Jazz/World

"A budapesti táncházak igazi kuriózumnak számítanak"

Interjú Liber Endrével
2019.12.15. 09:55
Ajánlom
Jövő ősszel, 2020-ban második alkalommal rendezi meg Budapest a legnagyobb világzenei expót, a WOMEXet. Hogy ez mennyiben kiváltság, és miként profitálhatnak ebből a magyar zenészek, arról a rendezésért felelős Hangvető alapító-igazgatóját, Liber Endrét kérdeztük.

Mennyire egyedülálló az, hogy a legnagyobb világzenei expót, a WOMEX-et öt éven belül kétszer ugyanazon városban rendezzék meg? 

A World Music Expo szívesen tér vissza azokba a városokba, ahol már egyszer sikerrel mutatkozott be, márpedig ez Budapestről szerencsére elmondható.

2015-ben szinte minden addigi statisztikát sikerült felülmúlnia a hazai rendezésnek.

A koncertekre minden jegy elkelt és a szakmai delegáltak száma is kiugróan magas volt, közelített a 2800-hoz. A sikerhez nagyon sokat adott hozzá az is, hogy az események világszínvonalú helyszíneken, a MÜPA, Bálna, A38 háromszögben zajlottak, amit egyszerűen imádtak a résztvevők. 

Mi lehetett a döntő szempont abban, hogy Budapest ismét elnyerte a rendezés jogát?

Egy többkörös kiválasztási folyamat végeredménye, hogy az adott évben melyik városra esik a választás. Az előző budapesti WOMEX-en például 22 pályázóval szálltunk ringbe a rendezés jogáért. Abban, hogy jövőre újra a magyar főváros lesz a helyszín, döntő szerepe lehet annak, hogy egyszer már bizonyítottunk, másrészt, hogy Budapest eleve egy izgalmas, népszerű, könnyen megközelíthető, ráadásul nem túl drága város. A budapesti táncházak is igazi kuriózumnak számítanak, és egyre több magyar előadó kerül fel rendszeresen a nagy rádiós világzenei toplistákra, a World Music Charts Europe-ra és a Transgolbal World Music Chart-ra. 

marksomay_20151024_SMF_8975-142155.jpg

Herczku Ágnes és a Banda a 2015-ös budapesti Womexen (Fotó/Forrás: Somay Márk)

Van ennek bármi köze ahhoz, hogy négy évtizeddel ezelőtt a táncházmozgalom egy olyan jelenségként körvonalazódott a népzenei színtéren, ami egyedülálló a világon? 

Ebben egészen biztos vagyok.

A ma már WOMEX előadói életmű díjas Muzsikás együttes és az Ökrös zenekar a legjobb hírét vitte a magyar népzenének külföldön a 80-as 90-es években.

A Joe Boyd  amerikai producer által kiadott Muzsikás lemezek rengeteg emberhez eljutottak, és az sem véletlen, hogy magyar mintára indult el a lengyel táncházmozgalom. Az erdélyi élményeinek és a táncházmozgalomnak köszönhető például az is, hogy a WOMEX-alapító Ben Mendelson ma is sok szállal kötődik Magyarországhoz és a magyar előadókhoz, ugyanez elmondható Simon Broughtonról, a londoni Songlines világzenei magazin főszerkesztőjéről. Simon épp idén készít egy filmet a magyar táncházmozgalomról, amelyben a személyes élményei is fontos szerepet kapnak. Nem véletlen tehát, hogy ők kapták meg elsőként a Budapest Ritmo-díjat. 

Nemrég tértetek haza a Tamperében rendezett WOMEX-ről, ahol átvettétek a rendezés jogát jelentő stafétát is. Itt milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok?

A WOMEX-en ott lenni mindig nagy élmény, hisz az egyszerre zenei vásár, koncert-sorozat, konferencia, tematikus dokumentumfilm-fesztivál és díjátadó, amire a világ közel 90 országából érkeznek résztvevők. A tamperei WOMEX számunkra az erős magyar jelenlét miatt volt különleges. Ez köszönhető volt annak, hogy a kiutazó intézmények, cégek, zenekarok képviselőinek sikerült összefogniuk a közös jó cél érdekében, a magyar zenekarok helyzetbe hozásáért. Egy állami szereplő, az NKA Halmos Béla Programirodája sokat segített ennek koordinálásában, és szervezett egy jó hangulatú fogadást is, melynek keretében az idén 20 éves Romano Drom együttes válogatott szakember gárda előtt adhatott koncertet. Évről-évre nő a WOMEX magyar konferencia előadóinak a száma is, és nagyon jó tendencia az is, hogy egyre több nemzetközi szervezetben, szövetségben találunk magyar tagokat. A 2020-as WOMEX-et közösen szervező Hangvető és a Müpa munkatársai pedig már a budapesti expo előkészületei miatt is találkoztak egymással.

marksomay_20151024_SMF_8926-142159.jpg

A 2015-ös Womex Egyik helyszíne, a Müpa Átriuma (Fotó/Forrás: Somay Márk)

A Budapest Ritmo Fesztivált 2016 óta a WOMEX egyik kistestvéreként minden évben megrendezitek, és szó volt arról, hogy ez azt a törekvést is szolgálja, hogy Magyarország a közép-európai világzenei színtér központjává váljon. Ez a folyamat hol tart? 

