Jazz/World

"A hagyományt csak nyitottan lehet tisztelni"

2018.05.08. 09:38
Ajánlom
A fiatal zenészekből álló Ethnofil zenekar meglepően érett zenei nyelvvel, számos külföldi koncerttel, és immár három lemezzel büszkélkedhet. A fúziós, etnojazzes zenét játszó formáció billentyűsével, Weil Andrással beszélgettünk a The Edge című lemezük kapcsán, amit május 24-én mutatnak be az A38-on.
Weil András

Weil András (Fotó/Forrás: Polhodzik Ádám)

- A kezdetektől kiemelkedtek azzal a hazai népzene-feldolgozó zenekarok sorából, hogy a tradicionális dallamokat nem csupán áthangszerelitek, hanem egy modern zenei közegbe illesztitek bele. Ti ebből a szempontból hogyan definiáljátok magatokat?

- Valóban volt egy időszak, amikor nagyjából velünk egy időben tűnt fel nagyon sok népzene feldolgozó zenekar. A legtöbben közülük nem tudtak a népzene eredeti harmóniavilágától, kíséretétől elrugaszkodni, inkább csak áthangszerelték azt, például a hegedű helyét elektromos gitár vette át. Modern zenét akartak létrehozni, de számomra ezek konzervatív, nem túl progresszív kísérletek voltak. Nálunk eleve az volt a koncepció, hogy gitárt semmiképpen ne használjunk, ne menjünk el a folk-rock irányba, hanem helyette a billentyűkre és szintetizátorokra alapuló eszköztárral kezdjünk valamit. Így tudtunk a kezdetektől karakteres és egyedi hangon megszólalni, amit azt hiszem a közönség is díjazott.

- A népzene és a progresszív irányzatok határán egyensúlyozva hogyan éltétek meg azt a helyzetet, amikor egyik és másik zenei műfajt ellentétes politikai diskurzusok próbálták kisajátítani?

- Mi még a nemzeti érzelmű körökben is pozitív hozzáállást tapasztaltunk, senki nem adott olyan visszajelzést, hogy mi ezzel meggyalázzuk a népzenét. Rengetegen szimpatizáltak azzal, hogy mi fiatalosan közelítjük meg ezt a zenét. És bár lehet, hogy a regnáló hatalom tudatosan próbálja a népi kultúrát a nemzeti büszkeség jelképévé tenni és kisajátítani, de szerintem ez nem sikerül nekik. A néptáncos, népzenész körökben is nyitottan gondolkodó, modern, elfogadó emberekkel találkozom. A másik oldalról pedig úgy látom, hogy megint kezd divatba jönni a tradicionális értékekkel való foglalkozás. Akiknek 10 éve a népzenéről valami szélsőséges dolog jutott az eszébe, ők is közelebb kerültek hozzá.

Szóval a kétfajta értékrend közti határ kezd eltűnni. És emiatt a hallgatóságot is nagyon érdekli a mi zenénk, amiben a progresszív gondolkodás a tradicionális értékek tiszteletével párosul. Szerintünk a hagyományt csak nyitottan lehet tisztelni.

- Az etnozenei elemek használata csak egy eleme ennek a nagyon sokrétű zenéteknek. Milyen zenék inspirálnak még titeket?

- Mivel nagyon jó barátok vagyunk, rengeteg időt töltünk együtt, és ilyenkor szeretünk közösen zenét hallgatni. Eleinte a klasszikus progresszív, és a bluesosabb rock zenék, majd az olyan szép, atmoszférikus zenék inspiráltak, mint a Bonobo. Aztán amikor Eörsi András csatlakozott hozzánk, akkor ő bevezetett minket az elektronikus zene világába, elmagyarázta, hogy mi az a sampling, mik azok a zenei minták, milyen eszköztára van ennek. Mostanra mindenkinek az elektronikus zene irányába fordult az ízlése, és

ha leülünk jammelni, egyre letisztultabb zenei témák kerekednek, amikben kevesebb hang van, de azok mind fontosak és karakteresek.

IMG 1144wm

IMG 1144wm

- Ezek szerint jammelésből jönnek létre a számok?

- Abszolút. Általában elvonulunk vidéki, eldugott helyekre, és pár napos alkotótáborokat tartunk.

Napokon keresztül semmi mást nem csinálunk, csak improvizálunk, és mindent rögzítünk, majd ezekből az ötletekből később kiválogatjuk a legjobbakat, megpróbáljuk strukturálni.

