Jazz/World

A biztonsági produkciókra nem figyelnek fel

Bohemian Betyars interjú
2020.07.27. 10:20
Ajánlom
Tavaly volt tíz éves a Bohemian Betyárs, az egyik legsikeresebb gypsy-folk-punk formációja, egyebek között arról is beszélt, hogy kezdetben a szakma nehezebben fogadta el őket, mint a közönség.

Mi okozza a legnagyobb nehézséget egy induló formáció esetében, milyen nehézségekkel néztetek szembe, amikor a könnyűzenét támogató Hangfoglaló Program induló előadói közé kerültetek?

Mi nem kaptunk lehetőséget anno a Hangfoglaló Program induló előadói között ezért elég nehéz volt a zenekar élete a kezdeti években. Viszont, ha lelkes és elhivatott az ember, valamint élvezi amit csinál, az akadályokkal is könnyebb megküzdeni. A legnagyobb nehézség talán, hogy a szakma megismerjen, majd lehetőségeket kapj klubokban, fesztiválokon, de amíg egy bizonyos nézőszámot nem tud hozni a zenekarod addig nem fognak jótékonykodni a szervezők. Ilyen problémákra tud segítség lenni egy támogató program. Szép lenne, ha lenne olyan országos rádió is ami küldetés tudattal rendelkezne, bevállalósabb lenne a fiatal magyar zenekarokkal kapcsolatban, de ettől függetlenül a mai világban meg lehet oldani más platformokon is hogy eljuss az emberekhez. Meg aztán ott van az élő koncert ereje, ami ha az elején még csak lehet húsz embernek szól, de ha mindig odateszed magad, pár évre rá megsokszorozódhat.

Ugyan már több mint tízéves pályafutásra tekint vissza a Bohemian Betyars, a saját életviteletek mégis konzerválja az energiátokat, és emiatt fel sem tűnik, hogy az utóbbi évek legsikeresebb gypsy-folk-punk zenekara hogyan nőhetett fel a közönség szeme láttára. Mikor éreztétek először azt, hogy van helyetek a zenei életben? Mi jelentette az áttörést?

Azt hogy van helyünk a zenei életben hamar megéreztük, már az első években, mivel a közönség táncolt, felszabadult, boldog tekintetekkel találkoztunk koncert alatt és után és mivel évről évre egyre többen jöttek el ránk, ebből arra kellett, hogy következtessünk van helyünk, meg igény ránk. Közönség szinten legalábbis. A szakma nehezebben fogadott el, avagy be minket, hisz sokáig talán csak egy csörgőmorgó hamis bulizenekarnak könyveltek el minket, de a Nagy-Szín-Pad megnyerése után ez is változott valamelyest. Meg persze közben megtanultunk zenélni is, valamelyest.

Press2-232105.jpg

Bohemian Betyars (Fotó/Forrás: Hangfoglaló)

Hogy alakult ki a zenekar stílusa?

Tudatosan annyi volt az elején lefektetve, hogy bármiféle nép/világzenét szeretnénk keverni gitárzenével és valami olyan stílust szeretnénk létrehozni, amit hasonlítani lehet másokhoz, de ugyanilyet nem hallhat az ember, így kilépve a tucat, önismétlő, trend koppintó zenei világból. Lehet, hogy ez igy, kevesebb sikerrel jár, vagy rögösebb úttal de az ismeretlen izgatott és izgat minket. Máig alakul a stílusunk és míg az első lemez egy tinédzseres buli lemez volt, az azóta eltelt tíz év rengeteg élménye tapasztalata, felnövögetése, fejlődése abszolút hallható és követhető a diszkográfiánkon.

Az utcazenélés kultúrájából nemzetközi rajongótábort kialakító zenekarként lételemetek az úton levés: a Hangfoglaló Program korábbi stratégiai támogatottjaként az első olyan zenekar vagytok, amelyik megnyitotta az ajtót az ázsiai piacnyitásban olyan produkciók számára, mint a Mongooz and the Magnet, Jónás Vera vagy a Fran Palermo, de Dél-Amerikából és általában Európából is folyamatosan keresik a zenekart. Milyen impulzusokat kaptatok ezen utak során a zenei fejlődés tekintetében?

