Jazz/World

A jazz nem halott, csak marginalizált

2015.04.10. 18:09
Ajánlom
A The Bad Plus a kortárs jazz egyik legnépszerűbb képviselője, 2001 óta 11 stúdiólemeze jelent meg a minneapolisi gyökerű bandának. A nagyközönség elsősorban Nirvana- és Pink Floyd feldolgozásaikról ismeri őket, április 11-én pedig a Trafó színpadán játsszák Ornette Coleman legendás albuma, a Science Fiction újraértelmezését. A bőgős Reid Andersonnal beszélgettünk Stingről, a könyvtárakról és a Whiplashről. INTERJÚ

- Mi az első emléked a zenéről?

- Nem egy konkrét emlék, inkább egy időszak. Kissrác voltam, amikor a szüleim vettek egy bakelitlemez-lejátszót. Nem sokat tudtak a zenéről, úgyhogy megkérték az eladót, hogy tegyen pár lemezt is a lejátszó mellé a dobozba. Volt köztük egy Electric Light Orchestra lemez is, amit imádtam, és folyton azt hallgattam. Aztán kikönyörögtem a szüleimtől egy gyerekpianínót, és éjjel-nappal azt nyúztam.

- Ehhez képest mégsem zongorista lettél, hanem basszusgitáros.

- Az Electric Light Orchestra mellett azért más rockzenekarokat is elkezdtem hallgatni, és ahogy egyre jobban értettem a zenét, rájöttem, hogy a basszusgitárnak milyen elképesztően fontos szerepe van.  Már gyerekként is a progresszív zenekarokat szerettem, és ezekben mind elképesztően jó basszerosok voltak: Sting a Police-ban, Geddy Lee a Rushban, vagy éppen Mike Rutherford a Genesisben.

- Hogy kerültél a jazz közelébe?

- Ez egy fejlődés volt, ahogy egyre jobban elmerültem a zenében, és egyre több minden kezdett el érdekelni. Folyton a helyi könyvtárban lógtam, és jazzlemezeket hallgattam. Emlékszem, hogy John Coltrane-nél és Keith Jarrettnél is folyton azon gondolkoztam, hogy a fenébe tudnak ilyen összetett zenei világot kitalálni. Nagyon tudni akartam, hogyan működik a jazz belülről, mert sokkal összetettebb és komplikáltabb műfaj, mint a rockzene.

- Az első lemezetek, a Fresh Sound előtt tényleg csak három közös koncertetek volt?

- Azt nem tudom pontosan, hány koncertünk volt az első lemez felvétele előtt, de Ethannel (Ethan Iverson zongorista) és Dave-vel (Dave King dobos) 15 éves korunk óta ismerjük egymást, iszonyatosan sokat zenéltünk addigra már együtt, ismertük egymás gondolatait kívülről. A Fresh Sound azért is jó volt, mert egy kis rendet vágott a közös zenélésben, volt egy közös célunk, hogy létrejöjjön a lemez. És meg is csináltunk azóta még tizet.

- Sokan azonban nem ezekről a lemezekről ismernek titeket, hanem a Nirvana-, Pink FLoyd-, Black Sabbath-, Radionhead- vagy éppen Pixies-feldolgozásokról.

- Az volt a fejünkben, hogy azokat a dalokat és dallamokat is el akartuk játszani, amik személyes jelentőséggel bírtak számunkra. Ehhez pedig a feldolgozások remek eszköznek bizonyoltak. De nem feldolgozás-zenekar vagyunk, kicsit sajnos a fejünkre nőtt ez az egész, úgyhogy a koncertjeinken már nem is játsszuk más előadók számait.

- Több olyan véleményt lehet hallani veletek kapcsolatban, hogy a The Bad Plus igazából egy rockzenekar, ami jazzt játszik.

