Jazz/World

25 éve halt meg a gitár forradalmasítója

2016.03.21. 09:18
Ajánlom
1991. március 21-én halt meg Leo Fender, az első sorozatban gyártott, elérhető áron kínált elektromos gitár megalkotója, aki forradalmasította és a rockzene legnépszerűbb hangszerévé tette a gitárt.

Clarence Leonidas Fender 1909. augusztus 10-én született a kaliforniai Anaheimben, ahol még életében utcát neveztek el róla. Az elektronika iránti érdeklődése már tizenévesen megmutatkozott, hobbija lett a rádiószerelés, de könyvelőnek tanult, és a nagy gazdasági világválság kitöréséig egy állami hivatalban dolgozott. Ekkor az utcára került, és mivel a hivatalnok életet egyébként is unta, rádiójavító és -szerelő vállalkozást indított Fullertonban. Üzletébe a rádiótulajdonosok mellett hamarosan muzsikusok is járni kezdtek, akiknek gitárjuk hangosításával, a hangszedővel (pickup) támadtak gondjaik. (Az elektromos gitáron a húrok mágneses térben rezegnek, a mágnes körüli tekercsben elektromos feszültség indukálódik, amelyet felerősítve és hangszórókra vezetve hanggá alakítanak.)

Leo Fender

Leo Fender

Leo Fender így váratlanul került kapcsolatba a zenével, gitározni ugyanis nem tudott, és élete végéig sem tanult meg. A gitárokat azonban kiismerte, s "Doc" Kauffman gitártervezővel társulva 1945-ben elkészítette első tömör testű elektromos gitárját. A hawaii gitárt a helyi zenészek gyakran kölcsönkérték, Fender az ő tapasztalataik alapján tökéletesítette a hangszert. Miután különvált Kauffmantól a "spanyolgitár" elektromos változatának megalkotása felé fordult. A lapgitárt nem ő találta fel, de ő tervezte és hozta kereskedelmi forgalomba az első megfizethető árú modelleket, szerepét ezért Henry Fordnak az autógyártásban játszott szerepéhez szokták hasonlítani. Az általa tervezett gitárt könnyű volt fogni, hangolni, és játék közben nem gerjedtek.

1946-ban létrejött a Fender Electric Instrument Company. 1950-ben George Fullertonnal szövetkezve piacra dobták az Esquire modellt, amelyet hamarosan Broadcasterre, majd - egy jogvita miatt - Telecasterre változtattak. A kétpickupos "Tele" formájával és gyökeresen új hangzásával gyorsan népszerű lett, és az elmúlt több mint ötven év alatt sem veszített népszerűségéből. Hűséges használói között olyan neveket találunk, mint Keith Richards a Rolling Stonesból, Robbie Robertson az egykori Bandből vagy Bruce Springsteen.

Fender Múzeum

Fender Múzeum

Aztán 1954-ben jött a még nagyobb dobás: a hárompickupos Stratocaster megint új hangzást hozott, és a popzene történetének legnépszerűbb hangszere, mi több, a modern kor egyik kulturális ikonja - lett. A "Strat" formáját mindmáig a legkülönbözőbb fantázianeveken másolják világszerte, és ugyancsak hosszú azoknak a gitárhősöknek a névsora, akik mindmáig ere a típusra esküsznek. Csak néhány, aki a nevét is adta hozzá: Jeff Beck, Eric Clapton, Robert Cray, David Gilmour, Buddy Guy és persze minden idők legnagyobb gitárosa, Jimi Hendrix. A Stratocaster piacra dobásának ötvenedik évfordulóját 2004-ben nagyszabású koncerttel ünnepelték, amelyen fellépett többek között Hank Marvin, Brian May, Joe Walsh, Gary Moore, David Gilmour és Albert Lee.

Leo Fender a basszushangszerek területén is forradalmat indított el. 1950-ben került piacra első basszusgitárja, a Precision Bass, melynek elnevezése arra utal, hogy a bőgőtől eltérően éppúgy érintők vannak rajta, mint a gitáron, ami pontosabb intonálást tett lehetővé, s mivel nyakba akasztották, a rajta játszó zenész már nem volt helyhez kötve a színpadon. A "P-Bass", majd a Jazz Bass alapvetően megváltoztatta a country-, rock-, blues- és jazzegyüttesek megszólalását.