Nagyon sok tapasztalatot adnak az ilyen utak mindenféle szempontból, a kitartás és a szervezettség fontossága ugyan olyan lényeges, mint a színpadi produkció. Zenei fejlődés tekintetében, érdekes tapasztalat volt, hogy amikor még itthon alig hívtak minket fesztiválok nagyobb színpadokra, közben Spanyolországban már akkora pódiumon léptünk fel, hogy be voltunk tojva az elején. Mivel felkészületlenül ért minket, ezért nem is tudtuk még profin kezelni a helyzetet, de jó lecke is volt ahhoz, hogy később magabiztosan álljunk nagy színpadokra. Szóval kerülhetsz külföldön olyan helyzetekbe még sok más esetben is, amire itthon nem tudsz felkészülni, viszont értékes tapasztalatokkal gazdagodhatsz közben. 

Még a zenei impulzusokhoz fűzve, sok showcase fesztiválon voltunk a világban, rengeteg országból, rengeteg bandát láttunk, sok menedzserrel beszéltünk és ami az egyik fő tanulság volt számunkra, hogy főleg ha nem angol anyanyelvű országból jössz, kell valami extrát nyújtani, amit máshol, máshonnan nem kaphatnak, nem hallgatnak, láthatnak az emberek. Legyen az valami meghökkentő színpadi produkció vagy az anyanyelveden éneklés, vagy az otthoni zenei kultúrád becsempészése a dalokba, de ha érvényesülni szeretnél és azt, hogy észrevegyenek, valamiben különlegesebbet és többet kell nyújtanod az átlagnál. A biztonsági produkciókra nem figyelnek fel külföldön.

Vágytátok a nemzetközi karrierre? Mennyire tudatosan törekedtek erre?

Már az első években is törekedtünk arra, hogy ne csak itthon zenélhessünk, hisz hajt minket a kalandvágy, és ha elérünk valami célt, az aztán élteti tovább a zenekart évről évre. Az első külföldi koncertjeink Németországban voltak amikor a zenekar kettő, mi pedig 18-19 évesek voltunk. Azóta új és új álmaink elrepítettek minket már három ázsiai turnéra, Európa majdnem összes országába és Amerikába is. Nagyon szeretnénk már végre Dél-Amerikába is eljutni, de ami késik nem múlik.

Mi a legnagyobb különbség a hazai és a külföldi koncertezés között?

Talán hogy itthon mindenki érti és énekli velünk a dalszövegeket. Ez az érzés felülmúlhatatlan. Viszont míg itthon, már mielőtt felmegyünk a színpadra várnak minket és megőrülnek, ahogy az első hangokat lecsapjuk, addig külföldön majdnem mindig meg kell dolgozni ugyanezért az eredményért. Ez is egyébként egy egészséges dolog a zenész léleknek, mert két lábbal a földön tart és alázatra nevel újra és újra. Ha csak itthon zenélsz könnyű belekényelmesedni a sikerbe, fölösleges egót növeszteni és elhinni hogy rocksztár vagy, pedig ugyanmár… Itthon nincsenek rocksztárok.

IMG_5817-231915.jpg

Bohemian Betyars (Fotó/Forrás: Hangfoglaló)

Mivel készültök a közeljövőben?

Egész évben folyamatosan dolgozunk az új dalokon, reméljük jövőre összeáll egy új lemez. Addig is pár új dallal és klippel csillapítjuk a kíváncsiak étvágyát. De legfőképpen alig várjuk, hogy újra színpadon állhassunk és végre azt csináljuk, amit a legjobban szeretünk, koncertről koncertre járni. 

A jelenlegi vírusveszély jelentős károkat okozott a zenei szakmai számára. Te hogyan látod ezt a helyzetet: sikerül a vírus elvonulásával visszaállítania régi rendet, vagy nagyobb következtetéseket kellene levonni a helyzetből? Hogyan éled meg a jelenlegi helyzetet?

Maga a vírus okozta első pár hónap kényszerpihenő nem esett rosszul, 11 éve megy a zenekarunk és minden évünk úgy néz ki, hogy márciustól decemberig turnén vagyunk, január februárban pedig új dalokat írunk, talán még azt is mondhatnám hogy jól jött. Persze ezenkívül minden más elég  aggasztó és elszomorító. Komoly nemzetközi lehetőségeket kellett lemondanunk a vírus miatt. Ki tudja hogy ezek a meghívások és koncertek lesznek-e jövőre. Nem egyszerű egy nemzetközi piacon lavírozni magyar zenekarként, főleg ha még ilyen tényezők is megjelennek. Hogy visszaáll-e minden a régi kerékvágásba abban se vagyok biztos, tudom hogy mindenki, de a zenei szakma különösen kiszolgáltatott helyzetben van, mert a koncertek és tömegrendezvények az elsőként álltak le és az utolsóként állhatnak majd vissza, na meg nálunk nincs home office. Egyik napról a másikra kihúzzák a talajt az ember alól és nem nagyon kap segítséget, majd utána véletlenszerűen jönnek az információk, hogy mit szabad és mit nem. Komolyan félek attól a bizonyos második hullámtól, ugyanis szerintem még egy ekkora sokkot nem bírnak ki a zeneipari dolgozók. Lehet hogy egyesek tücsöknek gondolják a zenészt, aki most menjen el rendes, becsületes állást találni, de valójában rengeteg munka és elhivatottság van az ebben a szakmában dolgozók emberek mögött és a vendéglátással karöltve jelentős részét alkotják a gazdaságnak, szóval több megbecsülést és biztosítékot kaphatna az ágazat a kormánytól, de persze nem mi vagyunk az egyetlenek ilyen helyzetben itthon. Így hát csak reméljük a legjobbakat mindenkinek. 

