Jazz/World

„A jazz fesztiválműfaj és státuszszimbólum lett" - Interjú Mits Gergellyel

2019.05.12. 09:45
Ajánlom
Elkísértük Székesfehérvárra a Partitúra stábját, ahol a forgatáson beszélgettünk Mits Gergellyel, a Kodolányi János Egyetem Művészeti Tanszékének vezetőjével. Fehérvár az ő szülővárosa is, nála jobban kevesen ismerik a régió jazz életét és az utánpótlás-képzést.

Mits Gergely

Mits Gergely eredetileg sportolónak készült, ám végül a zene mellett köteleződött el. 2000-ben jazz-basszusgitár előadóművész és tanárként végzett a Zeneakadémián, 2002-ben csatlakozott a United zenekarhoz, de játszott mások mellett Charlie-val és Cserháti Zsuzsával is. 23 évesen már a Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskola igazgatója volt, ennek folytatásaként jött létre – szintén az ő vezetésével - 2007-ben a Kodolányi János Főiskola (azóta Egyetem - a szerk.) Művészeti Tanszéke. Mondhatni egy kicsit az édesapja is minden náluk képzett zenésznek: a diákokkal közvetlen kapcsolatot ápol, a főiskolás évek után is figyelemmel kíséri életük és karrierjük alakulását. 2018. decemberében az Artisjus Zenetanári Díjával jutalmazták. Szívügye a szülővárosa, Székesfehérvár és a régió zenei életének képviselete: ő az egyik főszervezője a 2014-ben újra indult Alba Regia Fesztiválnak, ezzel is ápolja a város több évtizedre visszatekintő jazzmúltját.

Hogyan kerül Székesfehérvárra jazz szak?

2000-ben, amikor diplomáztam a Zeneakadémián, a kollégáimmal (akik akkor még csak a barátaim voltak) megalapítottuk a Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskolát. Ez volt az ország első könnyűzenei szakközépiskolája, ennek a folytatásaként jött létre 2007-ben a Kodolányi János Főiskola Művészeti Tanszéke. Hogy miért pont én kerültem a kezdeményezés élére... Ennek az lehet az oka, hogy van egy olyan szervezettség az életemben, ami a művészekre általánosságban nem feltétlenül - vagy mondjuk úgy, nagyon ritkán – jellemző. Gyerekkoromtól kezdve élsportoló voltam, ami megkövetelte a rendszerezettséget. A világmegváltó gondolatokból nem sokkal később ténylegesen megszületett a tanterv, óraháló, tehát minden, ami egy szak akkreditáltatásához kell. 

Vannak ügyek, amik az embernek bizonyos életszakaszaiban fontosak, és vannak olyanok, amik egész életében fontosak maradnak. Tudatosan zenésznek készültem, ennek a kultúrának a megfelelő képviselete és oktatása mindig is szívügyem volt és lesz.”

Azért nem minden fiatal vág bele csak úgy iskolaalapításba. Hiányoltatok valamit a fennálló intézményekből?

Van egy nagyon jó film, Katonák voltunk a címe, az egyik a sok közül, ami a vietnámi háború történéseit dolgozza fel. A történelmi megítélése mondjuk kétes, de a szereplők életét nagyon szépen ábrázolja. Nincs benne semmiféle óriás megfejtés és nem hangzanak el benne hatalmas igazságok. „Akkor voltunk fiatalok, akkor voltunk katonák”. Hát, mi is fiatal katonák voltunk.

Szeretném úgy élni az életem, hogy a saját egóm soha ne előzze meg az ügyeket, amiket szolgálok.”

mitspartitura-132309.png

Mits Gergely a Partitúra forgatásán Miklósa Erikával és Batta Andrással (Fotó/Forrás: Gál Bereniké)

Mi az a „tudásküszöb”, ami nélkül nem szerezhet valaki diplomát a Kodolányi Jazz szakán?

A Kodolányin nem feltétlenül az kap diplomát, aki lejátssza a csillagokat az égről és betéve tudja az összes zeneelmélet tankönyvet. Fontosabb az eredetiség, hogy az illető magán hordozza a zenész-lét fontos elemeit. Ezt én is menet közben, néhány diákunkon keresztül tanultam meg. Az oktatás is biznisz és magánfenntartású intézmény lévén sokszor nem válogathatunk, mert nem mindig jut egy hangszerre száz virtuóz zseni, aki nálunk akar tanulni. De ez világszinten sok intézményben van így. Nem minden felsőoktatást végzett zenészből lesz kiemelkedő művész, de nem is kell.

Mennyire ad más szemléletet a Kodolányi Jazz tanszék, mint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem? Az ott tanító tanárokon múlik?

