Jazz/World

A jazz nem halott, csak marginalizált

2015.04.10. 18:09
Ajánlom
A The Bad Plus a kortárs jazz egyik legnépszerűbb képviselője, 2001 óta 11 stúdiólemeze jelent meg a minneapolisi gyökerű bandának. A nagyközönség elsősorban Nirvana- és Pink Floyd feldolgozásaikról ismeri őket, április 11-én pedig a Trafó színpadán játsszák Ornette Coleman legendás albuma, a Science Fiction újraértelmezését. A bőgős Reid Andersonnal beszélgettünk Stingről, a könyvtárakról és a Whiplashről. INTERJÚ

- Mi az első emléked a zenéről?

- Nem egy konkrét emlék, inkább egy időszak. Kissrác voltam, amikor a szüleim vettek egy bakelitlemez-lejátszót. Nem sokat tudtak a zenéről, úgyhogy megkérték az eladót, hogy tegyen pár lemezt is a lejátszó mellé a dobozba. Volt köztük egy Electric Light Orchestra lemez is, amit imádtam, és folyton azt hallgattam. Aztán kikönyörögtem a szüleimtől egy gyerekpianínót, és éjjel-nappal azt nyúztam.

- Ehhez képest mégsem zongorista lettél, hanem basszusgitáros.

- Az Electric Light Orchestra mellett azért más rockzenekarokat is elkezdtem hallgatni, és ahogy egyre jobban értettem a zenét, rájöttem, hogy a basszusgitárnak milyen elképesztően fontos szerepe van.  Már gyerekként is a progresszív zenekarokat szerettem, és ezekben mind elképesztően jó basszerosok voltak: Sting a Police-ban, Geddy Lee a Rushban, vagy éppen Mike Rutherford a Genesisben.

- Hogy kerültél a jazz közelébe?

- Ez egy fejlődés volt, ahogy egyre jobban elmerültem a zenében, és egyre több minden kezdett el érdekelni. Folyton a helyi könyvtárban lógtam, és jazzlemezeket hallgattam. Emlékszem, hogy John Coltrane-nél és Keith Jarrettnél is folyton azon gondolkoztam, hogy a fenébe tudnak ilyen összetett zenei világot kitalálni. Nagyon tudni akartam, hogyan működik a jazz belülről, mert sokkal összetettebb és komplikáltabb műfaj, mint a rockzene.

- Az első lemezetek, a Fresh Sound előtt tényleg csak három közös koncertetek volt?

- Azt nem tudom pontosan, hány koncertünk volt az első lemez felvétele előtt, de Ethannel (Ethan Iverson zongorista) és Dave-vel (Dave King dobos) 15 éves korunk óta ismerjük egymást, iszonyatosan sokat zenéltünk addigra már együtt, ismertük egymás gondolatait kívülről. A Fresh Sound azért is jó volt, mert egy kis rendet vágott a közös zenélésben, volt egy közös célunk, hogy létrejöjjön a lemez. És meg is csináltunk azóta még tizet.

- Sokan azonban nem ezekről a lemezekről ismernek titeket, hanem a Nirvana-, Pink FLoyd-, Black Sabbath-, Radionhead- vagy éppen Pixies-feldolgozásokról.

- Az volt a fejünkben, hogy azokat a dalokat és dallamokat is el akartuk játszani, amik személyes jelentőséggel bírtak számunkra. Ehhez pedig a feldolgozások remek eszköznek bizonyoltak. De nem feldolgozás-zenekar vagyunk, kicsit sajnos a fejünkre nőtt ez az egész, úgyhogy a koncertjeinken már nem is játsszuk más előadók számait.

- Több olyan véleményt lehet hallani veletek kapcsolatban, hogy a The Bad Plus igazából egy rockzenekar, ami jazzt játszik.

- Ez eléggé sértő számunkra. Kicsit ugyanis olyan, mintha azt mondanák, hogy nem vagyunk elég jó zenészek a jazzhez, csak egy rockzenekar szintjén próbálkozunk a műfajjal. Mi jazz-zenészek vagyunk, minden értelemben. Persze ezeknek a véleményeknek van egy olyan hangsúlya is, hogy mi egy érdekes zenekar vagyunk, mert a jazzt elég sokan unalmas műfajnak tartják.

- Sokan nem csak unalmasnak, hanem egyenesen halott műfajnak tartják.

- Ezt a világban a minden este színpadra lépő jazz-zenekarok cáfolják meg abban a pillanatban, amikor elkezdenek játszani. A jazz nem halott, csak marginalizált, de ez sokszor azért is van, mert a jazz zenészek nem a közönségre figyelnek, hanem a saját technikai repertoárjukat villogtatják állandóan. És az tényleg unalmas.

- A jazz nemrég újra fókuszba került a Whiplash című filmnek köszönhetően. Neked tetszett?

- A felénél nem bírtam tovább, és kijöttem a moziból. Meglepett, hogy milyen borzalmasan rossz és hamis képet fest a jazzról. Köze nincsen ahhoz, hogy a jazz milyen valójában, gyakorlatilag minden részletében egy hazugság. Nem is találkoztam olyan zenésszel, akit ne háborított volna fel. Tudod ez olyan, mintha csinálnál egy filmet a háborúról úgy, hogy fogalmad sincsen az egészről. Az emberek akkor sokkal jobban fel lennének háborodva, de így csak mi zenészek dühöngünk rajta. Pedig a jazz elképesztően izgalmas és szép dolog, azért csinálom 15 éves korom óta.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Plusz

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Zenés színház

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Meat Loaf

A Grammy-díjas énekes 74 éves korában, családja körében halt meg, a halál okát nem közölték.
Jazz/World ajánló

A hazai jazz sztárjaival ünnepli a 70-et Zsoldos Béla

Zsoldos Béla egyike azon keveseknek, akik a hazai jazz világában felbecsülhetetlen tudással rendelkeznek az ütőhangszerek világáról: komponista, előadóművész, több mint húsz éve tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Hetvenedik születésnapja alkalmából különleges koncertre készül a Müpában január 27-én.
Jazz/World ajánló

Megjelent Lukács Miklós első szólólemeze

A Fonó gondozásában jelent meg 2021 végén Lukács Miklós, a hazai kortárs zene legsokoldalúbb előadójának első cimbalom szólólemeze, a No Man’s Land. Az album a világon egyedülálló módon csak a cimbalom eszköztárát használja a lemezen hallható kísérleti elektronikán keresztül is. A No Man’s Land már elérhető a legnagyobb streaming platformokon, illetve a Fonó webáruházában.
Jazz/World hír

FSZEK Zenei Gyűjteményébe került Gonda János hagyatéka

Gonda János, a magyar jazz kiemelkedő alakja január 11-én lett volna 90 éves. Halála előtt a Zenei Gyűjteménynek adományozta dokumentumgyűjteményét. A hagyaték a katalogizálás, és a digitalizálás után fokozatosan kutathatóvá, közkinccsé válik.
Jazz/World ajánló

Szerb Újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó

Már-már hagyomány a Fonóban, hogy a város legnagyobb szilveszteri vonós táncháza után januárban a déli szláv népek szokásai szerint is elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az új esztendőt! Január 13-án a Szerb Újévi mulatságon fellépnek a Babra és a Poklade zenekarok, valamint vendégük, Djordje Davidović szerb harmonikaművész. Bárki csatlakozhat a délszláv táncházhoz, de azt is várják, aki csak hallgatná a vérpezsdítő balkáni zenéket!