, vagy éppen hű lenyomatai az adott kor társadalmának és művészetfelfogásának.

1. THE GLENN MILLER STORY (1954)

Ez a film az ötvenes évek egyik legjobb hollywoodi zenés portréfilmje. Anthony Mann eredetileg Moonlight Serenade címet viselő filmje

a zenekarvezető-pozanos Glenn Miller életét mutatja be korai éveitől egészen 1944-ben bekövetkezett titokzatos haláláig:

a repülőnek, amin utazott, nyoma veszett a La Manche csatorna felett a második világháború idején. A film igazi jazz-zenészeket is tartalmazott: nyomokban feltűnt benne Louis Armstrong, Gene Krupa, Barney Bigard. A film óriási sikert aratott a maga idejében, 1985-ben pedig felújították, sztereóhangzással.

2.  ST. LOUIS BLUES (1958)

Érdekes elgondolás volt a kevéssé ismert rendező, Allen Reisner részéről, hogy

a rendkívül népszerű énekessel, Nat „King” Cole-lal játszatta el a zeneszerző W.C. Handy szerepét.

A filmben egyébként más jazz-nagyságok is szerepelnek: Ella Fitzerald, Cab Calloway, Pearl Bailey és Barney Bigard is feltűnik benne. A film cselekménye W. C. Handy életére összpontosít és a filmzene több mint 10 Handy-kompozíciót tartalmaz. Nat „King” Cole rögíztett is egy lemezt a film zenéiből Nelson Riddle hangszerelésében, ami sokkal sikeresebb lett, mint maga a film: 18. helyen végzett a Billboard toplistáján.

3. THE GENE KRUPA STORY (1959)

A felszínen Don Weis filmje semmiben nem különbözik egy átlagos, ötvenes évekbeli zenés portréfilmtől. Tele van műfaji közhellyel, mégis több okból kifolyólag kiemelkedő. Sal Mineo a dobos-zenekarvezető Gene Krupa szerepében nagyszerűt alakít, a zenés jelenetekben pedig maga Gene Krupa játszotta fel a dobszólamot.

A film már-már túl őszinte: nagyon hangsúlyos például benne Gene Krupa sikerhez vezető útján a marihuánafüggősége.

A kritika is díjazta, hogy a film nem szépíti meg Gene Krupa alakját, aki itt egy meglehetősen mániákus, egocentrikus ember képében tűnik fel.

4. LADY SINGS THE BLUES (1972)

A film nagyrészt Billie Holiday 1956-os azonos című memoárján alapszik. A filmet Sidney J. Furie rendezte, az énekesnő Diana Rosst pedig Lady Day szerepében öt díjra jelölték, többek között Oscarra, de az Arany Glóbuszt meg is kapta.

Billie Holiday dalaiból saját előadásában a film megjelenésének évében dupla albumot is megjelentetett, ami óriási siker lett:

a Billboard 200 legjobb albumának toplistájának első helyére került .

5. ROUND MIDNIGHT (1986)

A francia rendező, Bertrand Tavernier filmje a jazzfilmek kvintesszenciája. Főhőse, Dale Turner egy kitalált figura, akinek élete az 50'es években Párizsban dolgozó jazz-zenészek történetein, többek között a szaxofonos Lester Young és a zongorista Bud Powell életén alapszik.

Szereplői azonban egyáltalán nem kitaláltak: a főszerepet a szaxofonos Dexter Gordon játssza, aki az első jazz-zenész, akit Oscar-díjra jelöltek színészi alakításért.

A filmben szerepel még Wayne Shorter, John McLaughlin, Freddie Hubbard, Ron Carter, valamint Herbie Hancock is, aki a film zenéjét is jegyzi, amiért Oscart kapott.

