Jazz/World

90 éves lenne Charlie Parker

2010.08.29. 11:20
Ajánlom
Augusztus 29-én lenne kilencven éves Bird, azaz Charlie Parker Jr. (1920-1955), akinek pályája – társaival együtt – a negyvenes években meghozta a modern jazz leválását a tánczenéről. A Bird, néha pedig a Yardbird volt a ragadványneve, mert szaxofonszólóinak szárnyalása sok embert emlékeztetett a madarak röptére.

A Missouri állambeli Kansas Cityben nőtt fel, szüleinek egyetlen gyermekeként ahol virágzott a dzsessz, a blues és a gospel. Hétéves korától tanult zenét, s bár apja is muzsikus volt, kezdetben nem sok zenei tehetséget árult el, a legenda szerint az iskolai zenekarból ki is tették. Tizenöt évesen otthagyta az iskolát, helyi jazzegyüttesekben játszott és megállás nélkül gyakorolt. 1939-ben utazott New Yorkba először és majdnem egy évig ott ragadt, hogy profi zenekarokkal játszhasson, tanulhasson - a világváros stílusa, atmoszférája átalakította zenéjét. Bár sok munkája ekkor még nem volt, részt vett a jam session-ökön, de későbbi emlékezése szerint ezt eléggé unta: mindig ugyanazokra a harmóniamenetekre improvizáltak. Akkor még csak érezte, de nem tudta lejátszani, amire - az újra - vágyott.

Rendszeres munkát a Jay McShann nagyzenekarba kapott, itt ismerkedett a későbbi modernisták közül például Dizzy Gillespie-vel. Első szólóját 1941-ben rögzítették lemezre. Parker ekkor már úgy játszott szaxofonon, hogy az akkordok nagyobb hangközeit választotta a szűkebbek helyett dallamvonalnak, és az ennek megfelelő, változatosabb harmóniamenetre állt át a kíséret. Stílusának kifejlődéséhez a későbbi ritmikai és a frazeológiai invenciók is jelentősen hozzájárultak. Rövid chicagói kitérő után végleg New Yorkba költözött, alkalmi munkákból tartotta el magát. Éjjelente Gillespie, Thelonious Monk és Kenny Clark társaságában örömzenélt, ekkoriban kristályosodott ki az - inkább attitűdjében mint zeneesztétikájában - forradalmi bebop stílus. Az irányzat sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a játék technikai elemeire és az összetett harmóniákra, mint az énekelhető dallamokra. A számok jellemzői a gyors tempó, újszerű harmóniák, nehezen játszható nyolcados futamok és a hosszú rögtönzések voltak. A stílus térhódítása mint önálló előadó-művészeti műfaj önállósította a jazzt, miközben az igényes jazz művelői egyre jobban elszakadtak a szving tánczenei jellegétől.

Parker pályafutásának legjelentősebb időszaka 1951-ig tartott, 1947-ben alakította meg talán legtermékenyebb kvintettjét Miles Davis, Duke Jordan, Tommy Potter, és Max Roach társaságában 1949-ben és 1950-ben átrándult Európába is. Régi álmát valóra váltva vonósokkal is készített felvételeket.

Pályájának vonala azonban tizenéves kora óta tartó drog- és alkoholfüggősége miatt többször is megtört, 1951-ben a kábítószer-csoport kérésére bevonták működési engedélyét. Fellépéseket mulasztott el, sokszor hangszerét is zálogba csapta, hogy pénzt szerezzen. Amikor Kaliforniában élt, a kábítószer hiányát alkohollal pótolta, egyszer még szállodai szobáját is magára gyújtotta. Fél évet töltött elvonókúrán, de a kezelés eredménytelennek bizonyult. 1954-ben, hosszabb ideje rendszeres munka nélkül, kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, végül a legendás Pannonica bárónő, a zenészek nagy patrónusának lakásán érte a halál 1955. március 12-én. A halál hivatalos okaként tüdőgyulladást és egy vérző fekélyt állapítottak meg, de májzsugorodást és szívrohamot is diagnosztizáltak, a halottkém 65 évesnek becsülte, pedig csak 34 éves volt.

New Yorkban még életében, 1949-ben neveztek el róla egy jazzklubot (Birdland, azelőtt Clique), itt lépett fel utoljára. Utóéletének érdekes epizódja, hogy a színész-rendező Clint Eastwood filmet forgatott róla Bird címmel (1988), mely azonban túlságosan az életrajz árnyoldalaira koncentrál, és alig villantja fel a jazz egyik legkreatívabb, legzseniálisabb megújítóját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Izgalmas utazás nézőnek és alkotónak egyaránt – Bűn és bűnhődés premier

Závada Pál a székesfehérvári Vörösmarty színház felkérésére írt új színpadi adaptációt Dosztojevszkij világhírű regényéből, a Bűn és bűnhődésből, amelynek bemutatója október 16-án volt a Kozák András Stúdióban. Hargitai Iván rendezésének köszönhetően a különleges előadás tapintás-közelbe hozza egy „társadalomellenes” tett természetrajzát.
Színház

To be, or not to be - Benedict Cumberbatch Hamletként tér vissza az Urániába

Decemberben újra látható az Uránia történetének egyik legnépszerűbb színházi közvetítése, a londoni Barbican Színház Hamlet előadása, főszerepben Benedict Cumberbatch-al. 
Vizuál

A tavalyi év eseményei a világ legjobb képein

Nézd meg, mi történt a világban tavaly! Október 23-ig megtekinthető a tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Plusz

Őze Áron dadogással élő sorstársaival beszélget

A dadogás elfogadásának világnapján, október 22-én konferenciát szerveznek, amelyre a beszédhibában érintetteket és a témával foglalkozó pszichológusokat is várnak.
Könyv

Valamirevaló szerző előbb-utóbb szentel regényt a szüleinek

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal George Szirtes Előhívás – Anyám regénye című (ön)életrajzi ténykönyvét mutatja be.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

Tudtad? Joni Mitchell fest is, és most könyvben adják ki műveit

Az irodalmi mélységű dalszövegek szerzője, a jellegzetes, erős hang, a sokszínű gitárjátékos, az egyik legegyedibb dalszerző-énekes. Ez mind elmondható Joni Mitchellről, és még valami: a kifinomult képzőművész.
Jazz/World kritika

Zene össznépi felejtés ellen – Megjelent a Bujdosó Trió új lemeze

Még a betlehemes egyházzenei témából is avantgárd jazz lesz a Bujdosó Trió új albumán, a National Amnesia Institute címűn. Meghallgattuk a lemezt, és a zenekarvezetőt is megkérdeztük arról, mi járt a fejében, miközben ezeket a zenéket írta.
Jazz/World Partitúra

Tolcsvay Béla: „Az élet oldalán állok”

Országjáró kulturális tévésorozatunk, a Partitúra legutóbbi adásában a Velencei-tó környékére látogatott el. A műsor vendége volt a közelben élő Tolcsvay Béla is, akivel a kápolnásnyéki Halász-kastélyban forgatott a stáb. Interjú.
Jazz/World magazin

Szerenáddal fogadta új karmesterét a legkedvesebb dán bigband

Azt mindig is tudtuk, hogy a rézfúvósoknak van humora, de ilyen megható reptéri találkozást utoljára az Igazából szerelem című filmben láttunk.
Jazz/World ajánló

Lakatos Mónika hagyományos oláh cigány hallgatókkal érkezik a Müpába

A bensőséges hangvételű, generációkon átívelő lírai dalokon keresztül az oláh cigányság kevéssé ismert arcával találkozhatunk november 12-én Müpa Fesztivál Színpadán.