Jazz/World

79 éves korában elhunyt Vangelis

2022.05.19. 19:30
Ajánlom
A világhírű görög zeneszerző május 17-én, kedden halt meg egy franciaországi kórházban – adta hírül a Telex. Legismertebb művei közé tartozik a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász és az 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmekhez komponált zenéi.

Vangelis 1943. március 29-én született, Evangelosz Odüsszeasz Papathanassziu néven, Vóloszban, amely a legendák szerint egykor a kentaurok földje volt. Kiskorától a muzsika vonzotta, már hatévesen komponált, de nem akart zenetanárhoz járni. Saját maga tanult meg zongorázni, és bár szülei beíratták a zeneiskolába, a kottaolvasás tudományát soha nem sajátította el. Amikor később erről faggatták, elárulta: ha tanárai arra kérték, játsszon valamit, úgy tett, mintha a hangjegyeket olvasná, de valójában mindent emlékezetből adott elő. Később az athéni Képzőművészeti Akadémián festészetet tanult, amely a mai napig kedves időtöltése, képeit már neves galériákban is kiállították.

Első együttesét 1963-ban alapította: az öttagú Formynx hamarosan Görögország egyik legnépszerűbb zenekara lett. Útjaik 1966-ban elváltak, Vangelis két évig zeneszerzéssel foglalkozott, stúdiókban dolgozott. 1967-ben Demis Roussos és Loucas Sideras társaságában megalapította az Aphrodite's Child elnevezésű együttest, amely az ezredesek diktatúrájának kezdetekor Londonba, majd megfelelő papírok híján Párizsba tette át székhelyét. A francia fővárosba 1968-ban éppen a diáklázadások közepén érkeztek. Már első kislemezük, a Rain and Tears hatalmas sikert aratott, a következő négy évben lemezeikből húszmillió példány kelt el.

A csúcsra az 1972-ben kiadott, 666 című dupla konceptalbummal jutottak, amelyen vendégként a világhírű színésznő, Irene Papas is szerepelt.

A trió nem sokkal később a belső feszültségek miatt felbomlott, de Vangelis és az énekesként igen sikeres szólókarriert befutó Demis Roussos baráti kapcsolata nem szűnt meg, több felvételen dolgoztak később együtt.

Vangelis Párizsban maradt, filmekhez komponált zenét, így született a L'Apocalypse des Animaux, a La Fete Sauvage, az Antarctica és az Opera sauvage - utóbbi egyik tétele, a L'Enfant több mint egy évtizedig volt a Magyar Televízió A Hét című hírmagazinjának főcímzenéje, és felcsendült a Veszélyes élet éve című filmben is. Vangelis első szólólemeze 1973-ban jelent meg, és a következő évben felröppent a hír, hogy a Yes együttesben a távozó Rick Wakeman helyét foglalja el. Néhány hét próba után Vangelis másként döntött, de barátsága az együttes szólóénekesével, Jon Andersonnal megmaradt, ők ketten később több sikerlemezt is készítettek.

Vangelis élete legnagyobb sikerét a Tűzszekerek című film zenéjének köszönheti, amelyért 1981-ben a legjobb filmzenéért járó Oscar-díjat is hazavihette.

Az 1924-es nyári olimpiai játékokra készülő Eric Liddel skót és Harold Abrahams angol rövidtávfutó párharcát feldolgozó alkotás nyitóképe, amelyben az atléták a homokos tengerparton, a fövenyt nyaldosó hullámok között futnak Vangelis zenéjére, az olimpia szimbóluma lett, témája tavaly is felcsendült a londoni játékok megnyitóján. A Tűzszekerek zenéje az Apple céggel is összeforrt: Steve Jobs 1984-ben az első Macintosh számítógépet Vangelis szerzeményének hangjaira mutatta be nyilvánosan.

Vangelis még számos, mára klasszikussá vált film zenéjét írta, Ridley Scottal 1982-ben a Szárnyas fejvadász, majd tíz évvel később az 1492 - A Paradicsom meghódítása című alkotásokban dolgozott együtt. 2004-ben Oliver Stone kért tőle filmzenét a Nagy Sándor, a hódító című alkotásához, és Jacques Cousteau néhány dokumentumfilmjének is a népszerű görög muzsikus a zeneszerzője. Vangelis több baletthez is írt zenét, a Tűzszekerek színpadi változata jelenleg is fut Londonban.

