Jazz/World

„A jazz fesztiválműfaj és státuszszimbólum lett" - Interjú Mits Gergellyel

2019.05.12. 09:45
Ajánlom
Elkísértük Székesfehérvárra a Partitúra stábját, ahol a forgatáson beszélgettünk Mits Gergellyel, a Kodolányi János Egyetem Művészeti Tanszékének vezetőjével. Fehérvár az ő szülővárosa is, nála jobban kevesen ismerik a régió jazz életét és az utánpótlás-képzést.

Mits Gergely

Mits Gergely eredetileg sportolónak készült, ám végül a zene mellett köteleződött el. 2000-ben jazz-basszusgitár előadóművész és tanárként végzett a Zeneakadémián, 2002-ben csatlakozott a United zenekarhoz, de játszott mások mellett Charlie-val és Cserháti Zsuzsával is. 23 évesen már a Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskola igazgatója volt, ennek folytatásaként jött létre – szintén az ő vezetésével - 2007-ben a Kodolányi János Főiskola (azóta Egyetem - a szerk.) Művészeti Tanszéke. Mondhatni egy kicsit az édesapja is minden náluk képzett zenésznek: a diákokkal közvetlen kapcsolatot ápol, a főiskolás évek után is figyelemmel kíséri életük és karrierjük alakulását. 2018. decemberében az Artisjus Zenetanári Díjával jutalmazták. Szívügye a szülővárosa, Székesfehérvár és a régió zenei életének képviselete: ő az egyik főszervezője a 2014-ben újra indult Alba Regia Fesztiválnak, ezzel is ápolja a város több évtizedre visszatekintő jazzmúltját.

Hogyan kerül Székesfehérvárra jazz szak?

2000-ben, amikor diplomáztam a Zeneakadémián, a kollégáimmal (akik akkor még csak a barátaim voltak) megalapítottuk a Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskolát. Ez volt az ország első könnyűzenei szakközépiskolája, ennek a folytatásaként jött létre 2007-ben a Kodolányi János Főiskola Művészeti Tanszéke. Hogy miért pont én kerültem a kezdeményezés élére... Ennek az lehet az oka, hogy van egy olyan szervezettség az életemben, ami a művészekre általánosságban nem feltétlenül - vagy mondjuk úgy, nagyon ritkán – jellemző. Gyerekkoromtól kezdve élsportoló voltam, ami megkövetelte a rendszerezettséget. A világmegváltó gondolatokból nem sokkal később ténylegesen megszületett a tanterv, óraháló, tehát minden, ami egy szak akkreditáltatásához kell. 

Vannak ügyek, amik az embernek bizonyos életszakaszaiban fontosak, és vannak olyanok, amik egész életében fontosak maradnak. Tudatosan zenésznek készültem, ennek a kultúrának a megfelelő képviselete és oktatása mindig is szívügyem volt és lesz.”

Azért nem minden fiatal vág bele csak úgy iskolaalapításba. Hiányoltatok valamit a fennálló intézményekből?

Van egy nagyon jó film, Katonák voltunk a címe, az egyik a sok közül, ami a vietnámi háború történéseit dolgozza fel. A történelmi megítélése mondjuk kétes, de a szereplők életét nagyon szépen ábrázolja. Nincs benne semmiféle óriás megfejtés és nem hangzanak el benne hatalmas igazságok. „Akkor voltunk fiatalok, akkor voltunk katonák”. Hát, mi is fiatal katonák voltunk.

Szeretném úgy élni az életem, hogy a saját egóm soha ne előzze meg az ügyeket, amiket szolgálok.”

mitspartitura-132309.png

Mits Gergely a Partitúra forgatásán Miklósa Erikával és Batta Andrással (Fotó/Forrás: Gál Bereniké)

Mi az a „tudásküszöb”, ami nélkül nem szerezhet valaki diplomát a Kodolányi Jazz szakán?

A Kodolányin nem feltétlenül az kap diplomát, aki lejátssza a csillagokat az égről és betéve tudja az összes zeneelmélet tankönyvet. Fontosabb az eredetiség, hogy az illető magán hordozza a zenész-lét fontos elemeit. Ezt én is menet közben, néhány diákunkon keresztül tanultam meg. Az oktatás is biznisz és magánfenntartású intézmény lévén sokszor nem válogathatunk, mert nem mindig jut egy hangszerre száz virtuóz zseni, aki nálunk akar tanulni. De ez világszinten sok intézményben van így. Nem minden felsőoktatást végzett zenészből lesz kiemelkedő művész, de nem is kell.

Mennyire ad más szemléletet a Kodolányi Jazz tanszék, mint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem? Az ott tanító tanárokon múlik?

Sokkal inkább a vidék és főváros közti különbségeken. Olyan szempontból mindenképp hátránnyal indul a Kodolányi a Liszttel szemben, hogy Székesfehérvárnak egyelőre nincs olyan zenei- kulturális élete, ahol a nálunk lévő tehetségek megfelelően meg tudnak mutatkozni: kevés az olyan alulról jövő zenei kezdeményezés, mint az open mic estek vagy az imprókoncertek, amelyek megteremtik ezt a közeget. Egyszerűen azért, mert sajnos kevesen jönnek el - a diákok közül is. Pedig fesztiválokból jól állunk a környéken, itt van nekünk például az Alba Regia Fesztivál. Mindettől függetlenül

olyan hazai élvonalbeli zenekarok és előadók indultak a tanszékünkről, mint a Blahalouisiana, a Mörk, Hász Eszter, akikre nagyon büszkék vagyunk.

