Jazz/World

A hét jazzlemeze – Frode Gjerstad with John Edwards & Mark Sanders: The Welsh Chapel

2005.11.07. 00:00
Ajánlom
The Welsh Chapel: egy hely a londoni Borough-ban, ahol 2002. augusztus 4-én a felvétel készült. Gjerstad délelőtt 11 körül ért az angol fővárosba, s jó szokása szerint vitt magával mindent: sokszor bevált Neumann mikrofonjait, kábeleit, előerősítőt, laptopot, ilyesmit.

vDélután négyre már rögzítve is volt a mintegy 65 percnyi hanganyag, amelyet ma a redwoodi (New York) Cadence lemezkiadó gondozásában ismerünk. Mind a felvételt, mind pedig a keverési utómunkálatokat maga a norvég szaxofonos végezte. Nagyon szeret saját maga hangmérnöke lenni.

Gyakorta hallható nézet – és bizony nem csupán laikusok körében–, hogy a free zenészek s különösen az irányzat némely európai képviselője valamiféle vademberek, akik úgy akarják a másokénál kifinomultabb intelligenciájukat megcsillogtatni, hogy össze-vissza játszanak hangszereiken, valójában talán ők se tudják, mit, a sznob közönség pedig falja a sok zagyvaságot. E vélemény teljes dilettantizmusa azoknak az egyszeri múzeumlátogatóknak a modern képzőművészettel kapcsolatos nézeteihez hasonlítható, akik megállván egy szuprematista Malevics-festmény vagy Yves Klein valamelyik kék kompozíciója előtt felháborodottan kifakadnak: „Na, ilyet én is tudnék festeni.”

Kétségtelen, hogy Malevics vagy Klein művészete megragadhatatlan a Rembrandt-önarcképekhez szokott befogadói stratégiákkal, mint ahogy Robbe-Grillet útvesztőszerűen önmagukba visszacsavarodó cselekményű történetei sem értelmezhetőek olyasvalaki számára, aki egy regénytől minden körülmények között azt várja el, hogy cselekményvezetése lineárisan haladjon előre. A szabad zenei improvizációval sincs ez másképp. A free koncertet vagy lemezt hallgató személynek el kell tudnia fogadni e zene formanyelvét – az irányzat diktálta játékszabályokat –, különben kívül marad az élményen, eltorlaszolja maga előtt az esetleges katarzishoz vezető utat.

Felteszem, hogy Frode Gjerstad zenei vállalkozásaihoz, így a The Welsh Chapelhez egyesek azért nem leltek kulcsot, mert azzal az előfeltevéssel közeledtek e zenéhez, hogy itt valami nagyon intellektuális művészi teljesítménnyel lesz dolguk. Sokkal helyesebb volna, ha a Gjerstad-féle produkciókat az érzelmek felől közelítenék meg. A The Welsh Chapel egy szimmetrikusan felépített, öt tételből álló szabad improvizáció, vagyis olyan zene, amely – legalábbis fontos komponenseit tekintve – az előadás itt és mostjában keletkezett (valamikor 2002. augusztus 4-én a déli órák és délután 4 között), s koherenciáját nem a jól megírt témák és az iskolásan pedáns triójáték, hanem épp a rögtönzöttség és a zene alapvetően emocionális-spirituális jellege biztosítja.

A The Welsh Chapel szerintem a csak fél füllel odafigyelő hallgató számára se sugall(hat) zagyvaságot, kakofóniát. Ellenkezőleg: a ma már tradicionálisnak mondható formáció zenéje végig a feszesség, a magas fokú koncentráltság benyomását kelti, mely jelentős szerepet tulajdonít a ritmusnak, igaz, másképp, mint egy mainstream zenekar gyakorlata. Határon mozgó zene: a teljesen improvizatív, atonális muzsika és a hagyományosabb free jazz között. Ha az előadás – a téves előfeltevéseknek megfelelően – intellektuális volna, nem érzékelhetnénk a játék tüzét, amelyet a három nagyszerű muzsikus egy pillanatra sem enged lohadni. Ha engedjük, hogy a tíz-húszperces tételek magukkal ragadjanak, akár még azon is kaphatjuk magunkat (például a második tételben), hogy egy majdnem beszélt nyelvként érthető zenét hallunk a szaxofonostól. Másutt (így a negyedik tételben, ahol Gjerstad basszusklarinétra vált) a fúvóshangszer felső regiszterben megszólaltatott éles hangja madárrikoltásokat idéz, s a zene nagyfokú sűrűsége, illetve „karcossága” dacára határozottan lírainak érezzük a muzsikát, s ezt a minőséget egyébként John Edwards ragyogó vonós játéka is erősíti.

