Jazz/World

A bluesénekesnők, akik először énekeltek szexuális vágyakról

Nők a zenében 2.
2019.03.11. 19:55
Ajánlom
Ha a nők szerepét vizsgáljuk a jazzben, megkerülhetetlenek azok a karakteres női blues előadók, akik amellett, hogy megénekelték bánatukat, először adtak hangot saját testi vágyaiknak. De mennyire volt ez őszinte?

A jazz és blues történetének női szereplőinél furcsa ellentmondásokra bukkanhatunk. A blues műfajában meglepően hamar arattak le babérokat a nők, ugyanakkor sikerükben tagadhatatlanul szerepet játszott az is, hogy sokszor pikáns témákról, szexualitásról énekeltek. Így nehéz eldönteni, hogy a női öntudatra ébredés és emancipáció hírnökeiként üdvözölhetjük őket, vagy pedig a feketéket sújtó fetisizmus és szexizmus tárgyaiként szerepeltek, amennyiben eladható terméknek bizonyultak a testiséggel összefüggő dalaik. De kezdjük az elején!

Mamie-Smith-And-Her-Jazz-Hounds-081909.jpg

Mamie Smith And Her Jazz Hounds

Az egész Mamie Smith-szel kezdődött, aki egy véletlen folytán 1920-ban történelmet írt.

A vaudeville-táncosként, majd énekesként indult, harlemi klubokban fellépő Mamie Smith-t a lebetegedett fehér énekesnő, Sophie Tucker helyére hívták be az Okeh Records lemezfelvételére, ahol felénekelte a Crazy Bluest. Ezzel ő lett az első afroamerikai énekes, akinek hangját fonográflemezre rögzítették. A felvétel óriási siker lett, több millió példányban adták el, ami meglepte a lemezkiadókat, akik egyáltalán nem számoltak az afroamerikai közösséggel, mint potenciális zenefogyasztó réteggel. A lemez sikerének hatására megjelent egy új „termék” a piacon: az úgynevezett a race-lemezek (Race Records). Ezeket eleinte kifejezetten a fekete közösség számára kezdték forgalmazni, de 

a szövegekben rejlő izgalmas szexualitás és a nem kevésbé érdekes zenei aspektus a fehér amerikaiak, majd az európaiak fülét is elkezdte bizsergetni.

Ezzel Mamie Smith ajtót nyitott az afroamerikai énekesek előtt, akik között meglepően sok volt a nő: a klasszikus női bluesénekesi érát többek között Ida Cox, Ma Rainey, Bertha Henderson, Alberta Hunter, valamint Bessie Smith neve fémjelzi.

GettyImages-3374654-194616.jpg

Bessie Smith (Fotó/Forrás: Getty Images)

De mi az oka, hogy a női énekesek ilyen prominens helyet foglaltak el a bluesban?

Ennek szemléltetésére álljon itt példaként Bessie Smith, akit a "blues császárnőjeként" szokás emlegetni. Az ő sikerében nem csak az játszott nagy szerepet, hogy csodálatos kontraalt hangon énekelte meg a legmélyebb nyomort, és hogy hitelesen tolmácsolta a "blues feelinget", miután valóban része volt megaláztatásban, nélkülözésben és szerelmi csalódásokban, amik alkoholfüggőségéhez vezettek. A legnépszerűbb dalai között szerepeltek azok, amikben hol kétértelmű virágnyelven, hol már-már obszcén kifejezésekkel beszélt a szerelemről, ami nem kifejezetten a romantikus szerelmet jelentette. Olvassuk csak el az I need A Little Sugar In My bowl című, 1931-es dal szövegét, amiben meglehetősen pajzán módon keres testi-lelki társat:

"I wished I had some good man, to tell my troubles to
Seem like the whole world's wrong, since my man's been gone
I need a little sugar in my bowl,
I need a little hot dog, on my roll"

Az 1928-as Empty Bed Blues-ban pedig így énekel friss szeretőjéről:

"He's a deep-sea diver, with a stroke that can't go wrong
He can touch the bottom, and his wind holds out so long"

Olykor még direktebben jelent meg a szexualitás a szövegekben: Memphis Minnie Dirthy Mother For You, Maggy Jones Anybody Here Wanna Try My Cabbage, vagy Sippie Wallace I'm A Mighty Tight Woman című dalának már a címe is explicit szexuális tartalmakat sugall. Lucille Bogan Shave 'Em Dry (1935) című dalának szövege pedig olyan obszcénra sikerült, hogy ötven évig ki sem adták. 

