Jazz/World

A jazz rövid története – a kezdetek

2017.01.20. 08:23
Ajánlom
Most induló jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére.

A jazz az első multikulturális zenei műfaj, amely nem jöhetett volna létre máshol, mint az Egyesült Államokban, amit eleve különböző kultúrákból érkezettek építettek fel. Amerikai műfaj, mert a kialakulása és fejlődése párhuzamosan haladt az Egyesült Államok társadalmának és kultúrájának változásaival, az ország önálló kulturális karakterének megteremtésében pedig elsődleges szerepe van. A jazz azonban mindenekelőtt az afroamerikaiak által az Újvilágban életre hívott zenei hagyomány. Ebből eredeztethetőek azok az attribútumai, amelyek máig meghatározzák, úgyis, hogy napjaink jazz zenéje – rendhagyó visszatalálásként a saját múltjába – gyakran írható le korábban egymástól nehezen belátható távolságban létező kultúrák találkozásaként, ahol

a közös nyelvi készlet helyett a lassacskán feloldódó feszültség helyére beáramlott nyitottság és kíváncsiság teremti meg a zene létrejöttének alapjait.

GettyImages-2662796

GettyImages-2662796 (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

A jazz kialakulásának és kikristályosodásának folyamatában nem a különböző országok zenei hatásainak összeolvadása jelenti a vezérelvet, hanem, hogy egy fiatal, eredetileg csupán importált és ez által gyorsan elcsökevényesedett kultúrával rendelkező országban született.

A jazz megjelenése valójában az amerikai kultúra megjelenését is jelentette.

Ahhoz azonban, hogy eltérő kultúrák találkozásából valami új jöhessen létre szükséges volt, hogy valamelyik dominánssá váljon és magába olvassza a többi felől érkező hatásokat. Társadalmi támaszték híján az Európából áthozott kulturális és művészeti tendenciák rövidesen elsorvadtak, az Afrikából behurcolt rabszolgák számára a zene azonban egyszerre volt a mindennapi életük természetes része, fejezte ki a különállásukat és lázadásukat, valamint jelentette azt a csatornát, amin keresztül mindennapos szenvedésük feloldódhatott a zenélés jelentette közösségi élményben.

Scott Joplin (1868-1917) amerikai zongorista és zeneszerző

Scott Joplin (1868-1917) amerikai zongorista és zeneszerző (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Az Afrikából az Újvilágba hurcolt fekete rabszolgák zenéjét nagyban meghatározta annak közösségi funkciója, ennek is betudhatóan ritmikailag és harmóniailag is gyökeresen különbözött az európai zenétől. A kettő közti hidat végül az teremtette meg, hogy a feketék elsajátították az európai hangszerek használatát és kénytelenek voltak alkalmazkodni a hangszerek által támasztott megkötésekhez, a saját zenéjük karakterének bizonyos elemei azonban így is megjelentek játékukban, ahogy a művészetük egy másik lényegi aspektusa, a rögtönzés is. A XIX. század második feléig azonban a részben afrikai, részben keresztény gyökerű, a vallásos és a világi zene közti határokat elmosó, a rögtönzésre gyakran építő spirituálét leszámítva nem tudott létrejönni valódi fúzió az eltérő zenei kultúrák között.

A változást az 1863-as rabszolga felszabadítás hozta meg, amely, legalábbis részben megszüntette a feketék röghöz kötöttségét, akik szétszéledtek az országban, a korábban viszonylagos elszigeteltségben létező közösségek pedig elkezdtek keveredni egymással. A feketék emancipációja azonban mindössze az 1896-os, a faji szegregációt bevezető Jim Crow törvények elfogadásáig tartott. Ebben az időszakban jelent meg a jazz egyik közvetlen előzményének tekinthető ragtime stílus, amely, bár leginkább az európai zenei hagyományokon alapult, a dallam és a ritmus kontrasztja, valamint a stride stílus korai előfutárának tekinthető balkezes zongorafutamok okán mégis elvált attól.