Egyébként a mai napig a közös improvizációban a legerősebben a zenekar. Például most Párizsban volt egy elő-lemezbemutató turné, ahol egy híres jazzklubban három órát kellett zenélnünk. Az első órában lement a lemezbemutató, majd utána még kétszer egy órát improvizáltunk. Szerencsére ezt ezzel a zenekarral simán meg lehet csinálni, mivel egész jó színvonalon improvizálunk. A következő lemezt szeretném úgy elkészíteni, hogy ezeket a jammeket stúdiókörülmények között felvesszük, és ezekből vágunk majd össze zenéket – ez már inkább egyfajta folyamatzene lesz.

- Ahhoz képest, hogy egy fiatal zenekar vagytok, rengeteget jártok külföldre. Hogyan sikerült máris ennyi külföldi kapcsolatra szert tenni?

- Véletlenek sorozatából alakultak ezek. Megpályáztunk egy külföldi turnét, és elkezdtünk keresgélni nyugat-európai klubokat, akiknek kiküldtünk egy ajánlót magunkról. Száz emailből visszajött egy, így jött létre az első turnénk Hollandia, Belgium és Franciaország érintésével. Ennek keretében elmentünk egy kis francia faluba, ami teljesen kihaltnak tűnt kulturálisan, de estére megtelt emberekkel, és egy nagyon hangulatos koncertet adtunk. A hely tulajdonosa annyira megszerette a zenénket, hogy elkezdett segíteni nekünk, így fél év múlva kimentünk egy francia turnéra. Ezekre a koncertekre elhívta az egyik promoter barátját, aki meghallgatta a zenénket, és bár akkor még nem nyerte el a tetszését teljesen a zenénk – főleg technikai, hangosítás szempontjából – később visszamentünk, és akkor már neki is nagyon tetszett. Neki köszönhetően tavaly és idén is kimentünk egy lemezbemutató turnéra. Úgyhogy ez a francia kapcsolat most már működőképesnek látszik. Most az a cél, hogy Németországban, Lengyelországban, Nyugat-Európában hasonló fonalakat fel tudjunk venni, mert ha mindenhol hasonlóan jól tudnánk építkezni, akkor pár éven belül egy európai szinten gyakrabban turnézó zenekar lehetnénk.

IMG 1015wm

IMG 1015wm

- Ha jól tudom, az új lemezen már jobban elrugaszkodtok a népi vonaltól.

Sok szempontból elmélyítettük a kapcsolatunkat a népzenével, kinyitottuk az ethnic-tribal érdeklődésünket a világ több tája felé.

Abból kiindulva, hogy ez a zene jól működik a magyar, délszláv, balkáni dallamokkal, nyitottunk a keleti meg az afrikai zenék felé. Nem olyan direkt formában, hogy eléneklünk egy afrikai népdalt, hanem egy-egy ritmus, hangminta, hangszer szintjén. Tehát sokkal finomabb eszközökkel, de ott vannak ezek a hatások, ráadásul egyre színesebben. 

- Mesélj az új lemez felvételeinek körülményeiről!

- Ahogy a számok is vidéki alkotótáborokban, inspiráló közegben íródtak, úgy a lemezfelvételhez is próbáltam olyan helyszínt keresni, ami akusztikailag is érdekes, másrészt izgalmas a zenekar számára is: így esett a választásunk a kétútközi kastélyra. Ez egy tipikus főúri vadászkastély a 20. század elejéről, ami a kommunizmus ideje alatt varrodaként üzemelt. A gyönyörűen díszített belterekből egy átlagos szovjet középület belsőt csináltak. Jelenleg zajlik az épület restaurálása, és mi levert téglafalak között rögzítettünk. Ebben az volt a kihívás, hogy

a szobák burkolata, a padló teljesen hiányzott, a földre építettünk színpadot és rendeztünk be egy csúcsminőségű stúdiót.

Használtuk azokat az akusztikai tereket, amik adottak voltak: a dobfelvételek a kisebbik bálteremben, a többi pedig a nagyobbik bálteremben készült. Az énekfelvételeket pedig egy erdei házban vettük fel, a Bükk lábánál.

Ethnofil

Ethnofil

- Miért az a címe a lemeznek, hogy The Edge?

- Az azonos című számot éreztük sokáig a legerősebbnek. Egyébként a számok szövegét úgy írjuk, hogy

jammelés közben az énekesünk, Viola, halandzsa angol nyelven improvizál, és később azokra a képekre építjük fel a szöveget, amit kihallunk ebből a szófolyamból.

