Jazz/World

"A hagyományt csak nyitottan lehet tisztelni"

2018.05.08. 09:38
Ajánlom
A fiatal zenészekből álló Ethnofil zenekar meglepően érett zenei nyelvvel, számos külföldi koncerttel, és immár három lemezzel büszkélkedhet. A fúziós, etnojazzes zenét játszó formáció billentyűsével, Weil Andrással beszélgettünk a The Edge című lemezük kapcsán, amit május 24-én mutatnak be az A38-on.
Weil András

Weil András (Fotó/Forrás: Polhodzik Ádám)

- A kezdetektől kiemelkedtek azzal a hazai népzene-feldolgozó zenekarok sorából, hogy a tradicionális dallamokat nem csupán áthangszerelitek, hanem egy modern zenei közegbe illesztitek bele. Ti ebből a szempontból hogyan definiáljátok magatokat?

- Valóban volt egy időszak, amikor nagyjából velünk egy időben tűnt fel nagyon sok népzene feldolgozó zenekar. A legtöbben közülük nem tudtak a népzene eredeti harmóniavilágától, kíséretétől elrugaszkodni, inkább csak áthangszerelték azt, például a hegedű helyét elektromos gitár vette át. Modern zenét akartak létrehozni, de számomra ezek konzervatív, nem túl progresszív kísérletek voltak. Nálunk eleve az volt a koncepció, hogy gitárt semmiképpen ne használjunk, ne menjünk el a folk-rock irányba, hanem helyette a billentyűkre és szintetizátorokra alapuló eszköztárral kezdjünk valamit. Így tudtunk a kezdetektől karakteres és egyedi hangon megszólalni, amit azt hiszem a közönség is díjazott.

- A népzene és a progresszív irányzatok határán egyensúlyozva hogyan éltétek meg azt a helyzetet, amikor egyik és másik zenei műfajt ellentétes politikai diskurzusok próbálták kisajátítani?

- Mi még a nemzeti érzelmű körökben is pozitív hozzáállást tapasztaltunk, senki nem adott olyan visszajelzést, hogy mi ezzel meggyalázzuk a népzenét. Rengetegen szimpatizáltak azzal, hogy mi fiatalosan közelítjük meg ezt a zenét. És bár lehet, hogy a regnáló hatalom tudatosan próbálja a népi kultúrát a nemzeti büszkeség jelképévé tenni és kisajátítani, de szerintem ez nem sikerül nekik. A néptáncos, népzenész körökben is nyitottan gondolkodó, modern, elfogadó emberekkel találkozom. A másik oldalról pedig úgy látom, hogy megint kezd divatba jönni a tradicionális értékekkel való foglalkozás. Akiknek 10 éve a népzenéről valami szélsőséges dolog jutott az eszébe, ők is közelebb kerültek hozzá.

Szóval a kétfajta értékrend közti határ kezd eltűnni. És emiatt a hallgatóságot is nagyon érdekli a mi zenénk, amiben a progresszív gondolkodás a tradicionális értékek tiszteletével párosul. Szerintünk a hagyományt csak nyitottan lehet tisztelni.

- Az etnozenei elemek használata csak egy eleme ennek a nagyon sokrétű zenéteknek. Milyen zenék inspirálnak még titeket?

- Mivel nagyon jó barátok vagyunk, rengeteg időt töltünk együtt, és ilyenkor szeretünk közösen zenét hallgatni. Eleinte a klasszikus progresszív, és a bluesosabb rock zenék, majd az olyan szép, atmoszférikus zenék inspiráltak, mint a Bonobo. Aztán amikor Eörsi András csatlakozott hozzánk, akkor ő bevezetett minket az elektronikus zene világába, elmagyarázta, hogy mi az a sampling, mik azok a zenei minták, milyen eszköztára van ennek. Mostanra mindenkinek az elektronikus zene irányába fordult az ízlése, és

ha leülünk jammelni, egyre letisztultabb zenei témák kerekednek, amikben kevesebb hang van, de azok mind fontosak és karakteresek.

IMG 1144wm

IMG 1144wm

- Ezek szerint jammelésből jönnek létre a számok?

- Abszolút. Általában elvonulunk vidéki, eldugott helyekre, és pár napos alkotótáborokat tartunk.

