Jazz/World

25 éve veszett el utoljára Chet Baker

2013.05.11. 12:10
Ajánlom
Hétfőn, május 13-án lesz huszonöt éve, hogy a legendás trombitás-énekes, Chet Baker kizuhant amsterdami szállodájának ablakából és szörnyethalt. Népszerűsége azóta sem csökkent – írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. TAKE7

Egészen egyedi alakja a jazztörténetnek Chet Baker, akinek hatása mind a mai napig messze túlmutat az elkötelezett rajongók generációkon átívelő táborán. Halála csak betetőzését jelentette annak a legendának, amely már életében köré szövődött. Tragikus és bizarr módon halt meg 1988. május 13-án: kiesett az amsterdami szállodai szobája (Hotel Prins Hendrik, Room 210, azóta Chet Baker nevét viseli) ablakából, két emelettel lejjebb egy betonpózna szélébe verte a tarkóját, azonnal szörnyethalt. Mivel aznap is este is fel kellett volna lépnie, muzsikustársai és a koncertrendezők kezdték keresni, de a készenléti szolgálatok nem nagyon foglalkoztak vele. Alig akarták elhinni, hogy híres ember az áldozat - ők csak egy narkóst láttak benne. Abban az időben, ebben a városban egy ilyen sorsban nem volt szinte semmi rendkívüli. Nem lehetett öngyilkosság: a második emelet alacsony magassága, a búcsúlevél teljes hiánya ezt kizárja. Baker testében viszont heroint, szobájában kokaint találtak. Halálának körülményei azért maradtak mégis rejtélyesek és táplálták a legendát tovább, mert nem volt tanú, csak a szállodából figyeltek fel a mozdulatlan testre.

Ráadásul sokak szerint zeneileg ekkor a csúcson volt, '86-87-es felvételei ezt legalább is részben alátámasztják. Mint az az önpusztító művészeknél, halálukat megsejtő váteszeknél máskor is előfordult, könnyen asszociálhatunk élete végének körülményeire saját megnyilvánulásaiból. Rövid önéletrajzi feljegyzéseinek címe: Mintha szárnyam lenne (As Though I Had Wings), már címében is hátborzongató. Szinte palackba zárt üzenetként is értelmezhető az az egész estés dokumentumfilm, amelyet Bruce Weber forgatott róla rövid idővel a halála előtt. Kár, hogy az egyébként divatfotósként dolgozó rendező a Baker-jelenségből a roncsolt, önpusztító művészre fókuszált. Mint Clint Eastwood a Charlie Parkerről szóló, Bird című filmjében, a Let's Get Lost rendezője sem látta a fától az erdőt. Igazság szerint a 34 évesen meghalt Parker és a nála csak kilenc évvel fiatalabb, de 59 évet élt Baker nemzedékében alig találni olyan jazzmuzsikust, akinek a kábítószer ne vált volna végzetessé, legalább egy időre.

Valójában kolosszális jelentőségű életművet hátrahagyott, felbecsülhetetlenül nagy hatású művészekről van szó, akiket nem lehet ebbe az egy narratívába beszorítani. "Chetet egyfajta félmúltként mutatja be (...) semmibe vesz egy 1500 fellépésből és 100 lemezfelvételen való közreműködésből álló termékeny korszakot. Nincs még egy jazz-zenész, akinél a valóság és a róla kialakult kép ilyen távol esik egymástól " - írja a Let's Get Lostról és a '75-ben Európába költözött trombitás amerikai ismertségéről az első Baker-életrajz szerzője, Jeroen de Valk, akinek könyve magyarul is megjelent.

Ha valakit Baker akárcsak olyan szinten érdekel, hogy a My Funny Valentine, a Thrill is Gone vagy néhány más lassú számra felfigyelt az ő előadásában, az könnyen rábukkan azokra a képekre, amelyek egy csapásra szex-szimbólummá emelték a fiatal Bakert, James Dean és Marlon Brando mellé. A Bakerrel egyidős William Claxton fotózta le a trombitást és adott ki a sorozatból sikeres albumot. Baker több képen is második felesége, Halema társaságában látható, az egyik ezek közül lett a My Funny Valentine című (az első ilyen címmel megjelent sorlemeze) borítóképe is.

1955-ben Baker szerepet kapott a Hell's Horizon című, a koreai háborúban játszódó filmben. Öt évvel később pedig lényegében a fürdőkádban játszotta végig az Urlatori alla sbarra című olasz rock and roll történetben rá osztott picike epizódot - mert előző este nagyon kiütötte magát. A főszereplőt Adriano Celentanónak hívják. Baker karrierje ezután futott először zátonyra egy olasz börtönben, a kábítószer miatt.

Baker fiatal helyi csikócsapatok tagja volt még Los Angeles-ben 1952-ben, amikor Charlie Parker egy rövid meghallgatást követően szerződtette egy turnéra. Néhány héten belül az akkor épp Kaliforniába költözött Gerry Mulligannel kezdett dolgozni, és ugyan zeneileg nem teljesen megalapozottan, de valahogy a média és a lemezcégek nagy igyekezetének köszönhetően mégis ekkor terjedt el, hogy ez lesz az új stílus a jazzben, a West Coast. Baker '53-tól kezdett professzionális módon saját zenekara élén játszani és hamar első helyre került a legfontosabb közönség- és kritikusi szavazásokon.

Elterjedt az a vélekedés is a legenda részeként, hogy Baker nem vagy alig olvasott kottát. Azt kell mondanunk, hogy ez tévedés, amennyiben nem minősítjük szándékosnak. Inkább azt lehetne vele kapcsolatban elmondani, hogy nem érdekelte a kotta. Ha próbált, azt mondta társainak, játsszatok, majd bekapcsolódom. Kortársai közül azok is, akik emberileg később távol kerültek tőle, a lehető legnagyobb elismeréssel szóltak kiapadhatatlan eredetiségéről. Ha ráérzett egy témára, akkor rengeteget tudott hozzátenni. Csak közben nem stírölte a kottát. Herbie Hancock is a kreativitásáról legelismerőbb hangon szóló zenészek közé tartozik, csak lényegesen fiatalabb lévén ő még azt is hozzá tette, hogy sokuk szerelmi életében kihagyhatatlanul fontos hangkulisszát alkottak a Baker-lemezek.

Amint korábban beszámoltunk róla, már Baker életében elindult az a folyamat, hogy a popzene is beemelte saját világába kultuszát - elsőként Elvis Costello hívta meg közreműködőnek. A Cool Prince munkacímmel tervezgetett, Bakerről szóló hollywoodi szuperprodukció már biztosan csak terv marad. Ezt az évfordulós megemlékezést sem érdemes másképp lezárni, mint leghíresebb számával, méghozzá a sokak által legjobbnak tartott tokiói koncert egyik részletével.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.