Jazz/World

A hét portéja: Herbie Hancock

2007.04.10. 00:00
Ajánlom
Herbie Jeffrey Hancock napjaink egyik legelismertebb és legnagyobb hatású jazz muzsikusa, a billentyűs hangszerek mestere, akit nyitottsága az akusztikus és elektronikus zene legkülönfélébb műfajaihoz elvezetett.

Miles Davis azt írta róla, ő képviseli a folytatást Bud Powell és Thelonius Monk után. Hancock 1940. április 12-én született Chicagóban, tehetségét hamar felfedezték, 11 évesen már a Chicagói Szimfonikusokkal adta elő Mozart D-dúr zongoraversenyét. Oscar Peterson és Bill Evans hatására hamarosan jazzt kezdett játszani, miközben az elektronika iránt is érdeklődött, így az egyetemen egyszerre tanult villamosmérnöknek és zenésznek.

Húsz éves volt, amikor Donald Byrd felfedezte, két évvel később már az egyik vezető jazz kiadónál, a Blue Note-nál volt szólistaként szerződése. 1963-ban megjelent Takin’ Off című bemutatkozó lemeze jelentős sikert aratott, Hancock még ebben az évben bekerült a műfaj elitjébe: Miles Davis meghívta kvintettjébe Wayne Shorter, Tony Williams és Ron Carter mellé. Öt évig játszott a formációban, de később is fellépett velük közösen, többek között a legendás Bitches Brew lemezen, amely a fúziós jazz műfajteremtő alkotása. Eközben szólókarrierje is felfelé ívelt, zenét komponált Antonioni Nagyítás című filmjéhez, és a Blue Note-nál sorra jelentek meg lemezei, melyeken olyan muzsikusokkal játszott, mint Freddie Hunbbard, Lee Morgan vagy Grant Green.

Miután Davistől különvált, az elektronikával kísérletezett, a jazz zenészek közül elsőként alkalmazott szintetizátort. A jazz-elektro és a funk műfajokat tágította, de a zenéje a pop rajongói között is nagy sikert aratott, a hip-hop és a dance stílusok előadóira gyakorolt hatása a mai napig meghatározó. Head Hunters című jazz-funk albuma már a Columbia kiadónál jelent meg példátlan sikerrel, a Chameleon című dal révén a műfaj első platinalemeze lett. Közben az akusztikus jazztől sem mondott búcsút, Chick Coreával és Oscar Petersonnal is játszott közösen, valamint a VSOP formációval, amelyben Wynton Marsalis trombitás karrierjét indította útnak.

Future Shock című platinalemeze után a Rockit album Grammy-díjat hozott, majd további elismerések következtek, 1986-ban Oscar-díjat kapott a Round Midnight című film zenéjéért. A ’90-es években az elektronikus zene új generációja a Watermelon Man, a Cantaloupe Island és más szerzeményeit dolgozta át, Hancock pedig R&B és rockdalokat játszott straight jazz stílusban: így újabb Grammy következett, és egy újabb vezető jazzkiadó, a Verve támogatása. 1998-ban felvett Gershwin’s World című lemezén a legkülönfélébb stílusok előadóit hozta össze, a siker nem maradt el (három Grammy-díj és a zeneipar egyöntetű elismerése). 2001-ben a techno és a hip-hop műfajok előadóival kezdett együtt dolgozni, majd Michael Breckerrel és Roy Hargrove-val vett lemezre egy koncertet Miles Davis és John Coltrane emlékére. Számtalan koncertje mellett részt vesz a jazz oktatásban, és rendszeresen muzsikál közösen új tehetségekkel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Evolúció címmel ad jubileumi nagykoncertet az Anna and the Barbies a Margitszigeten

Az elmúlt húsz évben rengeteg teátrális, összművészeti, színes bacchanáliát vitt színpadra az Anna and the Barbies. A zenekar és a Margitszigeti Színház Szent Iván éjszakáját célozta be a kerek születésnap ünneplésére.
Jazz/World ajánló

A Zene ünnepe a Francia Intézetben

A Zene ünnepe címmel műfajokat felvonultató koncertsorozatot tartanak június 21-én, pénteken a budapesti Francia Intézetben. Az esemény ingyenes.
Jazz/World ajánló

Elefántdübörgés a Margitszigeten! – KARTHAGO 45 jubileumi koncert június 15-én

Június 15-én szombaton a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon ünnepli negyvenöt éve tartó sikertörténetét a Karthago. Az 1979-ben indult együttes tagjai teljes egyetértésben döntöttek a jubileum helyszínét illetően.
Jazz/World ajánló

A Rumbach utcai zsinagógában mutatja be új lemezét Kováts Kriszta

Víz-dalok címmel jelent meg a Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő legújabb lemeze, amelyhez Szirtes Edina Mókus szerzett zenét, a szövegeket pedig Fábri Péter jegyzi. 
Jazz/World ajánló

Szép dallamok egy kellemes este – Szűcs Kinga és Bárth János koncertje a XV. kerületben

Hangulatos szabadtéri koncertet hallgathat meg a közönség június 13-án, a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház kertjében. Az eseményről az egyenesen Brüsszelből érkező Szűcs Kinga énekesnő mesélt.