Mythodia (Óda a mítoszhoz) című albuma 2001-ben az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik Mars-missziójának himnusza lett, a mű koncertváltozatát az athéni Zeusz-templom szentélyében adták elő a londoni filharmonikusok és a görög operaház kórusának részvételével. A következő évben Vangelis írta a FIFA labdarúgó világbajnokság hivatalos himnuszát, 2003-ban jelent meg a harmincéves pályafutásának legnépszerűbb felvételeit összegző Odyssey - The Definitive Collection című albuma. 2016-ban Rosetta címmel adott ki stúdióalmubot, amelyet az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájának missziója ihletett, míg a tavaly megjelent Juno to Jupiter a NASA Juno-expedíciójának ihletésére született.

A zeneszerző számos kitüntetés birtokosa volt, egyebek között a francia Becsületrend lovagja, hazájában tiszteletbeli doktori címet kapott.

Vangelis egész pályája során azt vallotta: munkássága egy csatorna, ímelyen keresztül a zajok káoszából zene lesz.

A világszerte ismert zeneszerző 2022. május 17-én, kedden, egy franciaországi kórházban hunyt el – írta meg a Telex a Kathimerini görög lapra hivatkozva.

(via Fidelio, Telex)

Fejléckép: Vangelis 1976-ban (fotó: Michael Putland / Getty Images Hungary)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Hallgasd meg, hogyan énekli Jonas Kaufmann Bánk bán áriáját!

Április 10-én jelent meg a világhírű német tenor legújabb, Magische Töne című albuma, amelyen számos magyar szerző, így Erkel Ferenc, Goldmark Károly és Kálmán Imre művei is szerepelnek.
Klasszikus

Dráma színpad nélkül – 15 sor klasszikus

„Tűpontos megszólalásaikkal, nem hangerővel, hanem karakterrel és kifejezéssel érték el, hogy a közönség mélyen átérezhesse, mit jelent nekünk mint emberi közösségnek a passió.” 15 sor klasszikus.
Színház

Ezek az előadások versenyeznek a debreceni OSZT-on

Összeállt a 2026-os Országos Színházi Találkozó (OSZT) programja, amelynek idén a 160 éves debreceni Csokonai Nemzeti Színház ad otthont. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is 7 nagyszínpadi és 7 stúdióelőadás versenyez majd június 15. és 21. között, ezúttal a cívisvárosban.
Könyv

Beleolvasó – Krusovszky Dénes: A másik mozaik

Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. A hol hétköznapi, hol szürreális történetekben közös, hogy néha a legegyszerűbb dolgok tudnak a legrejtélyesebbek lenni. Olvass bele a kötetbe!
Klasszikus

Obermann völgye – a romantika vívódásai Fejérvári Zoltán és a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertjén

A zongora áll a Szegedi Szimfonikus Zenekar április 20-i, zeneakadémiai koncertje középpontjában: az első rész létfilozofikus darabjai után Fejérvári Zoltán Budapesten először játssza Brahms 1. zongoraversenyét.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Horgas Eszter és művészbarátai az Óbudai Társaskörben

Horgas Eszter fuvolaművész több mint 20 éve rendszeres fellépője az Óbudai Társaskörnek. Május 15-én művészbarátaival „Gershwin és Bernstein: Két zseni Amerikában” címmel adnak koncertet.
Jazz/World ajánló

Hálószobaprojektből világszínpadra: Budapestre érkezik corto.alto

Márciusban a Jazzbois vendégeként mutatkozik be a Müpában, április 21-én pedig saját zenekarával tér vissza Budapestre a kortárs jazz egyik izgalmas új hangja, corto.alto.
Jazz/World ajánló

Monteverdi egykor és ma – Karosi Júlia ad koncertet a Zeneakadémián

A jazzénekművész és együttese Monteverdi – Past & Present címmel ad koncertet április 25-én, amelyen madrigálok és operák részletei hangoznak el sajátos hangszerelésben.
Jazz/World ajánló

Budapest Ritmo: ahol a világ zenéi egymásba olvadnak

A Budapest Ritmo minden évben bebizonyítja: a világzene ma az egyik legizgalmasabb terepe a zenei felfedezéseknek. A 2026-os kiadás április 9. és 11. között ismét világkörüli utazásra hív a Magyar Zene Házában.
Jazz/World ajánló

Az éjszaka ritmusa – Mario Biondi ismét a Margitszigeten lép fel

Május 23-án a Margitszigeti Színház színpadán lép fel Mario Biondi, a nemzetközi soul- és jazz színtér ikonikus alakja a 3. Jazz és Bor Fesztiválon. A koncert előtt érdemes korábban érkezni, hisz a fesztivál napközben kisebb jazzkoncerteknek ad teret.