Jazz/World

A háború miatt járhatott zeneiskolába Tito Puente, a "mambókirály"

2020.05.31. 16:15
Ajánlom
A Grammy-díjas amerikai muzsikus és zenekarvezetőt hiába terelgették szülei gyerekkorában a zongora irányába, az ütősök maradtak a kedvencei. Az ő dalai indították el a mambólázat, ennek köszönhette a haláláig büszkén viselt becenevét. Hozzájárult az 1950-es évek cha-cha-cha-hullámának elindításához is.

1923. április 20-án született a New York-i Spanyol Harlemben, szülei három évvel korábban vándoroltak be Puerto Rico szigetéről.

Egészen kiskorától a zene bűvöletében élt, otthon minden edényen, bútoron és az ablakpárkányon dobolt, végül anyja a szomszédok panaszkodása miatt beíratta zongorát tanulni.

Tízévesen visszatért a doboláshoz, helyi együttesekben játszotta az afrikai, kubai és Puerto Ricó-i muzsika keveredéséből kialakuló salsa zenét (a salsa spanyolul csípős szószt jelent). Táncos akart lenni, de álmai szétfoszlottak, amikor egy balesetben ínszalagszakadást szenvedett. Még tinédzser volt, amikor a latin zene vitalitását a modern dzsessz kifinomultságával egyesítő, a korban rendkívül népszerű kubai Machito együttesének dobosa lett. 1942-ben, amikor az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, őt is besorozták.

Kilenc ütközetben vett részt, leszerelése után a veteránokra vonatkozó törvényt kihasználva a híres Juillard zeneiskolában zeneszerzést, hangszerelést és zeneelméletet tanult.

1947-ben megalapította a héttagú Piccadilly Boys nevű zenekart, amelyet két évvel később nagyzenekarrá bővített, az együttes középpontja az ütőhangszereken játszó Puente volt. Az ő dalai indították el a mambólázat, ennek köszönhette a haláláig büszkén viselt Mambókirály becenevet. Hozzájárult az 1950-es évek cha-cha-cha-hullámának elindításához is, amely először csak egy zenei forma volt, majd 1954 után lett divattánc, a rumba és a mambó egyfajta különleges változata. Puentét 1952-ben, a nem kubai származású zenészek közül egyedüliként, meghívták A kubai zene 50 éve című rendezvényre.

Repertoárja a big-band dzsessztől a bossa nován keresztül a popzenéig terjedt, de leginkább a salsához ragaszkodott (bár ezt az elnevezést soha nem kedvelte), ő maga azt mondta, dzsesszt játszik, némi latin beütéssel.

A salsa heves, forró ritmusa nagyrészt az ő zenéjének köszönhetően hódította meg a világ szórakozóhelyeit. Puente több mint hat évtizedes pályafutása során száznál több lemezt adott ki, megszámlálhatatlanul sok albumon szerepelt vendégzenészként. Megfordult a világ nagy dzsesszfesztiváljain, a műfaj olyan nagyságaival játszott együtt, mint Dizzy Gillespie, Dexter Gordon, Miles Davis. 1996-ban meghívták az atlantai aranyolimpia záróünnepségére, az általa akkor használt dobok ma Washingtonban, az amerikai történelemnek szentelt múzeumban láthatók.

Puente játékának minden egyes üteme a helyén szólt, előadását elképesztő show-elemekkel tarkította. Képzett muzsikus volt, tökéletesen szólaltatta meg a vibrafont, a zongorát, a kongát és a bongót, és szaxofonon is játszott. Szerzeményeit mások is örömmel játszották, Carlos Santanának például az 1970-es évek elején nagy anyagi és művészi sikert hozott olyan Puente-kompozíciók feldolgozása, mint az Oye Como Va és a Para los Rumberos.

Puente egyik sztárja volt az 1992-ben bemutatott A mambó királyai című filmnek, amely által a fiatalabb generáció is megszerethette.

A 77 éves zenész 2000. május 31-én, egy Puerto Ricó-i fellépésén szívrohamot kapott, és életét már nem tudták megmenteni. Tito Puente színes, sokak szerint rikító színpadi megjelenésével, energiával teli muzsikájával a latin zene egyik szimbóluma. 

(címlapkép: Craig Lovell/Corbis via Getty Images)

1997-ben Bill Clinton elnöktől átvehette a művészeknek adható legmagasabb amerikai elismerést, a nemzeti művészeti érdemérmet, csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán. Ötödik Grammy-díjat halála előtt néhány hónappal vehette át, 2000 szeptemberében az első Latin Grammy-gálán posztumusz díjjal ismerték el munkásságát, 2003-ban posztumusz Grammy-életműdíjat kapott. Nevét a Spanyol Harlemben utca és postahivatal, Puerto Ricón előadóterem  viseli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Újabb nyílt levél az SZFE modellváltásáról szóló törvény kapcsán

Több mint hetven színész, rendező, színházi művész támogatta aláírásával a Színművészeti Egyetem modellváltását lehetővé tevő törvényt.
Színház

Megszavazta az Országgyűlés az SZFE modellváltását

Az Országgyűlés július 3-án döntött a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatról.
Színház

Szabó Magda: Régimódi történet – online közvetítés

A Tasnádi Csaba által rendezett történet visszarepít a múltba, ahol hasonló problémákkal küzdöttek Szabó Magda hősei, mint a mostaniak, csak szebb ruhákban.
Vizuál

Dürer kora a Szépművészeti Múzeumban

A múzeum saját Grafikai Gyűjteményéből szemezgetett a kiállítás anyagának összeállításakor. Dürer munkái mellett a mester műhelyének tehetséges alkotóitól is láthatóak metszetek és rajzok a kamaratárlaton.
Klasszikus

Vasárnap kezdődik a 7. Budavári Bach-fesztivál

A Budavári Evangélikus Templomban rendezik meg július 5-17. között Magyarország első Bach-fesztiválját, kizárólag historikus, barokk hangszerek megszólalásával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

KÉP-regény: Buller a Pubban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy felettébb szokatlan sajtótájékoztatót idéz fel.
Jazz/World hír

Segítséget kérnek a válság miatt a brit zenészek a kormánytól

Paul McCartney, Ed Sheeran és a Rolling Stones 1500 további zenésszel együtt azt kéri, hogy a kormány adjon támogatást az élő zenei rendezvények életben tartásához.
Jazz/World ajánló

Koncert Vaksötétben – zongora és énekhang fények nélkül

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület a mögöttünk álló nehéz hónapok után újra, immáron hetedszer szervez Vaksötét koncertet, hogy a kikapcsolódásra és a zenére vágyó közönséget invitálhassa meg egy különleges estére.
Jazz/World lemez

Bob Dylan a legidősebb élő zenész, aki új dalokkal került a brit slágerlista élére

Új, Rough and Rowdy Ways című lemezével nyolc év után tér vissza Bob Dylan. A hetvenkilenc éves zenész albumáért rajong a kritika.
Jazz/World hír

Itt nézheted vissza a Fonó oktatóvideóit

A karanténhelyzet bevezetésének első heteiben indította el a Fonó online oktatásait Kubinyi Júlia és Berecz István vezetésével.