Jó lenne kitalálni valamit, amivel az egész egy egységgé gyúrható, ami segít megszüntetni ezeket a különbségeket, de ezt valószínűleg már nem én fogom véghezvinni.

Az Alba Regia Fesztivállal egy több évtizedes hagyományt keltettetek újra életre, ráadásul nagyon nagy nevek is felbukkannak nálatok.

A fesztivál elődjének számító Alba Regia Jazz Fesztivált 1967-től 1986-ig rendezték meg Székesfehérváron, 2014-ben indítottuk újra útjára.

Azért tűnhet úgy, hogy a jazz virágkorát éli Magyarországon, mert fesztiválműfaj, státusszimbólum lett.

Meggyőződésem és tapasztalatom, hogy ha elitista módon gondolkoznék és magamnak csinálnék fesztivált, akkor körülbelül hárman lennénk. Ugyanakkor fontos, hogy értéket képviseljünk és közvetítsünk – ez minden olyan felületnek vagy rendezvénynek a felelőssége, akik valamilyen módon szemléletet formálnak.  Nekünk ez a felelősségünk.

Az Alba Regia tehát nem ortodox jazzfesztivál: sokkal inkább igényes műfajokat felvonultató, kortárs zenei esemény szervezése a cél.

A Partitúra székesfehérvári adása megnézhető ide kattintva >>> 

A Partitúra következő adása május 15-én, szerdán este 21.35-kor Eger és környékére kalauzol el a Duna Televízióban.

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Kapcsolódó

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.

Így készült a Partitúra székesfehérvári adása

Így készült a Partitúra székesfehérvári adása

Folytatódik Miklósa Erika és Batta András kulturális országjárása, a Fidelio bepillantott a május 8-i adás forgatásra. Ma induló werkvideó-sorozatunkban a kulisszák mögé kalauzoljuk a nézőket, ezúttal Székesfehérvárra és környékére.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának.

A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében közösségi élmények, közös értékek, kiemelkedő emberek után kutatnak. Olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

Az új széria adásai megnézhetők ide kattintva >>> 

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Vizuál

A díva, akit "kitoloncoltak" az opera világából

Harcoljunk az álmainkért – javasolja Miklósa Erika, ahogy teszi Siv Wennberg svéd operaénekesnő is, akiről izgalmas dokumentumfilm látható a BIDF versenyprogramjában. A magyar operaénekesnő már látta a filmet és arra biztat, hogy mi se hagyjuk ki.
Színház

„Úgy érzem, ez lesz életem legfontosabb munkája” – Interjú Szász Jánossal

Szász János új filmjét, az Utas és holdvilágot készíti elő, de előtte még megrendezte Örkény Macskajátékát a Nemzeti Színházban, Udvaros Dorottya és Bánsági Ildikó főszereplésével. A december végi bemutatót megelőzően kérdeztük.
Vizuál

Meghalt Terry Jones, a Monty Python tagja

A legendás angol humorista csapat tagja hosszú betegség után, 77 éves korában hunyt el.  
Könyv

Íme az Aegon Művészeti Díj idei jelöltjei!

A 15. átadóra átalakul a kiválasztás menete. Mutatjuk a rövidlista húsz jelöltjét!
Vizuál

Szabadon elérhetőek a Diák-Oscar díjas magyar filmek

Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vimeo csatornáján egy hétig szabadon hozzáférhetővé teszik az egyetem Diák-Oscar-jelölt- és nyertes filmjeit. Mutatjuk!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hegedű

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.
Jazz/World hír

Világszínpad? – Zenei felkészítő magyar zenekaroknak 

A magyar zenészek, énekesek és zenekarok többnyire a műsorra helyezik a hangsúlyt, ez viszont már közel sem elég az ismertség eléréséhez. Ebben segít a Hangvető, a Halmos Béla Programiroda és a Hagyományok Háza ingyenes zenei felkészítő workshopja, amit a budapesti Womexhez kapcsolódóan szerveznek.
Jazz/World bmc

Francia barátaival közös koncerten játszik Ávéd János

Az elismert magyar jazzszaxofonos zenekara, az Ávéd János Balance két francia formációval, a D.U.O.-val és a REVERSE-zel mozdul ki a műfaji keretek közül: január 25-én az Opus Jazz Clubban kép és hang szenvedélyes, szoros házasságát kötik meg performatív estjükön.
Jazz/World ajánló

Micheller Myrtill örökzöld swingdalokat énekel a Müpában

The Great American Songbook címmel ad koncertet Micheller Myrtill a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben január 24-én.
Jazz/World kult50

Két énekes, két stílus – Lakatos Mónika és Dolhai Attila a Kult50-ben

Mit jelent örömmel zenélni? Mit jelent a csend? És mi a legborzasztóbb egy énekes számára? Ezek a kérdések is szóba kerültek Dolhai Attila és Lakatos Mónika között, akik ugyan más stílusokban tevékenyek, de egyvalami összeköti őket: a hangszalagjaikkal dolgoznak.