Napokon keresztül semmi mást nem csinálunk, csak improvizálunk, és mindent rögzítünk, majd ezekből az ötletekből később kiválogatjuk a legjobbakat, megpróbáljuk strukturálni.

Egyébként a mai napig a közös improvizációban a legerősebben a zenekar. Például most Párizsban volt egy elő-lemezbemutató turné, ahol egy híres jazzklubban három órát kellett zenélnünk. Az első órában lement a lemezbemutató, majd utána még kétszer egy órát improvizáltunk. Szerencsére ezt ezzel a zenekarral simán meg lehet csinálni, mivel egész jó színvonalon improvizálunk. A következő lemezt szeretném úgy elkészíteni, hogy ezeket a jammeket stúdiókörülmények között felvesszük, és ezekből vágunk majd össze zenéket – ez már inkább egyfajta folyamatzene lesz.

- Ahhoz képest, hogy egy fiatal zenekar vagytok, rengeteget jártok külföldre. Hogyan sikerült máris ennyi külföldi kapcsolatra szert tenni?

- Véletlenek sorozatából alakultak ezek. Megpályáztunk egy külföldi turnét, és elkezdtünk keresgélni nyugat-európai klubokat, akiknek kiküldtünk egy ajánlót magunkról. Száz emailből visszajött egy, így jött létre az első turnénk Hollandia, Belgium és Franciaország érintésével. Ennek keretében elmentünk egy kis francia faluba, ami teljesen kihaltnak tűnt kulturálisan, de estére megtelt emberekkel, és egy nagyon hangulatos koncertet adtunk. A hely tulajdonosa annyira megszerette a zenénket, hogy elkezdett segíteni nekünk, így fél év múlva kimentünk egy francia turnéra. Ezekre a koncertekre elhívta az egyik promoter barátját, aki meghallgatta a zenénket, és bár akkor még nem nyerte el a tetszését teljesen a zenénk – főleg technikai, hangosítás szempontjából – később visszamentünk, és akkor már neki is nagyon tetszett. Neki köszönhetően tavaly és idén is kimentünk egy lemezbemutató turnéra. Úgyhogy ez a francia kapcsolat most már működőképesnek látszik. Most az a cél, hogy Németországban, Lengyelországban, Nyugat-Európában hasonló fonalakat fel tudjunk venni, mert ha mindenhol hasonlóan jól tudnánk építkezni, akkor pár éven belül egy európai szinten gyakrabban turnézó zenekar lehetnénk.

IMG 1015wm

IMG 1015wm

- Ha jól tudom, az új lemezen már jobban elrugaszkodtok a népi vonaltól.

Sok szempontból elmélyítettük a kapcsolatunkat a népzenével, kinyitottuk az ethnic-tribal érdeklődésünket a világ több tája felé.

Abból kiindulva, hogy ez a zene jól működik a magyar, délszláv, balkáni dallamokkal, nyitottunk a keleti meg az afrikai zenék felé. Nem olyan direkt formában, hogy eléneklünk egy afrikai népdalt, hanem egy-egy ritmus, hangminta, hangszer szintjén. Tehát sokkal finomabb eszközökkel, de ott vannak ezek a hatások, ráadásul egyre színesebben. 

- Mesélj az új lemez felvételeinek körülményeiről!

- Ahogy a számok is vidéki alkotótáborokban, inspiráló közegben íródtak, úgy a lemezfelvételhez is próbáltam olyan helyszínt keresni, ami akusztikailag is érdekes, másrészt izgalmas a zenekar számára is: így esett a választásunk a kétútközi kastélyra. Ez egy tipikus főúri vadászkastély a 20. század elejéről, ami a kommunizmus ideje alatt varrodaként üzemelt. A gyönyörűen díszített belterekből egy átlagos szovjet középület belsőt csináltak. Jelenleg zajlik az épület restaurálása, és mi levert téglafalak között rögzítettünk. Ebben az volt a kihívás, hogy

a szobák burkolata, a padló teljesen hiányzott, a földre építettünk színpadot és rendeztünk be egy csúcsminőségű stúdiót.

Használtuk azokat az akusztikai tereket, amik adottak voltak: a dobfelvételek a kisebbik bálteremben, a többi pedig a nagyobbik bálteremben készült. Az énekfelvételeket pedig egy erdei házban vettük fel, a Bükk lábánál.