Norvégiában nincs jelentős hagyománya ennek a zenének, úgyhogy Gjerstad sokáig főleg külföldiekkel játszott együtt. Illetve valaha volt néhány év, amikor úgy tűnt, Norvégia a free jazz egyik kisebb európai végvára lesz: a ’60-as évek végén és ’70-es évek elején, amikor Jan Garbarek, Terje Rypdal és Arild Andersen még ilyesféle zenékben kereste a saját hangját. Azóta, mint ismeretes, már más a helyzet, mindhárman az „ECM-sound” vonzáskörébe kerültek. Frode Gjerstad szerencséje az volt, hogy nem Oslóban élt, ahol az ECM-hatás elsöprő volt (az itteni Talent Studióban keverik az ECM-lemezeket), így ő kívül rekedt a mindinkább München felé tájékozodó fősodron. A kezdeti norvég free kísérleteknek egyszerűen nem volt folytatása. A kezdetben trombitás, majd tenorszaxofonos Frode Gjerstad Ornette Coleman, Cecil Taylor és Albert Ayler zenéjének hatására kezdett érdeklődni a rögtönzött zene iránt, és jó sorsa úgy hozta, hogy évekig John Stevens-szel, majd Johnny Dyanival, az angol avantgarde két fontos képviselőjével dolgozhatott egy zenekarban. 2002 tavaszán, amikor személyesen megismerkedett a The Welsh Chapel albumon hallható két angol muzsikussal egy osztrák jazzfesztiválon, úgy érezte, velük is megtalálhatná a közös nyelvet egy stúdióban, akárcsak korábban Stevens-szel és Mbizo Dyanival.

Számomra nem kétséges, hogy a norvég muzsikus vállalkozása teljes sikerrel járt.

(Frode Gjerstad with John Edwards & Mark Sanders: The Welsh Chapel; Frode Gjerstad (altszaxofon, basszusklarinét); John Edwards (bőgő); Mark Sanders (dob); Cadence, 2002)

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Színház

Egyre több premier marad el, nem kockáztatnak a színházak

A járványhelyzet folyamatos kihívás elé állítja a kulturális intézményeket és produkciós irodákat, nem elég, hogy csak az online térben közvetíthetik előadásaikat, a próbák és a streamelt bemutatók is el-elmaradoznak az egészségügyi kockázat miatt. FRISSÍTVE!
Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Plusz

Megvan a Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontja

Április 9-18. között rendezi meg a főváros a 40 éves fesztivált, amelyet idén először egyedül, a kormányzat anyagi segítsége nélkül kénytelen megszervezni.
Klasszikus

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World klippremier

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Jazz/World hír

Dresch Mihály az idei Fonó-díjak nagy nyertese

Vasárnap este az online térben nézhette meg a közönség az első Fonó-díj átadóját. Tizenegy kategóriában osztották ki a díjakat a legjobbnak ítélt művészeknek, lemezeknek és programsorozatoknak, valamint átadtak egy életműdíjat is, amelyet a közönség szavazatai alapján Dresch Mihálynak ítélt oda a zsűri.
Jazz/World ajánló

Első ízben adják át a Fonó-díjakat

A jazz és a népzene művészeit, produkcióit díjazza a Fonó. Vasárnap online formában tekinthetik meg a nézők a díjátadót.
Jazz/World interjú

„A zene célja, hogy értéket teremtsen” – interjú Ülkei Dáviddal

Ülkei Dávid a Modern Art Orchestra szaxofonistája, akit a big band mellett több, a hazai zene legérdekesebb és kivétel nélkül kimagasló színvonalú formációjából is ismerhetünk már. Dávid mesél nekünk hangszerének kiválasztásáról, művészi prioritásairól és a MAO-val való kapcsolatáról. (X)
Jazz/World hír

Az üveghegyen túl – Új nagylemezt készített a Free Style Chamber Orchestra

Az album azokat a népzenei- és jazz elemeket ötvöző dalokat tartalmazza, melyeket a zenekar a járványügyi korlátozások miatt őszre halasztott, ingyenes ifjúsági koncertsorozatán fogja játszani. A lemezbemutató koncert a tervek szerint április 12-én lesz a Budapest Jazz Clubban.