Jazz/World

93 éves lenne a "jazz dühös embere", Charles Mingus

2015.04.22. 15:06
Ajánlom
A 20. századi amerikai zene egyik legfontosabb alakja kétség kívül a virtuóz bőgőjátékos és zongorista, zenekarvezető és zeneszerző, Charles Mingus volt, aki 1922. április 22-én született.

"Három ember lakozik bennem. Az egyik férfi örökké középen áll, mozdulatlanul figyelve, hogy mit csinál a másik kettő. A második ember olyan, mint egy rémült állat, akire időről-időre rátör a másoktól való félelem. Aztán ott van még egy szerető, gyengéd ember, aki beengedi a többieket lénye legszentebb, belső templomába is, és annyira bízik bennük, hogy olvasás nélkül aláír bármilyen szerződést, és hagyja rábeszélni magát, hogy minél olcsóbban vagy akár ingyen is elmenjen fellépni, és amikor feleszmél, hogy mi történik vele, akkor úgy érzi, mindent elpusztítana maga körül, beleértve önmagát is, amiért ilyen hülye volt. De mivel ezt nem teheti, csendben visszavonul magába. Melyik Charles Mingus az igazi? Mindegyik"- írja magáról a bőgőzseni és zeneszerző Beneath and Underdog című önéletrajzi művében.

1922-ben született az Arizona állambeli Nogalesben, majd a Kalifornia állambeli Watts-ban nevelkedett. Saját bevallása szerint legkorábbi zenei élménye a templomi kórusban való csoportos éneklés volt és az a pillanat, amikor nyolc évesen meghallotta Duke Ellingont a rádióban. Alapvetően klasszikus zenei képzésben részesült, a nagybőgőzést és a komponálást is formális keretek között tanulta, sokáig a New Yorki Filharmonikusok bőgőművészétől, Herman Reinshagentől tanult. Mindeközben hihetetlen gyorsasággal szívta magába a jazzt a legnagyobb mesterektől, első kézből. Már pályája elején olyan legendákkal turnézhatott, min Louis Armstrong, Kid Ory vagy Lionel Hampton.

Végül letelepedett New Yorkban, és az ötvenes évektől a jazztörténet csillagaival kezdett közös munkába: Charlie Parker, Miles Davis, Bud Powell, Art Taum és Duke Ellington ettől kezdve egyenragú zenésztársként kezelték őt. Azon kevesek egyike volt, aki ki tudott lépni a kísérőzenészeket övező félhomályból és szólistaként a legnagyobbak közé emelkedett. Tehetségénél fogva akár zongoristaként is világhírnevet szerezhetett volna magának, de ő a nehezebb utat választva a bőgőjátékban nyitott egy új korszakot.  Az '50-es évek elején megalapította saját kiadóját, hogy gondozza és dokumentálja saját szerzeményei egyre növekvő repertoárját. Ekkoriban hozta létre a Jazz Worshop elnevezésű csoportot is, ami a fiatal zeneszerzők műveinek bemutatását segítette.

Mingus rövid időn belül azon kapta magát, hogy az avantgárd művészet élvonalába tartozik. Felvételei rendkívüli kreativitásról tanúskodnak. Kiemelkedő művei közt tartják számon a következő albumokat: Pithecanthropus Erectus, The Clown, Tijuana Moods, Mingus Dynasty, Mingus Ah Um, The Black Saint and the Sinner Lady, Cumbia and Jazz Fusion, Let My Children Hear Music. Több mint száz albumot rögzített és több, mint háromszáz művet írt.

Habár első koncert darabját, a Half-Mast Inhibition című művet tizenhét évesen írta, csak húsz évvel később, egy huszonkét fős zenekarral volt lehetősége rögzíteni azt, Gunter Schuller vezényletével. Akkor már Revelation címmel mutatták be az 1955-ös Brandeis Fesztiválon, és utólag úgy bezsélnek erről a műről, mint a huszadik század egyik legfontosabb zeneszerzőjének bemutatkozásáról, akinek művében a klasszikus zenei elemek és a jazz kifejezésmód egyszerre volt jelen.

Pályája csúcsán rengeteget turnézott Amerika és Európa szerte, de bázisa 1977 végéig, amikor egy ritka idegbetegséget diagnosztizáltak nála. Hamarosan tolószékbe kényszerült, és -bár nem volt képes többé zenét írni- utolsó művét még felénekelte egy magnóra.

Mingus szerzeményei a hard bop hangulatát az afroamerikai gospel zenével, a third streammel, a free jazzel és a komolyzenével ötvözik. Bár maga Mingus egész életében a beskatulyázás ellen ágált, életművével megalapozta a fekete tradíciókon alapuló modern jazz-t.

Mingus gyakorta alkalmazta a kollektív improvizációt, ami a New Orleans-i jazzparádék állandó eleme, ezzel az individuum és a zenekar, mint egy nagyobb egység kommunikációjára fókuszált. Zenekarai megalapításakor Mingus nem csak a hangszeres tudást és a muzikalitást vette figyelembe, hanem a zenészek személyiségét is. Sok zenésze később nagy szólókarriert futott be. Tehetséges és sokszor kevésbé ismert munkatársakat toborzott magának, hogy a hagyományoktól eltérő gondolatait megvalósítsa. Mindezek ellenére sokszor dühkitöréseket rendezett a színpadon, megfeddte vagy kirúgta a zenészeit, ezért is ragadt rá idővel a "Jazz Dühös Embere" becenév.

 Zeneszerzői kvalitásai valamint zenészei speciális feladatai miatt Mingust gyakran Duke Ellington utódjának tartják. Dizzy Gillespie szerint Mingus az "ifjabb Duke", köszönhetően szervezési zsenialitásának. Sokak szerint Mingus zenéjét Mingus vezetése nélkül nehézkes játszani. Ennek ellenére rengeteg zenész tartja repertoáron Mingus kompozícióit még napjainkban is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

Évadot hirdetett a Nemzeti Filharmonikusok

Hét bérletet hirdet meg A zene kaland! mottójú 2019/20-as évadára a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar. Az évad rezidens művésze Rost Andrea lesz.
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Klasszikus

Miniszteri biztos segíti a zeneiskolák hangszercsere-programját

A megalakult a hangszercsere bizottság a Hangszercsere program gördülékenységét biztosítja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Egyszeri élményekkel kecsegtet a Zsidó Művészeti Napok

A rendezvénysorozat minden programja bemutató: május 25. és június 2. között olyan produkciók kerülnek a ZsiMü sorozatába, melyeket először láthat a közönség.
Jazz/World nemzetközi jazznap

Melbourne-ben rendezik meg idén a Nemzetközi Jazznap gáláját

Több mint 190 országban, köztük Magyarországon is koncertekkel ünneplik a jazzt, mint a „béke univerzális nyelvét” április 30-án.
Jazz/World ajánló

Budapesten játszik a (női) jazzbőgősők egyik legjobbika

Linda May Han Oh már unja, ha arról kérdezik, milyen érzés nőként egy erősen férfias szerepben, jazzbőgősként és basszusgitárosként létezni. Csak teszi a dolgát szívből, az emberek pedig nem győznek ámuldozni.
Jazz/World interjú

Salamon Soma: „A népzene vibráló energiája átjön a színpadon is"

Salamon Soma nemrég az USA egyik legnagyobb presztízsű zeneoktatási intézményében, a Berklee College of Music-on szemléltette a magyar népzenekutatás módszereit Hodorog András moldvai furulyással. Erről az útról is kérdeztük a Népzene Tanszék oktatóját, aki zenészként is praktizál.
Jazz/World magazin

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.