Jazz/World

40 éve zuhant le Vujicsics Tihamér gépe

2015.08.20. 11:12
Ajánlom
1975. augusztus 19-ről 20-ra virradóra vesztette életét Damaszkusz közelében Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató.

1929. február 23-án született Pomázon. A budai szerb görögkeleti püspökség vikáriusának fia a magyar és a szerb kultúra együttes vonzásában nőtt fel. Tengerészkapitány akart lenni, de korán megmutatkozó zenei tehetsége más vizekre sodorta. Magánúton kezdett zongorát tanulni, majd amikor Magyarország 1944-es német megszállása után édesanyjával és öccsével, Vujicsics D. Sztoján későbbi író, műfordítóval a bombázások elől Hercegszántóra utaztak, furulyázni, hegedülni, tamburázni és harmonikázni tanult. Már ekkor elkezdett népzenét gyűjteni, ez első dallamokat nagyanyjától jegyezte le.

A Zeneakadémia zeneszerző és karmester szakára 1948-ban vették fel, népzenét Kodály Zoltánnál hallgatott, mígnem a mester felmentette óráinak látogatásától, mondván: "Már nincs mit tanulnia tőlem...". A Zeneakadémiáról származása miatt 1949-ben eltávolították, tanulmányait a konzervatóriumban folytathatta. Kodály ekkor is nyomon követte sorsát, ő szerzett neki zongorát. Vujicsics végül tíz nyelven beszélő, európai műveltségű zeneszerző és virtuóz előadó lett.

Sokoldalú tehetség volt, több hangszeren játszott. Bartók és Kodály nyomdokain haladva fő hivatásának tekintette az összehasonlító népzenekutatást, tervszerűen gyűjtötte a délszláv zenei és folklórhagyományokat. Szerb és horvát falvakat járva, kitűnő memóriával, bartóki pontossággal jegyezte le az ott hallott dallamokat. Személyében testesítette meg azt a bartóki-kodályi gondolatot, hogy Közép-Európa népei, ha más-más dialektussal is, de lényegében egy zenei nyelven beszélnek. Az 1955-ben megrendezett első Országos Nemzetiségi Fesztiválon ő vezényelte három nemzetiség, a délszlávok, a németek és a szlovákok közös kórusát.

Vujicsics Tihamér

Vujicsics Tihamér (Fotó/Forrás: Fortepan)

Vujicsics Tihamért kezdettől fogva foglalkoztatták a magyar-balkáni, magyar-keleti zenei kapcsolatok, főként a motívumvándorlások. Kiváló ismerője lett a balkáni zenének, amely hatást gyakorolt saját műveire is, különösen kórusműveire, például a Ráckevei balladára. Az Állami Népi Együttes mutatta be Palóc fantázia, Kalotaszegi concerto és Drágszéli táncok című művét. Az 1950-es évek második felében születtek táncballadái: Makar Csudra, Kádár Kata, Csodafurulyás juhász. Az arab népek zenéje is érdekelte, ezért utazott a Közép-Keletre gyűjteni. Több tanulmánya jelent meg az európai népek zenéjéről, a bizánci muzsika történetéről. Népzenekutatói munkásságának dokumentuma a halála után három évvel megjelent, A magyarországi délszlávok zenei hagyományai című könyve.

Munkaviszonyban csak rövid ideig állt: egy ideig az Állami Népi Együttesnél dolgozott, majd a Jégszínház zenei vezetőjévé nevezték ki. Már megírta nagyzenekari műveit, amikor egy Rádiókabaréban kirobbanó sikerrel adta elő parafrázisait Az árgyélus kismadár című népdalra, ami egy csapásra ismertté tette nevét. A béke arca című remek paródiája három tétel beatzenére, jazz-zenekarra és a Zeneakadémia új orgonájára. Hatalmas sikert aratott Éjféli operabemutató című jelenete is, benne a szállóigévé lett "Daloljunk vagy lőjek?" mondattal.

