Jazz/World

25 éve halt meg a gitár forradalmasítója

2016.03.21. 09:18
Ajánlom
1991. március 21-én halt meg Leo Fender, az első sorozatban gyártott, elérhető áron kínált elektromos gitár megalkotója, aki forradalmasította és a rockzene legnépszerűbb hangszerévé tette a gitárt.

Clarence Leonidas Fender 1909. augusztus 10-én született a kaliforniai Anaheimben, ahol még életében utcát neveztek el róla. Az elektronika iránti érdeklődése már tizenévesen megmutatkozott, hobbija lett a rádiószerelés, de könyvelőnek tanult, és a nagy gazdasági világválság kitöréséig egy állami hivatalban dolgozott. Ekkor az utcára került, és mivel a hivatalnok életet egyébként is unta, rádiójavító és -szerelő vállalkozást indított Fullertonban. Üzletébe a rádiótulajdonosok mellett hamarosan muzsikusok is járni kezdtek, akiknek gitárjuk hangosításával, a hangszedővel (pickup) támadtak gondjaik. (Az elektromos gitáron a húrok mágneses térben rezegnek, a mágnes körüli tekercsben elektromos feszültség indukálódik, amelyet felerősítve és hangszórókra vezetve hanggá alakítanak.)

Leo Fender

Leo Fender

Leo Fender így váratlanul került kapcsolatba a zenével, gitározni ugyanis nem tudott, és élete végéig sem tanult meg. A gitárokat azonban kiismerte, s "Doc" Kauffman gitártervezővel társulva 1945-ben elkészítette első tömör testű elektromos gitárját. A hawaii gitárt a helyi zenészek gyakran kölcsönkérték, Fender az ő tapasztalataik alapján tökéletesítette a hangszert. Miután különvált Kauffmantól a "spanyolgitár" elektromos változatának megalkotása felé fordult. A lapgitárt nem ő találta fel, de ő tervezte és hozta kereskedelmi forgalomba az első megfizethető árú modelleket, szerepét ezért Henry Fordnak az autógyártásban játszott szerepéhez szokták hasonlítani. Az általa tervezett gitárt könnyű volt fogni, hangolni, és játék közben nem gerjedtek.

1946-ban létrejött a Fender Electric Instrument Company. 1950-ben George Fullertonnal szövetkezve piacra dobták az Esquire modellt, amelyet hamarosan Broadcasterre, majd - egy jogvita miatt - Telecasterre változtattak. A kétpickupos "Tele" formájával és gyökeresen új hangzásával gyorsan népszerű lett, és az elmúlt több mint ötven év alatt sem veszített népszerűségéből. Hűséges használói között olyan neveket találunk, mint Keith Richards a Rolling Stonesból, Robbie Robertson az egykori Bandből vagy Bruce Springsteen.

Fender Múzeum

Fender Múzeum

Aztán 1954-ben jött a még nagyobb dobás: a hárompickupos Stratocaster megint új hangzást hozott, és a popzene történetének legnépszerűbb hangszere, mi több, a modern kor egyik kulturális ikonja - lett. A "Strat" formáját mindmáig a legkülönbözőbb fantázianeveken másolják világszerte, és ugyancsak hosszú azoknak a gitárhősöknek a névsora, akik mindmáig ere a típusra esküsznek. Csak néhány, aki a nevét is adta hozzá: Jeff Beck, Eric Clapton, Robert Cray, David Gilmour, Buddy Guy és persze minden idők legnagyobb gitárosa, Jimi Hendrix. A Stratocaster piacra dobásának ötvenedik évfordulóját 2004-ben nagyszabású koncerttel ünnepelték, amelyen fellépett többek között Hank Marvin, Brian May, Joe Walsh, Gary Moore, David Gilmour és Albert Lee.

Leo Fender a basszushangszerek területén is forradalmat indított el. 1950-ben került piacra első basszusgitárja, a Precision Bass, melynek elnevezése arra utal, hogy a bőgőtől eltérően éppúgy érintők vannak rajta, mint a gitáron, ami pontosabb intonálást tett lehetővé, s mivel nyakba akasztották, a rajta játszó zenész már nem volt helyhez kötve a színpadon. A "P-Bass", majd a Jazz Bass alapvetően megváltoztatta a country-, rock-, blues- és jazzegyüttesek megszólalását.

A megromlott egészségű Fender 1965-ben 13 millió dollárért eladta cégét a CBS-nek, de húsz évvel később a dolgozók egy csoportja és néhány magánbefektető kivásárolta a céget. Élete hátralévő részében kisebb szélütések érték, de gitár- és erősítőtervező munkáját az utolsó pillanatig folytatta. Parkinson-kórból eredő komplikációk következtében halt meg 1991. március 21-én. Bár gitározni nem tanult meg, beválasztották mind a rock and roll, mind a countryzene dicsőségcsarnokába, elismerve múlhatatlan érdemeit a populáris zene fejlődésében, 2009-ben posztumusz technikai Grammy-díjat kapott.

És mi a helyzet Les Paullal?

A Gibson tervezője születésének századik jubileuma tavaly volt. Portrénkért kattintson!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Plusz

Kicsoda valójában a hölgy a híres „We Can Do It!” poszteren?

Mindenki ismeri az ikonikus posztert, amelyen egy nő feszít, mellette a híres szlogen: „Meg tudjuk csinálni”. De kicsoda a képen látható hölgy?
Zenés színház

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Vizuál

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Szabad Hangok - Dés László Free Sounds Quartet

Dés László és zenekara csak hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba, egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével május 27-én az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.
Jazz/World müpa

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Jazz/World ajánló

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.