Ragtime zene 1955. körül a Red Dog Saloonban

Ragtime zene 1955. körül a Red Dog Saloonban (Fotó/Forrás: Keystone / Getty Images Hungary)

A jazz születése azonban mindenekelőtt egy városnak, New Orleansnak köszönhető. New Orleans kulturális sokszínűsége még az Egyesült Államokban is teljesen egyedülálló. A XIX. század végének ragtime zenekarai, marching bandjei apránként beépítik a zenéjükbe a város különböző nációira jellemző zenei nüanszokat, majd ebből, a még rögzített zenéből a XX. század első évtizedére létrejön a kollektív improvizációt legfontosabb szervezőelvévé emelő ún. klasszikus jazz stílus, amely azonban nem lett volna képes a továbbfejlődésre, ha nincs, ami világos és követhető keretek közé szorítsa.

A blues nem csupán egy zenei stílus, hanem egy zenei forma, amely a ragtimehoz hasonlóan a XIX. század második felében jött létre, a gyökereit viszont a feketék, részben Afrikából származó énekei jelentik. A blues körkörös, ismétlődő harmóniamenete jelenti a jazz kialakulásának egyik leglényegesebb pontját. A blues hatása a jazz műfajára azonban ennél sokkal mélyebb. A blues jelenti annak valódi arcát. Az európai harmóniához szokott fül számára hamisnak hallatszó elnyújtott, koszos hangok jelentik azt a zenében korábban idegen árnyalatot, amely aztán beszivárog a huszadik század zenéjének minden apró szegmensébe, a jazz számára pedig mindvégig megmarad az önazonosság zálogaként, ahogy ez a sorozat további részeiből is kiderül majd.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.
Tánc

Mi a hosszú élet titka? – Egy 100 éves balettmester válaszolt

Henry Danton korát meghazudtoló szellemi-fizikai állapotban van, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a mai napig balettot oktat, a tanulók pedig isszák a szavait, lesik a mozdulatait.
Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Színház

„Molnár műveinek épségére figyelni fogunk a jogok lejárta után is”

Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája tette közzé saját álláspontját az általa csak „Delila-gate”-ként emlegetett esettel kapcsolatban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Engem a zenében elsősorban a kommunikáció izgat”

Tizenöt éves Nagy János Yancha egyik zenekara, a Free Style Chamber Orchestra, ami mottója szerint az „az együttes, amelybe mindenki máshonnan érkezett, de ugyanoda talált haza”. A zenekarvezetővel az október 2-ai jubileumi koncert apropóján beszélgettünk, amit a Müpában adnak.
Jazz/World ajánló

Grammy-díjas nagyságok a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon

A klasszikus gitár nagyjai, három Grammy-díjas legenda lesz a vendég az idei Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon november 8-10. között a Zeneakadémián. Az Eötvös József Liszt-díjas gitárművész, a Zeneakadémia tanszékvezető tanára által hat éve életre hívott rangos fesztivál a klasszikus gitárzenét helyezi el a hazai zenei életben a megfelelő helyre, bemutatva a hangszer és irodalmának sokoldalúságát és kiemelkedő művészeit.
Jazz/World ajánló

Budapesten is bemutatkozik Harcsa Veronika menő belgiumi zenekara

A Next.Ape tagjai mindannyian jazz-zenészek, mégsem jazzt játszanak, hanem elektronikával és improvizációkkal megspékelt alternatív popzenét. A formáció szeptember 27-én játszik az A38 hajón.
Jazz/World ajánló

Szülővárosáról énekel Budapesten Dee Dee Bridgewater

A project ötlete évek óta érlelődött, miután Dee Dee Bridgewater visszatért Memphisbe, hogy felkutassa a zenei gyökereket, melyek hatással voltak egész életére. Október 7-én a Kongresszusi Központban énekli ezeket a nosztalgiával teli dalokat a Get Closer Concerts szervezésében.
Jazz/World budapest ritmo

Tartós zenei hidakat épít a Budapest Ritmo fesztivál

A korábbi évekhez hasonlóan idén is lesznek olyan koprodukciók, amik kifejezetten a fesztivál idejére állnak össze, de hallhatunk marokkói emancipációs zenekart, világhírű flamencoénekest, szülinapi koncertet és Césaria Évora emlékest is.