Ebben a számban a legmarkánsabban hallható szó a the edge volt. A másik pedig, hogy ez a sarokpont nagyon jól szimbolizálja most a zenekar életét: jelenleg több szempontból egy határon állunk, és mindenki egyéni döntésén múlik, hogy milyen irányba mozdulunk zenekari szinten.

Most pedig hallgasd meg a lemezt!

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Az együttjáték olyan, mint egy megújuló energiaforrás” – Beszélgetés Fejérvári Zoltánnal

Fejérvári Zoltánt az utóbbi években a legváltozatosabb koncerteken hallhatta a közönség, emellett rendszeresen tanít is, idén kezdte meg oktatói tevékenységét Bázelben. A zongoraművésszel az egyedüllét fontosságáról, a kortárs zenéről és a zenetanítás feladatairól is beszélgettünk.
Zenés színház

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.
Vizuál

Mikortól színész a színész? - Megjelent Trokán Nóra fotóalbuma

Trokán Nóra egész életét áthatja a színházi közeg varázslatos világa, amelyre gyermekkora óta második otthonként tekint. Színésztársairól készült portrésorozata, a színpadi fellépés előtti átváltozás varázslatos és a néző számára elképzelhetetlen pillanatait rögzíti.
Könyv

„Ne hagyd a sorsod csillagokra” – 100 éve született Pilinszky János

November 27-én ünnepeljük a 20. századi magyar költészet egyik legtitokzatosabb alakja, Pilinszky János születésének 100. évfordulóját, akinek irodalmi hatása máig elevenen él. Szikár sorai számos művészt megérintettek és megihlettek, megemlékező cikkünkben olyan alkotók méltatják a költőt, akik saját munkásságukkal is szorosan kapcsolódnak Pilinszky János költészetéhez.
Klasszikus

Adventi koncert a Belvárosi-templomban a Soproni Szimfonikusokkal

December 3-án ad adventi koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban Magyarország egyik legrégebbi szimfonikus zenekara, az 1829-ben alapított Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A Showtime Budapest adventi ajánlatai

Falusi Mariann 2022. május 7-én Darabjaim címmel ad koncertet a Budapest Kongresszusi Központban, a Dead Can Dance pedig „Europa – 2022” turnéjukon látogat el Budapestre, a Papp László Arénába 2022. május 8-án.
Jazz/World ajánló

Hazaszeretet-export magasfokon - Interjú Rosonczy-Kovács Mihály népzenésszel

Idén ünnepli megalapításának tízedik évfordulóját a Junior Prima Díjas hegedűs, Rosonczy-Kovács Mihály által alapított Hungarian FolkEmbassy. Az együttes november 30-án kétrészes ünnepi koncerttel várja a közönséget a Fonóban olyan vendégművészekkel, akikkel az elmúlt évtizedben dolgoztak együtt.
Jazz/World ajánló

Perfekcionizmus és dallamközpontúság

Bill Stewart perfekcionista, mégis lélekkel teli játékmódja több generációnyi jazz-dobost inspirált és inspirál mai napig, több tucat jazz lemez megszólalását emeli a legmagasabb fokra, miközben élőben – az aktuális zenekar stílusától függetlenül – minden pillanatban száz százalékos jelenlétével varázslatos élményt nyújt.
Jazz/World ajánló

Újra színpadon a Rackaláka

November 27-én a Kaláka együttes a Ferenczi György vezette 1-ső Pesti Rackákkal ad közös koncertet a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A két formáció nem először lép együtt színpadra, ilyenkor úgy nevezik magukat: Rackaláka.
Jazz/World ajánló

Dalok, amelyek végérvényesen a szívünkhöz nőttek

Először 2014-ben nyílt ki a nagy magyar daloskönyv, 2017-ben érkezett a második rész, idén pedig folytatódik a sikersztori, hiszen ki ne szeretné a mindenki által jól ismert és szeretett slágereket maibb, frissebb köntösben hallani? A recept a következő: végy egy nagy csokorra valót a legkedveltebb magyar dalokból, csempéssz közéjük pár meglepetést, porold le őket, fűszerezd az aktuális évjáratnak megfelelően, majd kérd meg a hazai könnyűzenei élet állócsillagait és egy klasszis rendezőt, hogy együtt tálalják! Legközelebb december 13-án, a Fesztivál Színházban kóstolhatunk bele a 20. század legjobb dalaiba – ugye ott találkozunk?