- Ez eléggé sértő számunkra. Kicsit ugyanis olyan, mintha azt mondanák, hogy nem vagyunk elég jó zenészek a jazzhez, csak egy rockzenekar szintjén próbálkozunk a műfajjal. Mi jazz-zenészek vagyunk, minden értelemben. Persze ezeknek a véleményeknek van egy olyan hangsúlya is, hogy mi egy érdekes zenekar vagyunk, mert a jazzt elég sokan unalmas műfajnak tartják.

- Sokan nem csak unalmasnak, hanem egyenesen halott műfajnak tartják.

- Ezt a világban a minden este színpadra lépő jazz-zenekarok cáfolják meg abban a pillanatban, amikor elkezdenek játszani. A jazz nem halott, csak marginalizált, de ez sokszor azért is van, mert a jazz zenészek nem a közönségre figyelnek, hanem a saját technikai repertoárjukat villogtatják állandóan. És az tényleg unalmas.

- A jazz nemrég újra fókuszba került a Whiplash című filmnek köszönhetően. Neked tetszett?

- A felénél nem bírtam tovább, és kijöttem a moziból. Meglepett, hogy milyen borzalmasan rossz és hamis képet fest a jazzról. Köze nincsen ahhoz, hogy a jazz milyen valójában, gyakorlatilag minden részletében egy hazugság. Nem is találkoztam olyan zenésszel, akit ne háborított volna fel. Tudod ez olyan, mintha csinálnál egy filmet a háborúról úgy, hogy fogalmad sincsen az egészről. Az emberek akkor sokkal jobban fel lennének háborodva, de így csak mi zenészek dühöngünk rajta. Pedig a jazz elképesztően izgalmas és szép dolog, azért csinálom 15 éves korom óta.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.
Színház

„Molnár műveinek épségére figyelni fogunk a jogok lejárta után is”

Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája tette közzé saját álláspontját az általa csak „Delila-gate”-ként emlegetett esettel kapcsolatban.
Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World womex

A Romano Drom az egyedüli magyar fellépő az idei Womexen

Az idén húszéves jubileumát ünneplő Romano Drom zenekar koncertet ad a világ legrangosabb világzenei eseményén, a Womexen, amelyet idén ősszel a finnországi Tamperében rendeznek.
Jazz/World interjú

„Engem a zenében elsősorban a kommunikáció izgat”

Tizenöt éves Nagy János Yancha egyik zenekara, a Free Style Chamber Orchestra, ami mottója szerint az „az együttes, amelybe mindenki máshonnan érkezett, de ugyanoda talált haza”. A zenekarvezetővel az október 2-ai jubileumi koncert apropóján beszélgettünk, amit a Müpában adnak.
Jazz/World ajánló

Grammy-díjas nagyságok a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon

A klasszikus gitár nagyjai, három Grammy-díjas legenda lesz a vendég az idei Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon november 8-10. között a Zeneakadémián. Az Eötvös József Liszt-díjas gitárművész, a Zeneakadémia tanszékvezető tanára által hat éve életre hívott rangos fesztivál a klasszikus gitárzenét helyezi el a hazai zenei életben a megfelelő helyre, bemutatva a hangszer és irodalmának sokoldalúságát és kiemelkedő művészeit.
Jazz/World ajánló

Budapesten is bemutatkozik Harcsa Veronika menő belgiumi zenekara

A Next.Ape tagjai mindannyian jazz-zenészek, mégsem jazzt játszanak, hanem elektronikával és improvizációkkal megspékelt alternatív popzenét. A formáció szeptember 27-én játszik az A38 hajón.
Jazz/World ajánló

Szülővárosáról énekel Budapesten Dee Dee Bridgewater

A project ötlete évek óta érlelődött, miután Dee Dee Bridgewater visszatért Memphisbe, hogy felkutassa a zenei gyökereket, melyek hatással voltak egész életére. Október 7-én a Kongresszusi Központban énekli ezeket a nosztalgiával teli dalokat a Get Closer Concerts szervezésében.