A CAFe Budapest Fesztivál részét képező Budapest Ritmo-nak sikerült három év alatt bekerülnie Európa legfontosabb világzenei eseményei közé, amelyre szívesen jönnek a szakma véleményvezérei is, de ami a legfontosabb, hogy a koncertlátogató közönség létszáma is évről-évre nő. Ami nem csoda, hisz több mint 20 országból érkeznek, nagyon gondosan válogatott fellépők a fesztiválra. A showcase nap a feltörekvő generáció számára lehetőség arra, hogy a külföldi koncertszervezők felfigyeljenek rájuk. 

A Budapest Ritmo évről-évre egy kiválasztott ország, vagy etnikum zenéjét helyezi a fókuszba, hogy azt a magyar közönség mélyebben is megismerhesse. Az idei díszvendég Lengyelország volt, annak kortárs nép- és világzenéjével a központban.

Komoly rangja van a Ritmo-díjnak is, amelyet minden évben egy olyan külföldi világzenei szakember kap meg, aki sokat tett a magyar zenészekért, a magyar zene jó híréért.

A fesztiválnak tehát jól áttekinthető, változatos és nem szokványos a programstruktúrája, ami vonzó lehet a más kultúrákat megismerni vágyó, ritkábban hallható zenei kuriózumokra nyitott közönség számára.

A fesztivál konferenciája mára a világzene legnagyobb közép-európai fórumává nőtte ki magát. Ezen idén olyan fontos, európai léptékű témák szerepeltek, mint az Európai Kulturális Fővárosok zenei stratégiája (ami a 2023-mas veszprémi EKF cím miatt most nagyon aktuális téma számunkra), az Európai Unió zeneipari támogatási programjai, az európai roma intézmények együttműködési lehetőségei és a Balkán világzenei piacának fejlesztése. Ez utóbbi az Európai Unió támogatásával valósulhat meg egy nemzetközi konzorciumon keresztül, melyet a Hangvető vezet és a tagok között szerepel többek közt a brüsszeli művészeti központ, a BOZAR, a European Music Council, vagy az újvidéki Exit fesztivál és vele Újvidék 2021-es Európai Kulturális projektje. 

womex foto marjai jnao

A 2015-ös WOMEx-életműdíjas, Cheikh Lo szenegáli zenész (Fotó/Forrás: Marjai János)

Hogy érzékelitek, a 2015-es budapesti WOMEX-nek voltak olyan hozadéka a hazai népzenészek és világzenészek számára, ami egyébként nem jöhetett volna létre?

A hivatalos koncertre pályázó mintegy 90 ország 1000 zenekara közül a nemzetközi zsűri kb. 60-at válogat be az expo hivatalos koncertprogramjába, ebből is érzékelhető, hogy nem könnyű a bejutás. A magyar zenekarok közül jó, ha évente egy zenekarnak sikerült ez korábban. A 2015-ös budapesti WOMEX-en ezzel szemben csak a fő programban három zenekar lépett fel, a nulladik napon kilenc, a megnyitó gálán pedig négy. Nagyságrendekkel több lehetőséget sikerült tehát szereznünk zenekarjaink számára, amire büszkék lehetünk.

Mi a tapasztalat, mennyire élnek a magyar előadók azzal a lehetőséggel, amit a WOMEX és a Budapest Ritmo teremt számukra?

Mára sikerült odáig eljutnunk, hogy csak olyan zenekarok kerülhetnek helyzetbe, akik készen állnak arra, hogy elinduljon, vagy kiteljesedjen a nemzetközi karrierjük. Vagyis kellőképpen motiváltak, a zenei produkciójuk világszínvonalú, van angol nyelvű honlapjuk, megfelelő sajtóanyaguk, ütőképes menedzsmentjük stb. Azt gondolnánk, hogy ez magától értetődő, pedig az igazság az, hogy mindez csak az elmúlt pár év eredményeként jött létre. Ez pedig annak köszönhető, hogy

egyre többen belátják; át kell venni, el kell sajátítani a jól működő zeneipari mintákat, jó gyakorlatokat.

A tanulás egyik legfontosabb terepét éppen a WOMEX és a hozzá hasonló zenei vásárok jelentik. 

marksomay_vasar_Balna-142157.jpg

WOMEX vásár a Bálnában, 2015 (Fotó/Forrás: Somay Márk)

Mennyire mutatkozik egységesség a magyar nép- és világzenei profilú intézmények és kiadók szándékaiban a világzenei központtá válásban?

Nem kell egységesnek lennünk, hisz éppen attól maradhat izgalmas valami, ha nem törekszünk az uniformizálására. Van, aki a fesztiválszervezésben erős, van, aki a lemezkiadásban, más pedig a zenekari menedzsmentben és így tovább.