Sokkal inkább a vidék és főváros közti különbségeken. Olyan szempontból mindenképp hátránnyal indul a Kodolányi a Liszttel szemben, hogy Székesfehérvárnak egyelőre nincs olyan zenei- kulturális élete, ahol a nálunk lévő tehetségek megfelelően meg tudnak mutatkozni: kevés az olyan alulról jövő zenei kezdeményezés, mint az open mic estek vagy az imprókoncertek, amelyek megteremtik ezt a közeget. Egyszerűen azért, mert sajnos kevesen jönnek el - a diákok közül is. Pedig fesztiválokból jól állunk a környéken, itt van nekünk például az Alba Regia Fesztivál. Mindettől függetlenül

olyan hazai élvonalbeli zenekarok és előadók indultak a tanszékünkről, mint a Blahalouisiana, a Mörk, Hász Eszter, akikre nagyon büszkék vagyunk.

Jó lenne kitalálni valamit, amivel az egész egy egységgé gyúrható, ami segít megszüntetni ezeket a különbségeket, de ezt valószínűleg már nem én fogom véghezvinni.

Az Alba Regia Fesztivállal egy több évtizedes hagyományt keltettetek újra életre, ráadásul nagyon nagy nevek is felbukkannak nálatok.

A fesztivál elődjének számító Alba Regia Jazz Fesztivált 1967-től 1986-ig rendezték meg Székesfehérváron, 2014-ben indítottuk újra útjára.

Azért tűnhet úgy, hogy a jazz virágkorát éli Magyarországon, mert fesztiválműfaj, státusszimbólum lett.

Meggyőződésem és tapasztalatom, hogy ha elitista módon gondolkoznék és magamnak csinálnék fesztivált, akkor körülbelül hárman lennénk. Ugyanakkor fontos, hogy értéket képviseljünk és közvetítsünk – ez minden olyan felületnek vagy rendezvénynek a felelőssége, akik valamilyen módon szemléletet formálnak.  Nekünk ez a felelősségünk.

Az Alba Regia tehát nem ortodox jazzfesztivál: sokkal inkább igényes műfajokat felvonultató, kortárs zenei esemény szervezése a cél.

A Partitúra székesfehérvári adása megnézhető ide kattintva >>> 

A Partitúra következő adása május 15-én, szerdán este 21.35-kor Eger és környékére kalauzol el a Duna Televízióban.

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Kapcsolódó

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.

Így készült a Partitúra székesfehérvári adása

Így készült a Partitúra székesfehérvári adása

Folytatódik Miklósa Erika és Batta András kulturális országjárása, a Fidelio bepillantott a május 8-i adás forgatásra. Ma induló werkvideó-sorozatunkban a kulisszák mögé kalauzoljuk a nézőket, ezúttal Székesfehérvárra és környékére.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának.

A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében közösségi élmények, közös értékek, kiemelkedő emberek után kutatnak. Olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

Az új széria adásai megnézhetők ide kattintva >>> 

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Kurtág Márta

Kurtág György felesége és ihletőtársa, Kurtág Márta zongoraművész 92 éves volt. A hírt az Editio Musica Budapest és a Slipped Disc tette közzé, továbbá a Budapest Music Center Információs Központjának oldalán is megjelent az elhalálozás dátuma.
Színház

Kovalik Balázs Térey-darabot rendez az Örkényben

Megkezdődtek a Lót – Szodomában kövérebb a fű próbái az Örkény Színházban. A bemutatót december 20-án tartják a nagyszínpadon.
Klasszikus

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus

Újra Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban

Öt koncerttel várják az érdeklődőket október 18-án, 19-én és 21-én a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a névadó születésének 208. évfordulója alkalmából rendezett eseményen.
Klasszikus

Onczay Csaba kapta a japán Felkelő Nap Érdemrendet

A csellóművész az országban végzett oktatói munkájával érdemelte ki az elismerést. Huszonöt éve tesz azért, hogy Japán klasszikus zenei rangja emelkedjen.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World kritika

Mit tehet a zenész, ha elégedetlen? – Bujdosó János új lemezéről

Még a betlehemes egyházzenei témából is avantgárd jazz lesz a Bujdosó Trió új albumán, a National Amnesia Institute címűn. Meghallgattuk a lemezt, és a zenekarvezetőt is megkérdeztük arról, mi járt a fejében, miközben ezeket a zenéket írta.
Jazz/World Partitúra

Tolcsvay Béla: „Az élet oldalán állok”

Országjáró kulturális tévésorozatunk, a Partitúra legutóbbi adásában a Velencei-tó környékére látogatott el. A műsor vendége volt a közelben élő Tolcsvay Béla is, akivel a kápolnásnyéki Halász-kastélyban forgatott a stáb. Interjú.
Jazz/World magazin

Szerenáddal fogadta új karmesterét a legkedvesebb dán bigband

Azt mindig is tudtuk, hogy a rézfúvósoknak van humora, de ilyen megható reptéri találkozást utoljára az Igazából szerelem című filmben láttunk.
Jazz/World ajánló

Lakatos Mónika hagyományos oláh cigány hallgatókkal érkezik a Müpába

A bensőséges hangvételű, generációkon átívelő lírai dalokon keresztül az oláh cigányság kevéssé ismert arcával találkozhatunk november 12-én Müpa Fesztivál Színpadán.
Jazz/World ajánló

Jazz és világzenei átiratban szólalnak meg klasszikus zeneszerzők művei

A Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt dalait hallgathatjuk meg november 19-én a Klebersberg Kultúrkúriában.