Jazz/World

A bluesénekesnők, akik először énekeltek szexuális vágyakról

Nők a zenében 2.
2019.03.11. 19:55
Ajánlom
Ha a nők szerepét vizsgáljuk a jazzben, megkerülhetetlenek azok a karakteres női blues előadók, akik amellett, hogy megénekelték bánatukat, először adtak hangot saját testi vágyaiknak. De mennyire volt ez őszinte?

A jazz és blues történetének női szereplőinél furcsa ellentmondásokra bukkanhatunk. A blues műfajában meglepően hamar arattak le babérokat a nők, ugyanakkor sikerükben tagadhatatlanul szerepet játszott az is, hogy sokszor pikáns témákról, szexualitásról énekeltek. Így nehéz eldönteni, hogy a női öntudatra ébredés és emancipáció hírnökeiként üdvözölhetjük őket, vagy pedig a feketéket sújtó fetisizmus és szexizmus tárgyaiként szerepeltek, amennyiben eladható terméknek bizonyultak a testiséggel összefüggő dalaik. De kezdjük az elején!

Mamie-Smith-And-Her-Jazz-Hounds-081909.jpg

Mamie Smith And Her Jazz Hounds

Az egész Mamie Smith-szel kezdődött, aki egy véletlen folytán 1920-ban történelmet írt.

A vaudeville-táncosként, majd énekesként indult, harlemi klubokban fellépő Mamie Smith-t a lebetegedett fehér énekesnő, Sophie Tucker helyére hívták be az Okeh Records lemezfelvételére, ahol felénekelte a Crazy Bluest. Ezzel ő lett az első afroamerikai énekes, akinek hangját fonográflemezre rögzítették. A felvétel óriási siker lett, több millió példányban adták el, ami meglepte a lemezkiadókat, akik egyáltalán nem számoltak az afroamerikai közösséggel, mint potenciális zenefogyasztó réteggel. A lemez sikerének hatására megjelent egy új „termék” a piacon: az úgynevezett a race-lemezek (Race Records). Ezeket eleinte kifejezetten a fekete közösség számára kezdték forgalmazni, de 

a szövegekben rejlő izgalmas szexualitás és a nem kevésbé érdekes zenei aspektus a fehér amerikaiak, majd az európaiak fülét is elkezdte bizsergetni.

Ezzel Mamie Smith ajtót nyitott az afroamerikai énekesek előtt, akik között meglepően sok volt a nő: a klasszikus női bluesénekesi érát többek között Ida Cox, Ma Rainey, Bertha Henderson, Alberta Hunter, valamint Bessie Smith neve fémjelzi.

GettyImages-3374654-194616.jpg

Bessie Smith (Fotó/Forrás: Getty Images)

De mi az oka, hogy a női énekesek ilyen prominens helyet foglaltak el a bluesban?

Ennek szemléltetésére álljon itt példaként Bessie Smith, akit a "blues császárnőjeként" szokás emlegetni. Az ő sikerében nem csak az játszott nagy szerepet, hogy csodálatos kontraalt hangon énekelte meg a legmélyebb nyomort, és hogy hitelesen tolmácsolta a "blues feelinget", miután valóban része volt megaláztatásban, nélkülözésben és szerelmi csalódásokban, amik alkoholfüggőségéhez vezettek. A legnépszerűbb dalai között szerepeltek azok, amikben hol kétértelmű virágnyelven, hol már-már obszcén kifejezésekkel beszélt a szerelemről, ami nem kifejezetten a romantikus szerelmet jelentette. Olvassuk csak el az I need A Little Sugar In My bowl című, 1931-es dal szövegét, amiben meglehetősen pajzán módon keres testi-lelki társat:

"I wished I had some good man, to tell my troubles to
Seem like the whole world's wrong, since my man's been gone
I need a little sugar in my bowl,
I need a little hot dog, on my roll"

Az 1928-as Empty Bed Blues-ban pedig így énekel friss szeretőjéről:

"He's a deep-sea diver, with a stroke that can't go wrong
He can touch the bottom, and his wind holds out so long"

Olykor még direktebben jelent meg a szexualitás a szövegekben: Memphis Minnie Dirthy Mother For You, Maggy Jones Anybody Here Wanna Try My Cabbage, vagy Sippie Wallace I'm A Mighty Tight Woman című dalának már a címe is explicit szexuális tartalmakat sugall. Lucille Bogan Shave 'Em Dry (1935) című dalának szövege pedig olyan obszcénra sikerült, hogy ötven évig ki sem adták. 

A szexuális tematika a férfi bluesénekeseknél is megjelent, jóllehet sokkal metaforikusabban. Hogy megértsük a testiség effajta reprezentációját, egészen a rabszolgafelszabadításig kell visszatekintenünk. Hatalmas reveláció volt ugyanis a szabad párválasztás azok után, hogy a rabszolgatartásban sokszor a fehér tulajdonos választotta ki, hogy ki kivel háljon az optimális utódnemzés érdekében. A '20-as években már a szexuális szuverenitásra is nagyobb tér kínálkozott, a női emancipáció pedig a testi vágyak megélésének igényében és kifejezésében is jelentkezett. Ráadásul a rabszolgaság korára jellemző műfajok – a spirituálék vagy a munkadalok – a közösség szabadság iránti vágyáról szóltak, és nem adtak lehetőséget az egyéni vágyak megéneklésére.

