Jazz/World

90 éves lenne Charlie Parker

2010.08.29. 11:20
Ajánlom
Augusztus 29-én lenne kilencven éves Bird, azaz Charlie Parker Jr. (1920-1955), akinek pályája – társaival együtt – a negyvenes években meghozta a modern jazz leválását a tánczenéről. A Bird, néha pedig a Yardbird volt a ragadványneve, mert szaxofonszólóinak szárnyalása sok embert emlékeztetett a madarak röptére.

A Missouri állambeli Kansas Cityben nőtt fel, szüleinek egyetlen gyermekeként ahol virágzott a dzsessz, a blues és a gospel. Hétéves korától tanult zenét, s bár apja is muzsikus volt, kezdetben nem sok zenei tehetséget árult el, a legenda szerint az iskolai zenekarból ki is tették. Tizenöt évesen otthagyta az iskolát, helyi jazzegyüttesekben játszott és megállás nélkül gyakorolt. 1939-ben utazott New Yorkba először és majdnem egy évig ott ragadt, hogy profi zenekarokkal játszhasson, tanulhasson - a világváros stílusa, atmoszférája átalakította zenéjét. Bár sok munkája ekkor még nem volt, részt vett a jam session-ökön, de későbbi emlékezése szerint ezt eléggé unta: mindig ugyanazokra a harmóniamenetekre improvizáltak. Akkor még csak érezte, de nem tudta lejátszani, amire - az újra - vágyott.

Rendszeres munkát a Jay McShann nagyzenekarba kapott, itt ismerkedett a későbbi modernisták közül például Dizzy Gillespie-vel. Első szólóját 1941-ben rögzítették lemezre. Parker ekkor már úgy játszott szaxofonon, hogy az akkordok nagyobb hangközeit választotta a szűkebbek helyett dallamvonalnak, és az ennek megfelelő, változatosabb harmóniamenetre állt át a kíséret. Stílusának kifejlődéséhez a későbbi ritmikai és a frazeológiai invenciók is jelentősen hozzájárultak. Rövid chicagói kitérő után végleg New Yorkba költözött, alkalmi munkákból tartotta el magát. Éjjelente Gillespie, Thelonious Monk és Kenny Clark társaságában örömzenélt, ekkoriban kristályosodott ki az - inkább attitűdjében mint zeneesztétikájában - forradalmi bebop stílus. Az irányzat sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a játék technikai elemeire és az összetett harmóniákra, mint az énekelhető dallamokra. A számok jellemzői a gyors tempó, újszerű harmóniák, nehezen játszható nyolcados futamok és a hosszú rögtönzések voltak. A stílus térhódítása mint önálló előadó-művészeti műfaj önállósította a jazzt, miközben az igényes jazz művelői egyre jobban elszakadtak a szving tánczenei jellegétől.

Parker pályafutásának legjelentősebb időszaka 1951-ig tartott, 1947-ben alakította meg talán legtermékenyebb kvintettjét Miles Davis, Duke Jordan, Tommy Potter, és Max Roach társaságában 1949-ben és 1950-ben átrándult Európába is. Régi álmát valóra váltva vonósokkal is készített felvételeket.

Pályájának vonala azonban tizenéves kora óta tartó drog- és alkoholfüggősége miatt többször is megtört, 1951-ben a kábítószer-csoport kérésére bevonták működési engedélyét. Fellépéseket mulasztott el, sokszor hangszerét is zálogba csapta, hogy pénzt szerezzen. Amikor Kaliforniában élt, a kábítószer hiányát alkohollal pótolta, egyszer még szállodai szobáját is magára gyújtotta. Fél évet töltött elvonókúrán, de a kezelés eredménytelennek bizonyult. 1954-ben, hosszabb ideje rendszeres munka nélkül, kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, végül a legendás Pannonica bárónő, a zenészek nagy patrónusának lakásán érte a halál 1955. március 12-én. A halál hivatalos okaként tüdőgyulladást és egy vérző fekélyt állapítottak meg, de májzsugorodást és szívrohamot is diagnosztizáltak, a halottkém 65 évesnek becsülte, pedig csak 34 éves volt.

New Yorkban még életében, 1949-ben neveztek el róla egy jazzklubot (Birdland, azelőtt Clique), itt lépett fel utoljára. Utóéletének érdekes epizódja, hogy a színész-rendező Clint Eastwood filmet forgatott róla Bird címmel (1988), mely azonban túlságosan az életrajz árnyoldalaira koncentrál, és alig villantja fel a jazz egyik legkreatívabb, legzseniálisabb megújítóját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Belenézhetünk Fischer Iván utazószekrényébe

Magyarósi Csaba vlogger a Fesztiválzenekar Müpa-maratonja előtt forgatott az együttessel, még Fischer Iván utazószekrényébe is benézhetett.
Könyv

Elhunyt Tandori Dezső

80 éves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, az utóbbi évtizedek irodalmának koronázatlan és különc királya.
Zenés színház

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Újabb Miles Davis-portréfilm van kilátásban

Quincy Troupe Jr. 2002-ben megjelent Miles and Me című könyve alapján készül a film, ami a barát és munkatárs szemszögéből mutatja be a korszakalkotó trombitást.
Jazz/World kvíz

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.
Jazz/World müpa

A Nagy Emma Quintet nyerte az idei Jazz Showcase-t

Vasárnap este hatalmas örömzenéléssel zárult a tizenkettedik Jazz Showcase, a gálakoncert előtt pedig az idei tehetségbörze díjazottjait is kihirdették.
Jazz/World népzene

Lehet-e népszerű a népzene?

Kell-e nekünk ez, amit Kodály, Bartók, vagy Kallós Zoltán olyan nagy erővel kutattak és próbáltak átmenteni egy másik kor számára – számunkra?
Jazz/World magazin

A rendező, aki átélhetővé tette a jazz múltját

Ken Burns amerikai filmrendező és operatőr dokumentumfilmjei révén vált ismertté, amlyek között ott találjuk a jazzről szóló dokumentumfilm sorozatát is.