6.  BIRD (1988)

Clint Eastwood, a film rendezője óriási jazzfan. Charlie Parker előtti tiszteletét rótta le ezzel a filmmel,

melyben a szaxofonos életét egy olyan montázson keresztül mutatja be, amiben a gyerekkorától a 34 éves korában bekövetkezett haláláig látunk jeleneteket. Hangsúlyos benne Bird egyetlen feleségének, Chan Parkernek az alakja, a bebop-úttörő trombitással, Dizzy Gillespievel való kapcsolata, és a Red Roney trombitásra gyakorolt hatása. Forest Whitaker Charlie Parker szerepében számos díjat elnyert, többek között A legjobb színésznek járó díjat az 1988-as Cannes-i filmfesztiválon, és egy Golden Globe jelölést is.

7. RAY (2004)

Taylor Hackford már 1987-ben megkapta a jogokat ahhoz, hogy filmet forgasson Ray Charles életéről, nem talált azonban olyan filmstúdiót, aki finanszírozta volna a költségeket. Végül úgy döntött, független filmként hozza létre Rayt. Amikor elkészült, a kritika azt mondta:

a film újradefiniálta a zenészportré műfaját.

Jamie Fox Ray Charles szerepében remekelt, olyannyira, hogy meg is kapta a legjobb színésznek járó Oscart. Többek között azzal érdemelte ki a díjat, hogy

valóban zongorázott és énekelt a jelenetekben, a forgatás során pedig olyan szemüveget használt, amiben semmit sem látott.

Az alkotók folyamatosan konzultáltak a forgatás és az előkészületek során Ray Charlesszal, aki még a film első verzióját is látta 2004. június 10-én bekövetkezett halála előtt.

8. MILES AHEAD (2016)

A Miles Ahead című film volt a színész Don Cheadle rendezői debütálása, ugyanakkor ő formálta meg benne Miles Davist.

Don Cheadle gyerekkora óta trombitált és személyesen ismerte Miles Davis családját.

A filmet a zenész 1979-es, drogfüggősége okozta „művészi bénultsága” köré építette fel. Erről egy interjúban így nyilatkozott: „Amit Miles Davis zeneileg és művészileg művelt, az lenyűgözött egész életemben. De én az emberi oldalát akartam megmutatni, és ebből a szempontból az foglalkoztatott leginkább, hogy miért hagyta ekkor abba a zenélést?” Miles Davis soha nem rejtette véka alá életének kevésbé tündökletes részleteit, mégis izgalmas betekinteni a film által az ő szélsőséges lelkivilágába, amit Don Cheadle nagy szenvedéllyel és személyességgel formál meg.

9. BORN TO BE BLUE (2016)

A trombitás Chet Baker maga is számos filmben vállalt szerepet élete során. Ezek egyike, a Bruce Weber rendezte 1988-as dokumentumfilm, a Let's Get Lost jelenti a róla szóló életrajzi portré egyik alapját. Robert Budreau rendező filmjének fókuszában (a Miles Aheadhez hasonlóan) Chet Baker drogfüggőséggel szembeni küzdelme áll. De van romantikus szál is, egy nő személyébe sűrítik össze Chet Baker megannyi szerelmét, akikkel élete során összefújta szél. Ethan Hawke egy interjúban azt mondta,

Chet Baker szerepe élete egyik legnagyobb színészi kihívása volt. 

A kritikusok szerint azonban bravúrosan megoldotta ezt az összetett szerepet. 

10. DJANGO (2017)

Mi arról ismerjük ezt a 2017-es filmet, hogy Palya Bea alakítja benne Django Reinhardt feleségét. Az európai gipsy jazzt feltaláló gitáros életéről szóló filmet Etienne Comar rendezte, Djangot Reda Kateb alakítja. A film leginkább a szintó cigány származású muzsikus és családja menekülését mutatja be a náci dikatatúra idején, és azt, hogy milyen szörnyű bánásmódban részesültek 1946-ban a koncentrációs táborban.

Reda Kateb a szerep kedvéért egy évig szorgalmasan tanult gitározni, de a film zenéjét azért nem ő, hanem a méltán híres Rosenberger Trio szolgáltatja.

Reda Kateb egy interjúban bevallotta, hogy azelőtt nem igazán ismerte Django zenéjét, ahogy azonban készült a szerepre, feltárult előtt egy ellentmondásokkal teli, színes és romantikus ember képe.