Jazz/World

A háború miatt járhatott zeneiskolába Tito Puente, a "mambókirály"

2020.05.31. 16:15
Ajánlom
A Grammy-díjas amerikai muzsikus és zenekarvezetőt hiába terelgették szülei gyerekkorában a zongora irányába, az ütősök maradtak a kedvencei. Az ő dalai indították el a mambólázat, ennek köszönhette a haláláig büszkén viselt becenevét. Hozzájárult az 1950-es évek cha-cha-cha-hullámának elindításához is.

1923. április 20-án született a New York-i Spanyol Harlemben, szülei három évvel korábban vándoroltak be Puerto Rico szigetéről.

Egészen kiskorától a zene bűvöletében élt, otthon minden edényen, bútoron és az ablakpárkányon dobolt, végül anyja a szomszédok panaszkodása miatt beíratta zongorát tanulni.

Tízévesen visszatért a doboláshoz, helyi együttesekben játszotta az afrikai, kubai és Puerto Ricó-i muzsika keveredéséből kialakuló salsa zenét (a salsa spanyolul csípős szószt jelent). Táncos akart lenni, de álmai szétfoszlottak, amikor egy balesetben ínszalagszakadást szenvedett. Még tinédzser volt, amikor a latin zene vitalitását a modern dzsessz kifinomultságával egyesítő, a korban rendkívül népszerű kubai Machito együttesének dobosa lett. 1942-ben, amikor az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, őt is besorozták.

Kilenc ütközetben vett részt, leszerelése után a veteránokra vonatkozó törvényt kihasználva a híres Juillard zeneiskolában zeneszerzést, hangszerelést és zeneelméletet tanult.

1947-ben megalapította a héttagú Piccadilly Boys nevű zenekart, amelyet két évvel később nagyzenekarrá bővített, az együttes középpontja az ütőhangszereken játszó Puente volt. Az ő dalai indították el a mambólázat, ennek köszönhette a haláláig büszkén viselt Mambókirály becenevet. Hozzájárult az 1950-es évek cha-cha-cha-hullámának elindításához is, amely először csak egy zenei forma volt, majd 1954 után lett divattánc, a rumba és a mambó egyfajta különleges változata. Puentét 1952-ben, a nem kubai származású zenészek közül egyedüliként, meghívták A kubai zene 50 éve című rendezvényre.

Repertoárja a big-band dzsessztől a bossa nován keresztül a popzenéig terjedt, de leginkább a salsához ragaszkodott (bár ezt az elnevezést soha nem kedvelte), ő maga azt mondta, dzsesszt játszik, némi latin beütéssel.

A salsa heves, forró ritmusa nagyrészt az ő zenéjének köszönhetően hódította meg a világ szórakozóhelyeit. Puente több mint hat évtizedes pályafutása során száznál több lemezt adott ki, megszámlálhatatlanul sok albumon szerepelt vendégzenészként. Megfordult a világ nagy dzsesszfesztiváljain, a műfaj olyan nagyságaival játszott együtt, mint Dizzy Gillespie, Dexter Gordon, Miles Davis. 1996-ban meghívták az atlantai aranyolimpia záróünnepségére, az általa akkor használt dobok ma Washingtonban, az amerikai történelemnek szentelt múzeumban láthatók.

Puente játékának minden egyes üteme a helyén szólt, előadását elképesztő show-elemekkel tarkította. Képzett muzsikus volt, tökéletesen szólaltatta meg a vibrafont, a zongorát, a kongát és a bongót, és szaxofonon is játszott. Szerzeményeit mások is örömmel játszották, Carlos Santanának például az 1970-es évek elején nagy anyagi és művészi sikert hozott olyan Puente-kompozíciók feldolgozása, mint az Oye Como Va és a Para los Rumberos.

Puente egyik sztárja volt az 1992-ben bemutatott A mambó királyai című filmnek, amely által a fiatalabb generáció is megszerethette.

A 77 éves zenész 2000. május 31-én, egy Puerto Ricó-i fellépésén szívrohamot kapott, és életét már nem tudták megmenteni. Tito Puente színes, sokak szerint rikító színpadi megjelenésével, energiával teli muzsikájával a latin zene egyik szimbóluma. 

(címlapkép: Craig Lovell/Corbis via Getty Images)

1997-ben Bill Clinton elnöktől átvehette a művészeknek adható legmagasabb amerikai elismerést, a nemzeti művészeti érdemérmet, csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán. Ötödik Grammy-díjat halála előtt néhány hónappal vehette át, 2000 szeptemberében az első Latin Grammy-gálán posztumusz díjjal ismerték el munkásságát, 2003-ban posztumusz Grammy-életműdíjat kapott. Nevét a Spanyol Harlemben utca és postahivatal, Puerto Ricón előadóterem  viseli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.
Jazz/World

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Könyv

Egyedülálló vers- és regényadatbázist hoztak létre az ELTE kutatói

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.
Vizuál

Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről

A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Jazz/World pályázat

Támogatást nyújt a zeneipari háttérmunkásoknak a Fábián Juli Emlékalapítvány

A Fábián Juli Emlékalapítvány ismét pályázatot ír ki a koronavírus-járvány, az elmaradt koncertek, rendezvények és a tervezhetetlen szakmai jövő miatt nehéz helyzetbe került zeneipari háttérmunkások számára.
Jazz/World videó

A Nagymező utcáról énekel Bolyki Sára

Nagymező utca címmel jelent meg a két fiatal jazz-zenész – Bolyki Sára és Bolyki Tamás – első közös dala, amelyben felidézik a Bartók Konziban töltött éveket.