Jazz/World

90 éves lenne Charlie Parker

2010.08.29. 11:20
Ajánlom
Augusztus 29-én lenne kilencven éves Bird, azaz Charlie Parker Jr. (1920-1955), akinek pályája – társaival együtt – a negyvenes években meghozta a modern jazz leválását a tánczenéről. A Bird, néha pedig a Yardbird volt a ragadványneve, mert szaxofonszólóinak szárnyalása sok embert emlékeztetett a madarak röptére.

A Missouri állambeli Kansas Cityben nőtt fel, szüleinek egyetlen gyermekeként ahol virágzott a dzsessz, a blues és a gospel. Hétéves korától tanult zenét, s bár apja is muzsikus volt, kezdetben nem sok zenei tehetséget árult el, a legenda szerint az iskolai zenekarból ki is tették. Tizenöt évesen otthagyta az iskolát, helyi jazzegyüttesekben játszott és megállás nélkül gyakorolt. 1939-ben utazott New Yorkba először és majdnem egy évig ott ragadt, hogy profi zenekarokkal játszhasson, tanulhasson - a világváros stílusa, atmoszférája átalakította zenéjét. Bár sok munkája ekkor még nem volt, részt vett a jam session-ökön, de későbbi emlékezése szerint ezt eléggé unta: mindig ugyanazokra a harmóniamenetekre improvizáltak. Akkor még csak érezte, de nem tudta lejátszani, amire - az újra - vágyott.

Rendszeres munkát a Jay McShann nagyzenekarba kapott, itt ismerkedett a későbbi modernisták közül például Dizzy Gillespie-vel. Első szólóját 1941-ben rögzítették lemezre. Parker ekkor már úgy játszott szaxofonon, hogy az akkordok nagyobb hangközeit választotta a szűkebbek helyett dallamvonalnak, és az ennek megfelelő, változatosabb harmóniamenetre állt át a kíséret. Stílusának kifejlődéséhez a későbbi ritmikai és a frazeológiai invenciók is jelentősen hozzájárultak. Rövid chicagói kitérő után végleg New Yorkba költözött, alkalmi munkákból tartotta el magát. Éjjelente Gillespie, Thelonious Monk és Kenny Clark társaságában örömzenélt, ekkoriban kristályosodott ki az - inkább attitűdjében mint zeneesztétikájában - forradalmi bebop stílus. Az irányzat sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a játék technikai elemeire és az összetett harmóniákra, mint az énekelhető dallamokra. A számok jellemzői a gyors tempó, újszerű harmóniák, nehezen játszható nyolcados futamok és a hosszú rögtönzések voltak. A stílus térhódítása mint önálló előadó-művészeti műfaj önállósította a jazzt, miközben az igényes jazz művelői egyre jobban elszakadtak a szving tánczenei jellegétől.

Parker pályafutásának legjelentősebb időszaka 1951-ig tartott, 1947-ben alakította meg talán legtermékenyebb kvintettjét Miles Davis, Duke Jordan, Tommy Potter, és Max Roach társaságában 1949-ben és 1950-ben átrándult Európába is. Régi álmát valóra váltva vonósokkal is készített felvételeket.

Pályájának vonala azonban tizenéves kora óta tartó drog- és alkoholfüggősége miatt többször is megtört, 1951-ben a kábítószer-csoport kérésére bevonták működési engedélyét. Fellépéseket mulasztott el, sokszor hangszerét is zálogba csapta, hogy pénzt szerezzen. Amikor Kaliforniában élt, a kábítószer hiányát alkohollal pótolta, egyszer még szállodai szobáját is magára gyújtotta. Fél évet töltött elvonókúrán, de a kezelés eredménytelennek bizonyult. 1954-ben, hosszabb ideje rendszeres munka nélkül, kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, végül a legendás Pannonica bárónő, a zenészek nagy patrónusának lakásán érte a halál 1955. március 12-én. A halál hivatalos okaként tüdőgyulladást és egy vérző fekélyt állapítottak meg, de májzsugorodást és szívrohamot is diagnosztizáltak, a halottkém 65 évesnek becsülte, pedig csak 34 éves volt.

New Yorkban még életében, 1949-ben neveztek el róla egy jazzklubot (Birdland, azelőtt Clique), itt lépett fel utoljára. Utóéletének érdekes epizódja, hogy a színész-rendező Clint Eastwood filmet forgatott róla Bird címmel (1988), mely azonban túlságosan az életrajz árnyoldalaira koncentrál, és alig villantja fel a jazz egyik legkreatívabb, legzseniálisabb megújítóját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Nők a zenében

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Jazz/World fesztivál

Négy magyar zenekar lép fel az Eurosonic Fesztiválon

A Bluebay Foxes, a Harmed, a Qualitons, valamint Devil's Trade képviseli Magyarországot a napokban zajló Eurosonic Fesztiválon, Európa legfontosabb showcase fesztiválján és konferenciáján a hollandiai Groningenben.
Jazz/World Rock & Roll

Whitney Houston az egyetlen nő, aki idén bekerül a Rock & Roll Hírességeinek Csarnokába

Az idei új beiktatandók között szerepel még a T. Rex, a Depeche Mode, Notorious B.I.G., a Nine Inch Nails és a The Doobie Brothers is. A Rock & Roll Hírességek Csarnokába azok kerülhetnek be, akik több mint 25 éve adták ki első albumukat.
Jazz/World gyász

Elhunyt Wolfgang Dauner jazz-zongorista

A német jazz egyik meghatározó „apafigurája” 84 éves volt. Egyaránt alkotott rádiónak, televíziónak, operaháznak, és persze saját jazzegyütteseinek.
Jazz/World ajánló

Melis László emléke előtt tiszteleg a MAO

Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző a Sörgyári capriccio Pepin bácsija által ihletett darabját is előadja január 18-án a Budapest Music Centerben a Modern Art Orchestra.