Hogyan készültök a visszatérésre? 

Azt hiszem el kell kezdenem futni, de lehet az egész csapatra ráfér. Eddig a koncertek voltak a kardió edzések is egyben, és viszonylag jó kondiban tartott de most, hogy kimaradt négy hónap izzadás és ugrálás kicsit tartok tőle hogy összeesnék a színpadon már a második buli után.

Fejléckép: Bohemien Betyars / Forrás: Hangfoglaló

Takács Erzsébet

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Életműdíjjal ismerték el Szabó István munkásságát Cannes-ban

A filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) életműdíjjal tüntette ki Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, az elismerést A napfény íze című filmje restaurált verziójának vetítése előtt vehette át a magyar filmrendező.
Színház

Csadi Zoltán: „A Bartók Színház párbeszédet indít, közösséget formál”

Egy hétre – június 2. és 8. között – ismét színházi „mikrokozmoszt” teremt a Bartók Színház: monodrámák, kamaradarabok mellett az idei MIKRO Fesztiválon a világhírű Florian Zellertől egymást követő napokon mutatják be Az anya, Az apa és A fiú előadást. Minderről Csadi Zoltán művészeti igazgatót kérdeztük.
Vizuál

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Bordán Irén, Demjén Ferenc, Gálffi László, Koltai Lajos, Makó Mari, Piroch Gábor, valamint Robert Lantos veheti át a Magyar Mozgókép Fesztivál és a Magyar Filmakadémia életműdíját az idei MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon.
Jazz/World

Jazzünnep a Vigadóban – színpadon a Sárik Péter Trió

Május 28-án újabb különleges zenei élmény vár a jazzrajongókra: a Sárik Péter Trió ad koncertet a Pesti Vigadóban. Ez már a harmadik alkalom, hogy magyar jazz meghatározó előadói veszik birtokba a Vigadó termeit.
Klasszikus

Georg Zeppenfeld: „Szeretem látni az arcokat”

Nemrég Magyarországon adott dalestet a kiváló német basszus, Bayreuth sztárja, aki idén nyáron Hans Sachs szerepében tér vissza a Zöld Dombra. Georg Zeppenfeldet budapesti koncertje kapcsán kérdeztük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Jazzünnep a Vigadóban – színpadon a Sárik Péter Trió

Május 28-án újabb különleges zenei élmény vár a jazzrajongókra: a Sárik Péter Trió ad koncertet a Pesti Vigadóban. Ez már a harmadik alkalom, hogy magyar jazz meghatározó előadói veszik birtokba a Vigadó termeit.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: A heveder

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról írt, hogyan csatlakozott B.B. King stábjához egy rendhagyó feladatban.
Jazz/World ajánló

Amerikai gitárlegendával játszik a Daveform Quintet a Müpában

2024-ben az év egyik legjobb jazzlemezével jelentkezett, május 20-án pedig Kurt Rosenwinkellel játszik a Müpában a Daveform Quintet, akik második albumukat is az amerikai jazz stílusformáló gitárosával veszik majd fel.
Jazz/World hír

Kiosztották az Artisjus-díjakat: Geszti Péteré az életműdíj

Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenegy zeneszerző, szövegíró, valamint alkotói közösség munkáját ismerték el. Geszti Péter életműdíjat kapott.
Jazz/World ajánló

„A saját élményeimet akartam zenébe önteni” – Dresch Mihály közelgő koncertjéről

Mindhárom zenekara, a Dresch Quartet, a Dresch Alternativ Quartet és a Dresch Vonós Quartet is fellép a Kossuth-díjas jazzszafonművész május 14-i koncertjén az Eiffel Műhelyházban, aki a JazzFest Budapest podcastjának vendége volt.