Jazz/World

“A belső szabadság birtokában sosem kellett megalkuvóvá válnom”

2020.03.20. 16:25
Ajánlom
Borbély Mihály az egyik legsokoldalúbb multiinstrumentalista, akivel találkozhatunk az autentikus népzenei színtéren, a hazai jazzélet élvonalában és különféle kortárs zenei produkciókban is. Kultúráról és ellenkultúráról, fiatalkori lázadásról és a belső szabadság megtalálásáról is beszélgettünk.

borbely_mihaly_foto_csendes_krisztina-174115.jpeg

Borbély Mihály (Fotó/Forrás: Csendes Krisztina / BMC)

Amikor zenei pályafutását kezdte, mind a jazz-szcéna, a táncházmozgalom, a szabadzene az ellenkultúra része volt. Ez három olyan műfaj, amelyekben aktívan mozgott már akkor is és azóta is. Hogyan befolyásolta ez önt, a karrierjét? És a kortársait?

A hetvenes évek közepén, amikor a Vujicsics együttessel bekerültünk a fővárosi táncházas életbe, a szocializmus – és persze a hozzá tartozó kultúrpolitika, élén Aczél Györggyel és a "három T"-vel – még valóban arrogánsabb arcát mutatta. A nyolcvanas évek, amikor már a kortárs zene, majd a jazz területén is egyre aktívabb lettem, az úgynevezett "puha diktatúra" fortélyos mindennapjait hozta el. Ebben a másfél évtizedben ugyanakkor jobbára

kiszámítható, s ebben az értelemben elviselhető is volt sokunk számára a rendszer.

Soha nem politizáltam, és noha – mint a legtöbb kortársam – én is lázadó fiatal voltam és egyfajta ellenállásként éltem meg zenei tevékenységemet, akkor és később sem voltam látványosan ellenálló, tüntető, felvonuló típusú ember. Sokkal inkább azt a belső szabadságot próbáltam kialakítani, amelynek birtokában soha nem kellett megalkuvóvá válnom, vagy bizonyos érdekek mentén tevékenykednem és megnyilatkoznom. S mivel nem köteleződtem el személyes vagy más, pillanatnyi érdekek miatt, nem is kellett éles irányváltásra kényszerítenem magamat, mint ahogy jónéhány kortársamnál látom, hogy mi módon "alakulnak" az idők szavához...

Mi az, ami ebből még ma is "látszik"?

Ma is próbálom az egykori Borbély Misi életszemléletét megőrizni, és azt a bizonyos belső szabadságot egyre táguló körökben sugározni. Meggyőződésem, hogy ez a jó út: belülről kifelé, egyre táguló körökben... A nemzetközi és a hazai művészeti életet is megrázták azok az esetek, amelyeknek egyik lényege épp az ellenkező irány, amelynek elemeit a politika mindennapjaiban is látjuk: kívülről, felülről lefelé irányul, és a "szent ügy" (egy nemzet, egy vallás vagy épp a művészet szabadsága) nevében élnek vissza a rájuk bízott hatalommal, aláznak meg embereket, kollégákat, beosztottakat, társulatot vagy akár népcsoportot.

Hosszú idő alatt érett meg bennem a hit, amelyet szintén nem a felszínen, látványosan élek meg – irtózom is a mai kor divat- vagy érdekszülte vallásosságától, csakúgy, mint a zavaros miszticizmusoktól –, hanem belül élek át. Így aztán persze a zenéimben is megtalálja az igazi kereső. "Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság". Ezek az elvek irányítják mindennapjaimat a családomban, a zenekarokban és a tanításban is – ezek azok a kis körök, amelyeknek vízgyűrűit szeretném a kis kavicsaimmal minél messze fodrozódóbbá tenni.

borbely_mihaly4_torok_reka-153349.jpg

Borbély Mihály (Fotó/Forrás: Török Réka)

Ennek ellenére ez ma már három nagyon elkülönülő világ, amelyeken mintha csak az underground színtereken lenne átjárás. Ön mégis hidat képez ezek közt a világok közt. Hogyan tud elmélyülni mindben?

Ma már – a szélesre tárt világnak, az információ szabad áramlásának és a művészeti oktatás fejlődésének köszönhetően – minden területnek magasan képzett szakemberei, autentikus egyéniségei és művészei tevékenykednek. Én a magam szerény módján próbálok lépést tartani, ami persze lehetetlen, de ma is az a lelkület vezérel, amit kamaszként éltem át, amikor a különféle műfajok szinte egyszerre varázsoltak el, s késztettek élethosszig tartó kíváncsiságra. Egyszerűen nem tehetek mást, ez vagyok én, ez a mindenben kissé talán felületes, ugyanakkor őszinte szívvel és odaadással kereső ember, aki megpróbálja a zene útlevél- és vízumkényszer nélküli távlatait átlátni, és élményeit másoknak is megmutatni.

Mi a véleménye arról, hogy a jazz- és a klasszikus zene változó, kontextusfüggő fogalmak?

