Jazz/World

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

2018.01.17. 09:21
Ajánlom
A jazz története elválaszthatatlan a faji identitás kérdésétől és a feketék polgárjogokért folytatott küzdelmétől. A szegregációról szóló ikonikus jazz-szerzemények közül válogattunk.

1.   Billie Holiday: Strange Fruit

Southern trees bear strange fruit

Blood on the leaves and blood at the root

Black bodies swinging in the southern breeze

Strange fruit hanging from the poplar trees

A leghíresebb és legemblematikusabb dal a témában a Strange Fruit, ami Billie Holiday hangján híresült el. Ennek szövege eredetileg a zsidó származású költő, Lewis Allan verse, aki Abel Meeropol írói álnéven publikálta azt 1937-ben. A "furcsa gyümölcsök" metaforában azt a lincselést ábrázoló fotót lírizálta, ami két fekete férfi, Thomas Shipp and Abram Smith felakasztását ábrázolja; őket azért ölték meg, mert állítólagosan meggyilkoltak egy fehér gyári munkást és megerőszakoltak egy fehér nőt. Az eseteket soha nem bizonyították, így a lincselés a feketék elleni rasszizmus egyik leglátványosabb példájává emelkedett. Ez a dal volt az, ami 1939-ben meghozta a  sikert az addigra már a poklot is megjárt Billie Holiday számára, és amit később a polgárjogi mozgalmak is a zászlajukra tűztek. 

Akit a mélybe rántott a jazz

Kapcsolódó

Akit a mélybe rántott a jazz

Billie Holiday élete egyetlen hosszúra nyúlt hanyatlás, ami csak az őt hallgatók fülében lecsapódva képes feloldódni. Senkiéhez sem hasonlíthatóan törékeny, melankolikus hangjában mindvégig ott tükröződött az sorsa. Ennek fényében különösen tragikus a kontraszt a fiatal éveinek bátor, mégis bizonytalan vitalitása és az utolsó időszak színevesztettsége közt, amelyet azonban az élet és az életmű ismerete torokszorítóan hitelessé tesz. Kevesen voltak Billie Holiday-hez foghatók.

2. Louis Armstrong –  Black and Blue

My only sin

Is in my skin

What did I do

To be so black and blue?

Így szól Louis Armstrong dalának szövege, aminek utolsó sora a blue szó két jelentésével játszik: „mit tettem, hogy ilyen fekete és kék/bánatos vagyok?”. A dalt valójában Fats Waller szerezte, a szövegét pedig Harry Brooks és Andy Razaf írta és az 1929-es Connie's Hot Chocolates című musical részeként, ami a feketék 20-as évekbeli (elnyomott) helyzetéről szólt. Fats Waller soha nem vette lemezre a dalt, Louis Armstrong viszont több ízben is, legutoljára 1956-ban. Ekkoriban már megindult a feketék integrációja, egy iskolába járhattak a fehérekkel és a buszon is leülhettek, a feketék ellen elkövetett gyilkosságok – különösen a Mississippi környékén- azonban továbbra is égető problémát jelentettek.

3. Charles Mingus: Fables of Faubus

A nagy indulatairól és kiváló muzikalitásáról híres bőgős és zeneszerző egyik legdirektebben politizáló szerzeménye ez. Ebben explicit módon tüntet Arkansas kormányzója, Orval E. Faubus ellen, aki 1957-ben a Nemzeti Gárdát küldte ki egy fehérek által lakott negyedben található iskola elé, nehogy kilenc fekete tinédszer betegye oda a lábát. A dalnak nagyon erős a szövege is (Faubus!/ Why is he so sick and ridiculous?/He won't permit integrated schools/Then he's a fool!) ennek felvételét a Columbia kiadó nem is vállalta, így az csak instrumentális formában jelenhetett meg.

Ki volt Charles Mingus?

Kapcsolódó

Ki volt Charles Mingus?

Charles Mingus nagyságának megragadását nem csak életművének stiláris szerteágazottsága nehezíti meg, de legalább ennyire a személyiségének azon vonásai, melyek áttételes módon a zenéjébe is beszivárogtak.

4. John Coltrane: Alabama

Coltrane ezt az szerzeményét válaszként írta az 1963. szeptember 15-én az alabamai baptista templom ellen elkövetett bombázásra. A Ku Klux Klan merényletében négy afroamerikai kislány megsérült, két fiú pedig életét vesztette. A tragikus esemény után két hónappal a  Live at Birdland című 1963-as lemezén meg is jelent ez a szomorú ballada, amiben nemcsak a bombázás konkrét áldozataira emlékezett, hanem a faji szegregációra is fel akarta hívni a figyelmet Coltrane.