Ethnofil

Ethnofil

- Miért az a címe a lemeznek, hogy The Edge?

- Az azonos című számot éreztük sokáig a legerősebbnek. Egyébként a számok szövegét úgy írjuk, hogy

jammelés közben az énekesünk, Viola, halandzsa angol nyelven improvizál, és később azokra a képekre építjük fel a szöveget, amit kihallunk ebből a szófolyamból.

Ebben a számban a legmarkánsabban hallható szó a the edge volt. A másik pedig, hogy ez a sarokpont nagyon jól szimbolizálja most a zenekar életét: jelenleg több szempontból egy határon állunk, és mindenki egyéni döntésén múlik, hogy milyen irányba mozdulunk zenekari szinten.

Most pedig hallgasd meg a lemezt!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Sorra érkeznek a reakciók Timothée Chalamet operatagadó kijelentésére

Az Oscar-jelölt színművész nemrég egy videóinterjúban úgy fogalmazott, senkit nem érdekel az opera és a balett világa. Azóta a legnagyobb operaházak különböző kreatív módokon kérdőjelezték meg állítása igazságtartalmát.
Könyv

A színésznő, akit két diktátor is imádott – különleges történetek Hollywood magyarjairól

Melyik magyar színésznőért rajongott Sztálin és Hitler is? Miért foszlottak kis híján szét Lukács Pál hollywoodi álmai egyetlen bajusz miatt? És hogyan vált Rózsa Miklós innovatív zenei ötlete elcsépelt sci-fi-klisévé? A Budapest/Hollywood albumból öt izgalmas részletet mutatunk be.
Zenés színház

Szemere Zita a Magyar Állami Operaház kamaraénekese

A kiváló koloratúrszopránt március 8-án, az évad utolsó Lammermoori Lucia előadását követő tapsrend alatt érte a meglepetésszerű bejelentés: a következő szezonban ő is a Magyar Állami Operaház egyik legnagyobb elismerésének kitüntetettje lesz.
Klasszikus

Cselló próbajátékot hirdet a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara!

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara próbajátékot hirdet cselló szólamába tuttista zenekari művész munkakörre, határozott idejű munkaszerződéssel. A próbajáték napja április 20.
Klasszikus

Kollár Éva kapta a KÓTA nagydíját

Március 7-én tartotta idei díjátadó ünnepségét a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA. A nem hivatásos kórus-, zenekari és népzenei élet kiemelkedő képviselőinek nyújtották át a kitüntetést.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Chris Potter – A legnagyobbaktól tanulni, a legnagyobbá válni

Chris Potter pályája olyan, mintha egy mesterséges intelligenciával íratnánk meg a tökéletes 20. századi jazzkarriert. Némi fiatalkori kilengés után a 90-es években már a legnagyobbakkal játszott.
Jazz/World ajánló

Világsztárok, hajnalig tartó jammelések – így ünnepel az 5. JazzFest Budapest

Június 27. és július 2. között rendezik meg az 5. JazzFest Budapestet. A fesztivál díszvendége Dél-Korea lesz. A műfaj legjobb hazai zenészei mellett számos nemzetközi sztár lép fel, valamint tisztelegnek a száz éve született Miles Davis és John Coltrane előtt is.
Jazz/World ajánló

A MOMkultba érkezik a Boogie Show

Gyorsan fogynak a jegyek a Boogie Show május 16-i fellépésére, a több, mint másfél évtizedes múltra visszatekintő produkció a MOMkultba hozza el a boogie-woogie karakteres hangzását és lendületét.
Jazz/World interjú

Mogyoró Kornél legújabb lemezéről: „Minden kompozícióra úgy tekintünk, mint egy bonsai-ra”

Számos formációban játszott közösen Mogyoró Kornél és Papesch Péter, köztük az Azuma Clanban is, amelynek szellemisége most érleltebb formában születik újjá friss albumukon.
Jazz/World ajánló

Raul Midón, az eklektikus kalandor a BJC színpadán

Legújabb, 2024-ben megjelent Lost & Found című lemezét mutatja be a kétszeres Grammy-jelölt énekes-dalszerző március 3-án 19 és 21 órai kezdettel a Budapest Jazz Clubban.