Az eredményeink azonban a külföldiek szemében összeadódnak, és azt a benyomást alakítják ki rólunk, hogy a hazai népzenei és világzenei vonal évről-évre erősebb, ami minden kétséget kizáróan így is van.

A Fonó például évek óta szerepel a WOMEX kiadói toplistáján, említettem már a világzenei rádiós listákon való kiváló magyar helyezéseket és a nemzetközi sztárok közé tartozik Lajkó Félix, a Söndörgő, vagy éppen a Romengo, de ehhez a jó megítéléshez járul hozzá minden kezdeményezés, ami ezt a zenei közeget erősíti, mint amilyen például a kiváló hazai világzenei fesztivál, a Balatonbogláron nyaranta megrendezett Babel Sound.    

Időről-időre lehet olyan kritikai hangokat hallani, hogy ezek az intézmények nem vállalják fel kellő bátorsággal az autentikus magyar népzenét játszó zenekarokat, és inkább a feldolgozást játszókat részesítik előnyben. Vajon a magyar népzene autentikus formájában is nagyobb érdeklődésre tarthatna számot koncertzeneként, vagy maradjon meg a táncházi keretek között?

A különböző intézmények, szervezetek más és más zenei portfóliót képviselnek külföldön. Főként az autentikus népzenét népszerűsíti a Hagyományok Háza, amely már évek óta felvette a kesztyűt a nemzetközi koncert piacon. Kifejezetten odafigyelnek a piac követelményeire, részt vesznek népzenei és világzenei konferenciákon, vásárokon. Látványosan bővül a nemzetközi kapcsolatrendszerük. A Hagyományok Háza egy változatos ízlésvilágú tagokból álló zsűri segítségével választotta ki azt a nyolc zenekart, több tucat pályázóból, amelyet valóban érdemes támogatni, mert ütőképes színpadi produkcióval rendelkeznek. A Fonó is képvisel népzenét játszó zenekarokat, a közelmúltból kiemelhetjük a Budafolk zenekart, még akkor is, ha a zenekar tagjai épp a komolyabb siker kapujában hagyták abba a közös zenélést. Egyébként a Söndörgő műsorában is erős az autentikus vonal.

marksomay_20151024_SMF_9039-142157.jpg

WOMEX, 2015 (Fotó/Forrás: Somay Márk)

Milyen speciális programokkal, gálaműsorral készültök a 2020-as WOMEX-re? 

Ahogy az a 2015-ös magyar rendezésű WOMEX esetében is volt, mindent meg fogunk tenni azért, hogy minél több magyar előadó lehetőséghez jusson. Ehhez ugyanazok az eszközök állnak majd a rendelkezésünkre mint 4 éve. Ismét szeretnénk egy bevezető estét szervezni, magyar zenekarok koncertjeivel, tervben van egy regionális színpad, amelyben szintén helyet kaphatnának a mi zenészeink. Ha lesz rá lehetőségünk, akkor megpályázzuk a nyitó gála koncert rendezési jogát is, ami további kapukat nyithat ki a hazai zenészek számára.

A legfontosabb lehetőség ugyanakkor minden magyar érintett számára, hogy Budapesten lesz a WOMEX, tehát nem kell elutazni a „világvégére”, ha valaki szeretne bekerülni a nemzetközi vérkeringésbe.

A koncertlátogatástól, a delegálti regisztráción keresztül a standbérlésig sokféle lehetőség adott arra, hogy minél több magyar zenész képviseltesse magát a világzene legnagyobb ünnepén, anélkül, hogy az utazásra és a szállásra vagyonokat kellene elköltenie. Mindenkit arra biztatok hát, hogy használja ki a kínálkozó lehetőséget! 

(fejléckép: Bodó Gábor)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Jazz/World Művészi szabadság

Szőke Nikoletta: „Ez egy érzelmileg intenzív időszak”

Három hete még stúdióban volt, klipet forgatott, az egész nyara be volt táblázva. Szőke Nikoletta érzelmileg intenzív időszakot él meg, aminek a hatására új dalok vannak születőben, de a kényszerű otthonmaradásban a régiekre is marad ideje. Interjú.
Jazz/World fonó

Toplistás a Besh o droM jubileumi lemeze

A Balkan World Music Chart negyedéves toplistáján a zenekar jubileumi lemeze.
Jazz/World gyász

Elhunyt Bill Withers, az Ain’t No Sunshine szerzője

81 éves korában elhunyt Bill Withers, a hetvenes évek ünnepelt soul-énekese. Legnagyobb slágerei az Ain’t No Sunshine és a Lean On Me voltak.
Jazz/World fonó

Lengyel Fonogram-díjat nyert Lajkó Félix és a VOLOSI közös albuma

Elnyerte a legrangosabb lengyel zenei elismerést, a helyi Fonogram-díjat Lajkó Félix és a Volosi közös albuma. Az elismerést a folk kategóriában kapta meg a lemez.