Vujicsics Tihamér - egyik méltatója szerint - a reneszánsz szellem és a hobólélek keveréke volt. Mindegy volt neki, hol zenél: kocsmában a barátainak, művész-közönség találkozón vagy a televízióban. Bámulatos rögtönzőképessége, muzikalitása hatására felizzott körülötte a levegő, és magával ragadta hallgatóságát. Pályatársa, Petrovics Emil szerint vad és szenvedélyes életszeretet jellemezte, s "a személyiségének olyan kisugárzása volt, amely jobbá tette azokat az embereket, akik körülötte voltak".

1959-től kezdve gyakran szerzett filmzenét, tévéjátékok, hangjátékok kísérőzenéjét komponálta. Ő jegyzi az Életbe táncoltatott lány című táncfilm (1964) zenéjét. Alakja - örökké arcába hulló fekete hajával - számos filmben felbukkant. Szabó István Koncert című kisfilmjében a Duna-parton szólaltatott meg zongorát, anarchista zongoristát játszott a Bors tévésorozatban, összeesküvőként tűnt fel a Sirokkóban, ahol a szabadban szólaltatott meg egy lehangolt zongorát. Ő írta A Tenkes kapitánya, a Princ, a katona, a Bors című nagysikerű tévésorozatok kísérőmuzsikáját. Rádiójátékokhoz is komponált, a hagyaték alapján 18 művet tudunk ide sorolni. Tervezett nagy művei - Árgirus című operája, zongorahangversenye - már nem készülhettek el: 46 éves volt, amikor repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett.

A repülőgép 1975. augusztus 19-én indult a végzetes útra. Vujicsics Tihamér Szíriába tartott a Rákóczi-induló gyökereit kutatni, amikor 20-ára virradóra Damaszkusz közelében a gép lezuhant.

Szentendrén, az ortodox főtemplom kertjében temették el, s halálának 25. évfordulóján a kisvárosban teret neveztek el róla. Hagyatékának feldolgozása ma is tart, még mindig kerülnek elő újabb és újabb kéziratok, dokumentumok. Az ő nevét vette föl a Duna-menti szerb és horvát népzenei hagyományokat őrző együttes, amely méltó módon bánik névadója örökségével, amit a 2014-ben odaítélt Kossuth-díj is igazol.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Meglepetés lánykérés volt a pécsi koncerten

Filmekbe illő romantikus jelenet zajlott le a Pannon Filharmonikusok koncertjén Valentin-napon a Kodály Központban.
Klasszikus

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!
Tánc

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Klasszikus

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.
Klasszikus

Mi van, ha a Tavaszi áldozat botrányos premierje meg sem történt?

Lehet, hogy a bemutató karmestere terjesztette el, hogy összeverekedtek Sztravinszkij balettje közben a nézők? Úgy tűnik, a Sacre botránya csak egy jól csengő reklámszöveg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ávéd jános

Ávéd János a lélek gyümölcséből szemezget új albumán

A szaxofonos, zeneszerző és zenetanár Ávéd János saját szerzeményeiből készült, The Fruit of Spirit című lemezét mutatja be a Modern Art Orchestrával és két vendégével február 17-én, a BMC Nagytermében.
Jazz/World hír

Újabb Miles Davis-portréfilm van kilátásban

Quincy Troupe Jr. 2002-ben megjelent Miles and Me című könyve alapján készül a film, ami a barát és munkatárs szemszögéből mutatja be a korszakalkotó trombitást.
Jazz/World kvíz

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.
Jazz/World müpa

A Nagy Emma Quintet nyerte az idei Jazz Showcase-t

Vasárnap este hatalmas örömzenéléssel zárult a tizenkettedik Jazz Showcase, a gálakoncert előtt pedig az idei tehetségbörze díjazottjait is kihirdették.
Jazz/World népzene

Lehet-e népszerű a népzene?

Kell-e nekünk ez, amit Kodály, Bartók, vagy Kallós Zoltán olyan nagy erővel kutattak és próbáltak átmenteni egy másik kor számára – számunkra?