Jazz/World

„A jazz fesztiválműfaj és státuszszimbólum lett" - Interjú Mits Gergellyel

2019.05.12. 09:45
Ajánlom
Elkísértük Székesfehérvárra a Partitúra stábját, ahol a forgatáson beszélgettünk Mits Gergellyel, a Kodolányi János Egyetem Művészeti Tanszékének vezetőjével. Fehérvár az ő szülővárosa is, nála jobban kevesen ismerik a régió jazz életét és az utánpótlás-képzést.

Mits Gergely

Mits Gergely eredetileg sportolónak készült, ám végül a zene mellett köteleződött el. 2000-ben jazz-basszusgitár előadóművész és tanárként végzett a Zeneakadémián, 2002-ben csatlakozott a United zenekarhoz, de játszott mások mellett Charlie-val és Cserháti Zsuzsával is. 23 évesen már a Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskola igazgatója volt, ennek folytatásaként jött létre – szintén az ő vezetésével - 2007-ben a Kodolányi János Főiskola (azóta Egyetem - a szerk.) Művészeti Tanszéke. Mondhatni egy kicsit az édesapja is minden náluk képzett zenésznek: a diákokkal közvetlen kapcsolatot ápol, a főiskolás évek után is figyelemmel kíséri életük és karrierjük alakulását. 2018. decemberében az Artisjus Zenetanári Díjával jutalmazták. Szívügye a szülővárosa, Székesfehérvár és a régió zenei életének képviselete: ő az egyik főszervezője a 2014-ben újra indult Alba Regia Fesztiválnak, ezzel is ápolja a város több évtizedre visszatekintő jazzmúltját.

Hogyan kerül Székesfehérvárra jazz szak?

2000-ben, amikor diplomáztam a Zeneakadémián, a kollégáimmal (akik akkor még csak a barátaim voltak) megalapítottuk a Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskolát. Ez volt az ország első könnyűzenei szakközépiskolája, ennek a folytatásaként jött létre 2007-ben a Kodolányi János Főiskola Művészeti Tanszéke. Hogy miért pont én kerültem a kezdeményezés élére... Ennek az lehet az oka, hogy van egy olyan szervezettség az életemben, ami a művészekre általánosságban nem feltétlenül - vagy mondjuk úgy, nagyon ritkán – jellemző. Gyerekkoromtól kezdve élsportoló voltam, ami megkövetelte a rendszerezettséget. A világmegváltó gondolatokból nem sokkal később ténylegesen megszületett a tanterv, óraháló, tehát minden, ami egy szak akkreditáltatásához kell. 

Vannak ügyek, amik az embernek bizonyos életszakaszaiban fontosak, és vannak olyanok, amik egész életében fontosak maradnak. Tudatosan zenésznek készültem, ennek a kultúrának a megfelelő képviselete és oktatása mindig is szívügyem volt és lesz.”

Azért nem minden fiatal vág bele csak úgy iskolaalapításba. Hiányoltatok valamit a fennálló intézményekből?

Van egy nagyon jó film, Katonák voltunk a címe, az egyik a sok közül, ami a vietnámi háború történéseit dolgozza fel. A történelmi megítélése mondjuk kétes, de a szereplők életét nagyon szépen ábrázolja. Nincs benne semmiféle óriás megfejtés és nem hangzanak el benne hatalmas igazságok. „Akkor voltunk fiatalok, akkor voltunk katonák”. Hát, mi is fiatal katonák voltunk.

Szeretném úgy élni az életem, hogy a saját egóm soha ne előzze meg az ügyeket, amiket szolgálok.”

mitspartitura-132309.png

Mits Gergely a Partitúra forgatásán Miklósa Erikával és Batta Andrással (Fotó/Forrás: Gál Bereniké)

Mi az a „tudásküszöb”, ami nélkül nem szerezhet valaki diplomát a Kodolányi Jazz szakán?

A Kodolányin nem feltétlenül az kap diplomát, aki lejátssza a csillagokat az égről és betéve tudja az összes zeneelmélet tankönyvet. Fontosabb az eredetiség, hogy az illető magán hordozza a zenész-lét fontos elemeit. Ezt én is menet közben, néhány diákunkon keresztül tanultam meg. Az oktatás is biznisz és magánfenntartású intézmény lévén sokszor nem válogathatunk, mert nem mindig jut egy hangszerre száz virtuóz zseni, aki nálunk akar tanulni. De ez világszinten sok intézményben van így. Nem minden felsőoktatást végzett zenészből lesz kiemelkedő művész, de nem is kell.

Mennyire ad más szemléletet a Kodolányi Jazz tanszék, mint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem? Az ott tanító tanárokon múlik?