A megromlott egészségű Fender 1965-ben 13 millió dollárért eladta cégét a CBS-nek, de húsz évvel később a dolgozók egy csoportja és néhány magánbefektető kivásárolta a céget. Élete hátralévő részében kisebb szélütések érték, de gitár- és erősítőtervező munkáját az utolsó pillanatig folytatta. Parkinson-kórból eredő komplikációk következtében halt meg 1991. március 21-én. Bár gitározni nem tanult meg, beválasztották mind a rock and roll, mind a countryzene dicsőségcsarnokába, elismerve múlhatatlan érdemeit a populáris zene fejlődésében, 2009-ben posztumusz technikai Grammy-díjat kapott.

És mi a helyzet Les Paullal?

A Gibson tervezője születésének századik jubileuma tavaly volt. Portrénkért kattintson!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

David Szalay kapta az idei Booker-díjat

A magyar-kanadai származású szerző a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényével érdemelte ki, amely kapcsán a zsűri úgy fogalmazott, soha nem olvastak még hasonlót. 
Színház

Amikor a szomszédból ellenség lesz – Egy piaci nap Komáromban

A Závada Pál regényéből készült Egy piaci nap komáromi bemutatója a magyar történelem egyik kevéssé ismert epizódjának felelevenítésével a kirekesztés és bűnbakképzés természetéről beszél – keserű humorral és félelmetes pontossággal.
Vizuál

Enyedi Ildikó új filmje megmutatja, hogy egy fa is képes szeretni

A magyar rendező új filmje esélyt kínál arra, hogy a moziban ülve ne csak elképzeljük, hanem valóban megéljük és elfogadjuk egy olyan világ lehetőségét, ahol a természet velünk együtt rezdül, reagál és érez. Csendes barát kritika.
Színház

Újra fogadja nézőit a Gózon Gyula Kamaraszínház

Visszatért a Gózon Gyula Kamaraszínház – régi fényében, mégis újragondolva. A 120 éves épület teljes megújuláson ment keresztül, hogy a hagyomány és a modern színházművészet találkozásának helyszíne legyen.
Zenés színház

A Tosca látható jövőre a Szentmargitbánai Kőfejtőben

Puccini operája tizenegy év után kerül ismét a kőfejtő színpadára, új rendezésben: Thaddeus Strassberger már visszatérő vendégként dolgozik a különleges helyszínen.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Miért osztja meg a közönséget a világzene? – konferencián keresik a választ

A magyarországi világzene címmel november 14-én és 15-én kétnapos konferenciát szervez az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. A rendezvénynek a Hagyományok Háza ad otthont.
Jazz/World ajánló

Negyvenötödik születésnapját ünnepli a Budapest Ragtime Band

A jeles alkalomból az együttes november 19-én jubileumi koncertet ad az Óbudai Társaskörben, olyan neves vendégekkel, mint a StEfrem Férfikar, ifj. Szakcsi Lakatos Béla, Balogh Kálmán cimbalomművész és Kovács Ferenc énekes, multiinstrumentalista.
Jazz/World interjú

Borbély Mihály: „A szaxofon a fő hangszerem, a tárogató meg az identitásom”

Borbély Mihály a focipályát a zenei pályára cserélte. Bár jazzt játszik, zenéjében a kortárs klasszikus zenén kívül bőven megtalálható az a sokféle szerb, sváb, tót vagy roma hatás, ami a Pomáz–Szentendre tengelyen érte gyermekkorában.
Jazz/World ajánló

Újszerű zenei közösségi élményt kínál Harcsa Veronika Flow By című lemeze

Harcsa Veronika új zenei projektje a közönség és az előadó közötti határokat kívánja feloldani. A Flow By című album megjelenése azonban egyszerre zenei és vizuális kísérlet, ugyanis Vancsó Zoltán slideshow-jával debütál.
Jazz/World ajánló

Erkel találkozik a jazzel a Modern Art Orchestra sorozatában

A MAO-XX születésnapi sorozat második koncertjére október 31-én kerül sor, Erkel Duettek címmel, tisztelegve a magyar nemzeti opera zeneszerzője előtt.