A vallásos spirituálékkal szemben létrejött világi műfaj, a blues azonban kiváló terepnek bizonyult az individuális tartalmak kifejezésére.

A nők pedig azért is lehettek ebben bátrabbak, mert miközben a spirituálékat egyre inkább kisajátította a patriarchális berendezkedésű egyház, addig a bluesban a női vágyak és minőségek is teret követeltek maguknak.

Ugyanakkor kétségkívül érzékelni ezekben a szövegekben egyfajta tárgyiasítást is. Vannak, akik szerint a fekete bluesénekesnők effajta önreprezentációja – mely során egzotikus, szexuális vágyaktól fűtött nőként ábrázolják magukat – saját önértékelésük hiányáról tanúskodik, ami pedig összefüggésben áll a feketék kizsákmányolásával. Lehet, hogy így van, de az is biztos,

hogy a race-lemezek sikerével föllendülő piacon óriási verseny volt, a pikáns, pajzán szövegekkel pedig látványos sikert lehetett elérni. 

Nem tévedünk tehát nagyot, amikor a háttérben a lemezkiadók manipulációját sejtjük, akik Bessie Smith esetében is kiaknázták a saját szenvedéseiről éneklő – és ezáltal a nagyszámú fekete közösséget képviselő – énekesnőben rejlő potenciált, aki nőként, ráadásul fekete nőként nem tudta kellőképpen képviselni saját érdekeit. Fontos látni, hogy ezeknek a fekete bluesénekesnőknek a sikere addig tartott, amíg a színpadon voltak. Ahogy lejöttek onnan, társadalmi státuszuk is visszazuhant. Bessie Smith halála ebből a szempontból szimbolikus: 1937-ben autóbalesetet szenvedett, amiben súlyosan megsérült. A mentő egy közeli kórházba szállította őt, de a kórház csak fehérek számára volt fenntartva, mire pedig egy másik kórházba értek, annyi vért veszített, hogy már nem lehetett megoperálni.

(A címlapképen Bessie Smith)

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Kapcsolódó

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére.

Hildegard von Bingen, aki angyalokkal beszélgetett

Hildegard von Bingen, aki angyalokkal beszélgetett

A legelső női zeneszerző fennmaradt életművel, amelyhez hozzátartoznak a róla szóló legendák, hite, kíváncsisága, és női érzékenysége, amely kiemelte őt a férfias középkori világból.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Színház

„A politika félelmetes szinten átszőtt mindent” – Vecsei H. Miklós is megszólalt a Junior Prima-közlemény kapcsán

A Junior Prima Díj átadóján Vilmányi Benett nem vette át a kitüntetést, amelyre a korábbi díjazottak közös közleményben reagáltak. Az aláírók között volt Vecsei H. Miklós is, aki közösségi oldalán fejtette ki véleményét az ügyről.
Színház

„Elkötelezett hívei vagyunk a vélemény- és szólásszabadságnak” – közleményt adtak ki a Junior Prima Díj birtokosai

A Junior Prima szeptember 20-án tartott díjátadó ünnepségén az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést. Az elismerés birtokosai most közleményben reagáltak az esetre – adta hírül a Színház Online.
Klasszikus

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.
Színház

A Candide és a Szólít a szörny nyerte az eSzínház Fesztivál fődíját

Második alkalommal rendezték meg a virtuális térben az eSzínház Fesztivált, melynek keretében szeptember 16. és 25. között 18 színház 19 produkcióját láthatta a közönség. Az online szemlét négy kontinens 23 országából követték a nézők, a fesztivál végével a zsűri és a közönség döntött a legjobb produkciókról és alkotókról.
Színház

„Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét” – újabb reakciók Vilmányi Benett visszautasított elismerése kapcsán

A korábbi Junior Prima díjasok közleménye után Tompa Andrea, Gábor György és Kovács Bálint is közzétette gondolatait a véleményszabadságról, a díjak függetlenségéről és a színészszakma összefogásáról.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Pharoah Sanders legendás szaxofonos

A spirituális jazzmozgalom kulcsfiguráját 81 éves korában érte a halál – adta hírül a Pitchfork a Luaka Bop lemezkiadóra hivatkozva.
Jazz/World magazin

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Jazz/World hír

Zeneipari díjat alapít a Music Hungary Szövetség

Zeneipari díjat alapít a Music Hungary Szövetség; a nyolc kategóriában meghirdetett elismerést a 10. Music Hungary Konferencia & Showcase második napján, november 30-án adják át Veszprémben.
Jazz/World ajánló

A jazz progresszív és kurrens képviselői három napon át – Ismét itt az Újbuda Jazz Fesztivál

Újbuda két fontos kulturális központja, az A38 Hajó és a Fonó Budai Zeneház idén tizenhetedik alkalommal rendezi meg az Újbuda Jazz Fesztivált, melynek alapvető célja, hogy a műfaj progresszív, aktuális és kurrens képviselőit mutassa be lehetőleg legújabb, legfrissebb felállásukkal.
Jazz/World ajánló

Fesztivált rendez a Muzsikás együttes – október elején a Fonóban és a Zeneakadémián is várják a közönséget

A Muzsikás az ország egyik legrégebben működő népzenei együttese, az 50 éves táncházmozgalom zászlóshajója. A frissen életre hívott Muzsikás Fesztiválon október 6. és 8. között várják az érdeklődőket számos helyszínen, többek között a Zeneakadémián és a Fonóban.