Sokkal inkább a vidék és főváros közti különbségeken. Olyan szempontból mindenképp hátránnyal indul a Kodolányi a Liszttel szemben, hogy Székesfehérvárnak egyelőre nincs olyan zenei- kulturális élete, ahol a nálunk lévő tehetségek megfelelően meg tudnak mutatkozni: kevés az olyan alulról jövő zenei kezdeményezés, mint az open mic estek vagy az imprókoncertek, amelyek megteremtik ezt a közeget. Egyszerűen azért, mert sajnos kevesen jönnek el - a diákok közül is. Pedig fesztiválokból jól állunk a környéken, itt van nekünk például az Alba Regia Fesztivál. Mindettől függetlenül

olyan hazai élvonalbeli zenekarok és előadók indultak a tanszékünkről, mint a Blahalouisiana, a Mörk, Hász Eszter, akikre nagyon büszkék vagyunk.

Jó lenne kitalálni valamit, amivel az egész egy egységgé gyúrható, ami segít megszüntetni ezeket a különbségeket, de ezt valószínűleg már nem én fogom véghezvinni.

Az Alba Regia Fesztivállal egy több évtizedes hagyományt keltettetek újra életre, ráadásul nagyon nagy nevek is felbukkannak nálatok.

A fesztivál elődjének számító Alba Regia Jazz Fesztivált 1967-től 1986-ig rendezték meg Székesfehérváron, 2014-ben indítottuk újra útjára.

Azért tűnhet úgy, hogy a jazz virágkorát éli Magyarországon, mert fesztiválműfaj, státusszimbólum lett.

Meggyőződésem és tapasztalatom, hogy ha elitista módon gondolkoznék és magamnak csinálnék fesztivált, akkor körülbelül hárman lennénk. Ugyanakkor fontos, hogy értéket képviseljünk és közvetítsünk – ez minden olyan felületnek vagy rendezvénynek a felelőssége, akik valamilyen módon szemléletet formálnak.  Nekünk ez a felelősségünk.

Az Alba Regia tehát nem ortodox jazzfesztivál: sokkal inkább igényes műfajokat felvonultató, kortárs zenei esemény szervezése a cél.

A Partitúra székesfehérvári adása megnézhető ide kattintva >>> 

A Partitúra következő adása május 15-én, szerdán este 21.35-kor Eger és környékére kalauzol el a Duna Televízióban.

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Kapcsolódó

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.

Így készült a Partitúra székesfehérvári adása

Így készült a Partitúra székesfehérvári adása

Folytatódik Miklósa Erika és Batta András kulturális országjárása, a Fidelio bepillantott a május 8-i adás forgatásra. Ma induló werkvideó-sorozatunkban a kulisszák mögé kalauzoljuk a nézőket, ezúttal Székesfehérvárra és környékére.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának.

A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében közösségi élmények, közös értékek, kiemelkedő emberek után kutatnak. Olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

Az új széria adásai megnézhetők ide kattintva >>> 

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Zenés színház

Puccini ritkán hallható műve, A fecske az Operaházban

Az itáliai zeneszerző minden operáját felvonultató PucciniFeszt részeként a Kolozsvári Magyar Opera május 26-án és 27-én A fecske című darabbal vendégeskedik ez Erkel Színházban.
Vizuál

Mától tudjuk megcsodálni a frissen vásárolt Renoir-aktot

A Szépművészeti Múzeum augusztus 20-ig kamarakiállításon mutatja be a gyűjtemény elmúlt száz évének legértékesebb szerzeményét.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

Képregény készült John Coltrane és Billie Holiday életéről

A képregény műfaja fénykorát éli és már nemcsak fantázia szülte, hanem hús-vér szuperhősökről is készülnek képregények. Most épp a jazz nagyjairól.
Jazz/World ajánló

Ülj föl a balatoni jazzhullámokra! – Jön az első Babel Jazz Fesztivál

A Babel Sound világzenei fesztivál szervezői ezúttal a jazz műfaján belül teremtik meg azokat az ünnepi találkozásokat, amik immár a Babel védjegyét jelentik. Május 27. és 29. között Budapesten, május 30-tól június 1-ig pedig Balatonbogláron várnak az izgalmas hazai és külföldi együttesek.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

A gothic metál egyik legnépszerűbb énekesnője a Zsidó Művészeti Napokon

Izgalmas zenei fúzióval érkezik az idei Zsidó Művészeti Napokra Moran Magal izraeli származású énekesnő.
Jazz/World interjú

„Aki azért lépi át ajtaja küszöbét, hogy a maga igazát bizonyítsa, könnyen pórul jár”

Berecz András mesemondó, énekes ezúttal a szövevényes görög mitológia labirintusában és a görög népdalokban keresi az igazságot, test és lélek harmóniáját. Síp és lant - Tisztelet Arisztotelésznek című estje május 26-án látható a Nemzeti Színházban. Interjú.
Jazz/World kritika

Omara, a napfény hangja

Omara Portuondo, a Buena Vista Social Club egykori dívája valószínűleg utolsó koncertjét adta Budapesten május 18-án és 19-én, amin beteljesítette az összes Kubáról alkotott pozitív előítéletünket: napfényt hozott az esős budapesti vasárnapba.