A jazz összehozza az embereket keleten, nyugaton

Minden jazz-zenész vágya, hogy zenéje egyre teltebb, kiforrottabb, nemesebb legyen, a zenekar összjátéka a zene egyre magasabb régióit érinthesse. Minden zenekarvezető álma, hogy az együttesben játszók a zenével együtt lélegezve szabadon szárnyaljanak, ugyanakkor olyan közös hangzást hozzanak létre, amely teljes, egyedi és az univerzum minden minőségével rokon. Ahogyan ezt a jazz történet nagy formációi tették, mint például a Count Basie Orchestra, a Miles Davis Quintet vagy a John Coltrane Quartet. A magas szintű zenekari kommunikáció kialakításának egyetlen módja a rengeteg közös játék, a közösen eltöltött idő, a közösen megélt élmények, a turné.

Tóth Viktor (Fotó/Forrás: Henning János)

Idén novemberben olyan szerencsében lehetett részem, hogy először zenekarvezetőként, majd sidemanként -egy nagy mester mellett- húsz koncertet játszhattam Európa-szerte.

Zenekarommal - a Tóth Viktor Tercettel, Orbán György bőgőssel és Hodek Dávid dobossal - bejártuk Erdély fontos kulturális központjait és klubjait. Nagy sikerű koncertet adtunk Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, a Magyar Filmhét keretén belül felléptünk a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében és Bukarestben több alkalommal is találkozhattunk a magyar és román közönséggel.

Tóth Viktor Tercett, erdélyi turné 1.

A Tercettben zenésztársaimmal hét éve játszunk együtt, rengeteg próbán, felvételen és koncerten vagyunk túl. Azt hiszem, a Tercettel eljutottunk a közös zenélés azon örömteli pontjára, hogy bármi megtörténhet zeneileg a színpadon. Nem vagyunk kötve stílushoz, vagy repertoárhoz, a három ember által ismert kompozíciókat bármilyen felfogásban - egészen extrém dinamikai olvasatban, vagy stilisztikai felfogásban, tempóban- képesek vagyunk interpretálni.

Egy cél lebeg a szemünk előtt: a friss, őszinte, szabad és lélekből jövő zene szövése, mely megismételhetetlen és a jelen pillanat energiájából táplálkozik.

Érdekes lett volna a közönség számára - azt gondolom - , ha mindegyik koncertünkre elkísérhettek volna minket, mert mindegyik más és más hangulatban telt. Más kompozíciókat játszottunk, a terek, helyszínek és termek más-más energiákat predesztináltak a zene számára, és ami még nagyon fontos: más és más embereknek játszottunk. A filmfesztivál közönsége más energiát sugárzott felénk, mint a szűk létszámú, de annál lelkesebb - román földön magyarul beszélő - community.

Tóth Viktor Tercett (Fotó/Forrás: Molnár Ferenc)

A gyermek előadásom közönsége - akikkel Nagyszebenben találkoztam, ugyancsak másként hatottak a zenémre. Az egyhetes romániai körút a Tercett tagjai között elmélyítette a zenei és lelki szintű kommunikációt, egy jól sikerült turnét zárhattunk a Bukaresti Filmhéten való utolsó fellépésünkkel.

Ezután Bukarestből Amszterdamba repültem és kezdetét vette a következő turné a Piotr Wojtasik Quintettel. 

Piotr Wojtasik Quintet 2. (Fotó/Forrás: Slawek Przerwa)

Piotr Wojtasik öt évvel ezelőtt egy budapesti jazzfesztiválon hallott először, és meg is szólított, hogy én leszek a következő kvartettjében a szaxofonos. A lengyel zeneszerző, aki a Katowice-i Jazz Music Institute of the Music Academy tanára, és rendszeresen játszik a világ legnagyobb jazz zenészeivel, két év múlva telefonált, hogy megalapította a kvartettjét. Az amerikai John Betsch dobol, Michal Baranski bőgőzik, Piotr trombitán játszik és én leszek a szaxofonos. Két évvel ezelőtt kiadta az Amazing twelve című lemezét, mely a szerzeményei mellett az én egyik számomat, a Márciust is tartalmazza. Azóta rendszeresen koncertezünk, felléptünk Lengyelország összes nagy fesztiválján, és Európa több helyszínén. Piotr Wojtasik barátom és mesterem, maga is az egyéni és egységes zenekari hangzás kialakításán dolgozik koncertjeink során. Ez a nyugat-európai turné nagyszerű alkalom volt erre. A hét koncert alatt bejártuk Hollandia jelentős helyeit,(Amsterdam, Gröningen) Lengyelországban több koncertet adtunk, (Wroclaw, Baniewice, Zielona Gora) és Németország két fesztiválján játszottunk és tartottunk workshopot. (Saarland, St. Ingbert)

Piotr Wojtasik Quintet 3. (Fotó/Forrás: Slawek Przerwa)

Számomra csodálatos volt látni, hogy ezek a mesterek -akikkel játszhatom, és akik maguk is jazztörténeti jelentőségűek (John Betsch Thelonius Monk szaxofonosával, Steve Lacyvel dolgozott egy dekádot, Benny Golsonnal, Mel Waldronnal és sok mással készített lemezt, Joris Teepe New York-iként Tom Harell, Seamus Blake, Chris Potter partnereként működött közre, vagy maga Piotr, aki mellett sidemanként megfordult Joe Lovano, Vincent Herring, Kenny Garrett, Billy Harper...)- hogyan készülnek koncertről koncertre, hogyan mélyülnek el a próbában, milyen invenciózusan és hatalmas energiákkal képesek a fáradtságot leküzdve a zene magasabb régiói felé törni. A közönség ezt az elmélyült és alázatos hozzáállást értékeli. És értékelte is minden koncerten, akár ezer fős koncertteremben, akár egy meghitt hangulatú kis jazz klubban is hallottak minket.

Nagy élmény volt számomra a két egybefüggő turné. Azt hiszem egy jazz-zenész nem is kívánhat mást magának, mint ezt, hogy csodálatos zenészekkel játszhasson nap mint nap, találkozzon más-más kultúrából jövő közönséggel, és majdnem egy hónapon keresztül minden nap minden gondolatát a zene tölthesse ki.

Én ezt kívánom minden zenésznek itthon és külföldön egyaránt.