A szexuális tematika a férfi bluesénekeseknél is megjelent, jóllehet sokkal metaforikusabban. Hogy megértsük a testiség effajta reprezentációját, egészen a rabszolgafelszabadításig kell visszatekintenünk. Hatalmas reveláció volt ugyanis a szabad párválasztás azok után, hogy a rabszolgatartásban sokszor a fehér tulajdonos választotta ki, hogy ki kivel háljon az optimális utódnemzés érdekében. A '20-as években már a szexuális szuverenitásra is nagyobb tér kínálkozott, a női emancipáció pedig a testi vágyak megélésének igényében és kifejezésében is jelentkezett. Ráadásul a rabszolgaság korára jellemző műfajok – a spirituálék vagy a munkadalok – a közösség szabadság iránti vágyáról szóltak, és nem adtak lehetőséget az egyéni vágyak megéneklésére.

A vallásos spirituálékkal szemben létrejött világi műfaj, a blues azonban kiváló terepnek bizonyult az individuális tartalmak kifejezésére.

A nők pedig azért is lehettek ebben bátrabbak, mert miközben a spirituálékat egyre inkább kisajátította a patriarchális berendezkedésű egyház, addig a bluesban a női vágyak és minőségek is teret követeltek maguknak.

Ugyanakkor kétségkívül érzékelni ezekben a szövegekben egyfajta tárgyiasítást is. Vannak, akik szerint a fekete bluesénekesnők effajta önreprezentációja – mely során egzotikus, szexuális vágyaktól fűtött nőként ábrázolják magukat – saját önértékelésük hiányáról tanúskodik, ami pedig összefüggésben áll a feketék kizsákmányolásával. Lehet, hogy így van, de az is biztos,

hogy a race-lemezek sikerével föllendülő piacon óriási verseny volt, a pikáns, pajzán szövegekkel pedig látványos sikert lehetett elérni. 

Nem tévedünk tehát nagyot, amikor a háttérben a lemezkiadók manipulációját sejtjük, akik Bessie Smith esetében is kiaknázták a saját szenvedéseiről éneklő – és ezáltal a nagyszámú fekete közösséget képviselő – énekesnőben rejlő potenciált, aki nőként, ráadásul fekete nőként nem tudta kellőképpen képviselni saját érdekeit. Fontos látni, hogy ezeknek a fekete bluesénekesnőknek a sikere addig tartott, amíg a színpadon voltak. Ahogy lejöttek onnan, társadalmi státuszuk is visszazuhant. Bessie Smith halála ebből a szempontból szimbolikus: 1937-ben autóbalesetet szenvedett, amiben súlyosan megsérült. A mentő egy közeli kórházba szállította őt, de a kórház csak fehérek számára volt fenntartva, mire pedig egy másik kórházba értek, annyi vért veszített, hogy már nem lehetett megoperálni.

(A címlapképen Bessie Smith)

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Kapcsolódó

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére.

Hildegard von Bingen, aki angyalokkal beszélgetett

Hildegard von Bingen, aki angyalokkal beszélgetett

A legelső női zeneszerző fennmaradt életművel, amelyhez hozzátartoznak a róla szóló legendák, hite, kíváncsisága, és női érzékenysége, amely kiemelte őt a férfias középkori világból.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Vizuál

Nézze meg ingyenesen az európai film legjobbjait a Lux-díj online csatornáján

A Lux Közönségdíj online mozicsatornáján május 16-ig ingyenesen megtekinthető három sokszorosan díjazott európai film: az Oscar- és Európa-díjas Még egy kört mindenkinek, az Oscar-jelölt Kollektíva és a Corpus Christi című alkotás. A közönség szavazatait is várják.
Klasszikus

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Színház

Lehoczky Zsuzsa a Nemzet Színésze

Május 11-én új tagot választottak a Nemzet Színésze cím birtokosai. A Törőcsik Mari halálával megüresedett helyre Lehoczky Zsuzsát választotta a jelenlegi tizenegy tag.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Kocsmazene magyarul – ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!
Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.