Ez nagy igazság, köszönöm a megfogalmazását. Valóban, ha régebbi meghatározásokat, zenei definíciókat szembesítünk a ma hallható irányzatokkal, olykor elbizonytalanodhatunk. Ám, ha látjuk e műfajok történetét, s megpróbáljuk a mélyebb összefüggéseket megértetni, talán rájövünk, hogy milyen értékes az emberiség kulturális kincse, és sokkal inkább örülnünk kell e gazdag forrás minden tiszta cseppjének, ami szellemi éltetőerőt jelent számunkra, mint azt mérlegelni, hogy melyiket hova soroljuk, netán melyiket zárjuk ki a gyógyhatású készítmények köréből.

Ön szerint milyen a "jó zenész"?

A közismert kodályi meghatározás (kiművelt hallás, kiművelt értelem, kiművelt szív, kiművelt kéz) azt hiszem egyre aktuálisabb – bár napjainkban nem mindig magától értetődő – elvárás.

Hallgatóként mindig azok a zenei pillanatok vannak a legnagyobb hatással rám, amelyeknek szigorúan vett szakmaisága lenyűgöző, ugyanakkor szíven ütnek, érzelmileg, lelkileg is hatásuk alá kerülök.

Ha ez az egyensúly felborul, akkor vagy technokratákkal, vagy zenei sarlatánokkal van dolgunk, s noha mindkét felfogásra komoly közönségigény van, én ezektől idegenkedem.

borbely_mihaly2_torok_reka-153338.jpg

Borbély Mihály (Fotó/Forrás: Török Réka)

Milyennek látja a jelenlegi jazzéletet Budapesten?

Az interjú elején említett időszak ellenkulturális pezsgéséhez képest ma valóban sokkal több a lehetőség, a kis kluboktól a nagy hangversenytermekig és fesztiválkoncertekig. Ezzel együtt persze ezekre sokkal több jelentkező is jut, képzett muzsikusok, fiatal tehetségek és önjelölt sztárok egyaránt. Sokan pesszimisták, én azonban

úgy látom, hogy a kitartó munka, a határozott művészi koncepció és elkötelezettség is megtalálja a közönségét, nem csak a talmi produkciók és felszínes szórakoztatók.

Magam is hálás vagyok, és kollégáim nevében is köszönettel tartozom annak az elkötelezett rétegnek, amely támogató figyelemmel tünteti ki munkánkat, koncertjeinket, lemezeinket, ezzel élteti a magyar jazzt, s ad reményt a jövőjét illetően is.

És a jazz oktatást?

Az elhivatott tanárok és a műfaj iránt elkötelezett tehetséges diákok találkozása mindig csodákat eredményez, még olyan helyzetekben és olyan körülmények között is, amelyek nem feltétlenül jelentenek garanciát ezekre a csodákra. Boldog vagyok, hogy ennek a folyamatnak is részese lehetek, és hogy a Zeneakadémia tanáraként egykori mestereim példája nyomán segíthetem a felnövekvő generációkat. Rengeteget fejlődött a hazai jazzoktatás, az Erasmus programok révén pedig egyre több nemzetközi kapcsolat valósul meg. Persze a világ másként is kinyílt, sokan tanulnak jeles külföldi intézményekben. Öröm találkozni azokkal a fiatalokkal, akik külföldi élményeiket és tapasztalataikat osztják meg velünk és a hallgatókkal.

Tavaly mutatta be az új lemezét a Borbély Műhellyel. Most is épp stúdiózik. Min dolgozik?

Orosz Zoltán különleges összeállítású együttesével készítünk lemezt, ennek műfaji színességét mutatja az összeállítás is: a harmonikavirtuóz mellett Lattmann Béla (basszusgitár), Horváth Kornél (ütőhangszerek) és jómagam (számos fúvós hangszeren) adjuk az alapegyüttest, vendégként pedig Lukács Miklós (cimbalom) és Ferenczy György (szájharmonika) is szerepelnek. Közben születik az új zenei anyag Polygon trióm számára is, természetesen ezt is szeretnénk lemezre venni, de ez már az év második felének feladatai közé tartozik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Jazz/World Művészi szabadság

Szőke Nikoletta: „Ez egy érzelmileg intenzív időszak”

Három hete még stúdióban volt, klipet forgatott, az egész nyara be volt táblázva. Szőke Nikoletta érzelmileg intenzív időszakot él meg, aminek a hatására új dalok vannak születőben, de a kényszerű otthonmaradásban a régiekre is marad ideje. Interjú.
Jazz/World fonó

Toplistás a Besh o droM jubileumi lemeze

A Balkan World Music Chart negyedéves toplistáján a zenekar jubileumi lemeze.
Jazz/World gyász

Elhunyt Bill Withers, az Ain’t No Sunshine szerzője

81 éves korában elhunyt Bill Withers, a hetvenes évek ünnepelt soul-énekese. Legnagyobb slágerei az Ain’t No Sunshine és a Lean On Me voltak.
Jazz/World fonó

Lengyel Fonogram-díjat nyert Lajkó Félix és a VOLOSI közös albuma

Elnyerte a legrangosabb lengyel zenei elismerést, a helyi Fonogram-díjat Lajkó Félix és a Volosi közös albuma. Az elismerést a folk kategóriában kapta meg a lemez.