Jazz/World

A Dresch Quartet a Zeneakadémián

2005.11.13. 00:00
Ajánlom
Dresch Mihály 2005-ben ünnepelte ötvenedik születésnapját, így ez az év jubileumi koncertek jegyében zajlik. Nagysikerű koncertet adott zenekarával a Millenárison Chico Freeman közreműködésével, majd a vajdasági Dombos Festen újból együtt játszottak Lajkó Félixszel, november 19-én pedig a Zeneakadémia színpadán lépnek fel.

A novemberi koncert egyben élő lemezfelvétel is lesz, ami azért is érdekes, mert Dresch eddigi pályafutása alatt még nem jelentetett meg koncertlemezt, s a tagok is egyöntetűen vallják, hogy ez a zene nem stúdióban, hanem térben, közönség előtt él igazán.

Dresch Mihály 1955. július 10-én született Budapesten. Tizenhét évesen kezdett el komolyabban muzsikálni, akkor döntött úgy, hogy a zenére teszi az életét. Amikor tizennyolc éves korában a rádióban meghallotta Johnny Griffin kvartettjét játszani, tudta, hangszere csakis a szaxofon lehet. Előbb a jazz konzervatórium előkészítőjébe vették fel, onnan ment át később a jazz tanszakra, ahol 1979-ben végzett. Kezdetben őt is elsősorban a klasszikus amerikai fekete jazz vonzotta, valamint a gospel és a spirituálé. A nyolcvanas évek elején került közeli kapcsolatba a hazai mainstream-vonallal, Kőszegi Imrével, Lakatos Pecek Gézával és másokkal. Bár azóta egy saját zenei világot alakított ki, a hagyományos jazztől sosem távolodott el. Albumain időnként egy-egy örökzöld kompozíció is helyet kap, így hajtva fejet a jazz legendás alakjai előtt.

Első kvartettjét 1984-ben alapította, melynek a kilencvenes évek közepéig gyakorta változott a felállása. Az első két lemezen az „ős-Dresch Quartet”, azaz Grencsó István (fúvós hangszerek), Benkő Róbert (bőgő) és Baló István (dob) volt a partnere. Az 1994-es Zeng a lélek című CD-n már Geröly Tamás dobolt és Lajkó Félix hegedült. Egy évre rá Lajkót Kovács Ferenc (hegedű, trombita) váltotta fel, és ezzel stabilizálódott egy ma már klasszikusnak mondható formáció, a „régi Dresch Quartet”. Dresch 1998 tavaszán hozta meg a régóta fontolgatott döntést, az átalakítást. Az „új Dresch Quartetben” a dobok mögé visszatért Baló István, a bőgőt pedig azóta a fiatal és rendkívül tehetséges Szandai Mátyás kezeli. Az újjászületett négyes első hangzó dokumentuma – Riding the Wind – először Angliában jelent meg 2000 tavaszán. 2001-es Szép csendesen című lemezük már a BMC Records gondozásában készült el, amelyet azóta két újabb BMC-album, a 2002-es, Archie Shepp (Dresch egyik zenei példaképe) vendégszereplésével készült Hungarian bebop és a 2004 tavaszán napvilágot látott Egyenes zene követett.
A Dresch Quartet tagjai az évek során játszottak és felvételeket készítettek többek közt John Tchicaijal, Archie Shepp-pel, Roscoe Mitchell-lel, Chico Freemannel, David Murrayvel és Dewey Redmannel. A zenekarban 2004-től új tag Lukács Miklós cimbalmos, akinek jelenlétével új színt, energiát is kap a kvartett.

(2005. november 19. 19:30 Zeneakadémia Nagyterme – A Dresch Quartett koncertje; tagjai: Dresch Mihály (szaxofon, furulya), Baló István (dob), Szandai Mátyás (nagybőgő), Lukács Miklós (cimbalom)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Tankcsapdát és Quimby-t is feldolgoz új lemezén a Sárik Péter Trió

Nemrég még Bartók jazzfeldolgozásai apropóján beszélgettünk Sárik Péter zongorista-zeneszerzővel, most azonban könnyedebb vizekre eveztünk a Jazzkívánságműsor magyarul című lemez kapcsán, amit december 14-én mutatnak be a MOMKultban.
Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.
Jazz/World soul

Ötven év után bemutatják az Aretha Franklinnel készült koncertfilmet

Sydney Pollack dokumentumfilmje 50 éven át dobozban lapult, most, hogy az énekesnő elhunyt, az ügyvédei sem akadályozzák meg a bemutatását.
Jazz/World interjú

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Jazz/World magazin

A test is egy hangszer, amit meg kell tanulni használni

"A zene fölemel" – szól a Snétberger Központ mottója. Igen ám, de a zenéléshez szükséges napi 5-8 óra gyakorlás rengeteg terhet, feszültséget is ró a zenészekre, különösen a testükre. Ezt felismerve indított Alexander-órákat a felsőörsi intézmény.