Különös: Coltrane zenei instrukciói Istenről szólnak

Kapcsolódó

Különös: Coltrane zenei instrukciói Istenről szólnak

A Love Supreme kézirata sok mindent elárul John Coltrane művészet- és zenefelfogásáról.

5. Nina Simone: Missippi Goddam

Nina Simone már fiatalon bekerült a polgárjogi mozgalomba, és ha csak tehette, felemelte szavát a fajüldözés ellen. Dalai közül több tükrözte állásfoglalását: a (To Be) Young, Gifted and Black, az Old Jim Crow, a Backlash Blues, a Why?, valamint a Mississippi Goddam. Ez utóbbit a polgárjogi mozgalom himnuszának is kikiáltották. Az 1964-ben debütált dalban – amit Nina Simone kevesebb mint egy óra alatt írt - nyoma sincs az előzőekben tapasztalt mélabúnak, ehelyett inkább mozgalmi hangulat jellemzi. Szövegében visszautal a feketéket ért sérelmekre, az alabamai bombázásra, a mississipi gyilkosságokra, míg végül határozott szembesülésre szólít fel: „Nem kell együtt élned velem, csak add meg nekem az egyenlőséget!”.

Nina Simone:

Kapcsolódó

Nina Simone: "A jazz egy fehér fogalom a feketék meghatározására"

A huszadik század egyik rendkívüli művésze volt, az amerikai zene ikonja, aki figyelemreméltó tehetségén keresztül emberjogi aktivistaként is tekintélyt szerzett. Nina Simone 1933. február 21-én született.

(Ha kíváncsi, mit gondolt Nina Simone a szabadságól és az egyenlőségről, nézze meg ezt az ikonikus interjút, melyben határozott szavakkal fejti ki nézeteit.)

6. Esperanza Spalding: Black Gold

Kicsit előreugrunk az időben, hogy vidámabban érjen véget ez a cikk. Esperanza Spalding 2012. február elsején, a "fekete történelem hónapjának" első napján mutatta be a Black Gold című számát. Ez már nem annyira a rasszizmusról, inkább a fekete büszkeségről szól. Esperanza Spalding megjegyzést is fűzött a dalhoz, melyben elmondta, hogy a gyarmatosítás előtti afrikai történelemre és örökségre szerette volna felhívni a figyelmet azzal a szándékkal, hogy a fiatal afroamerikaiak érezzék, egy több száz, sőt ezer éves hagyomány örökösei ők, így tehát bőven van mire büszkének lenniük, még ha ezt el is felejtik tanítani az amerikai iskolákban.

Emily és Esperanza – a fejlődés zenéje

Kapcsolódó

Emily és Esperanza – a fejlődés zenéje

A kislányos Esperanza Spalding az egész világot lenyűgözte, amikor nagybőgőzés közben ellenállhatatlanul scattelt. Új alteregója pedig újra elbűvöl mindenkit, amikor koncept-albumát jelmezben, koreográfiával, díszletek és kellékek között adja elő – de úgy, hogy mindez nem ment a zene rovására - írja Zipernovszky Kornél. Jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. TAKE7

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Klasszikus

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.
Tánc

"Ő volt A balerina" – 30 éve halt meg Lakatos Gabriella

Lakatos Gabriella az 1945 utáni magyar balettművészet egyik legnagyobb csillaga volt, akit semmi sem tántorított el a színpadtól: nyugdíjazása után énekes karriert épített. A táncos díva 1989. november 12-én hunyt el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Novák Péter és az Etnofon újra a Fonóban

A Fonó Budai Zeneházban tartott nagysikerű nyilvános főpróba és a hat állomásos nyári turné után november 16-án 21 órától újra a Fonóban ad koncertet a Novák Péter és az Etnofon zenekar.
Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.
Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.
Jazz/World magazin

Tudósok megfejtették a jó dalok írásának titkát

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag.
Jazz/World magazin

Milyen zenéket hallgat az egyik „legzeneibb” író, Murakami Haruki?

A japán szerző olvasói tudják, hogy vannak bizonyos visszatérő elemei szövegeinek: macskák, fülek, kutak, furcsa párhuzamos valóságok és mindenekelőtt a zene. De milyen zene?