Jazz/World

A jazz rövid története – a kezdetek

2017.01.20. 08:23
Ajánlom
Most induló jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére.

A jazz az első multikulturális zenei műfaj, amely nem jöhetett volna létre máshol, mint az Egyesült Államokban, amit eleve különböző kultúrákból érkezettek építettek fel. Amerikai műfaj, mert a kialakulása és fejlődése párhuzamosan haladt az Egyesült Államok társadalmának és kultúrájának változásaival, az ország önálló kulturális karakterének megteremtésében pedig elsődleges szerepe van. A jazz azonban mindenekelőtt az afroamerikaiak által az Újvilágban életre hívott zenei hagyomány. Ebből eredeztethetőek azok az attribútumai, amelyek máig meghatározzák, úgyis, hogy napjaink jazz zenéje – rendhagyó visszatalálásként a saját múltjába – gyakran írható le korábban egymástól nehezen belátható távolságban létező kultúrák találkozásaként, ahol

a közös nyelvi készlet helyett a lassacskán feloldódó feszültség helyére beáramlott nyitottság és kíváncsiság teremti meg a zene létrejöttének alapjait.

GettyImages-2662796

GettyImages-2662796 (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

A jazz kialakulásának és kikristályosodásának folyamatában nem a különböző országok zenei hatásainak összeolvadása jelenti a vezérelvet, hanem, hogy egy fiatal, eredetileg csupán importált és ez által gyorsan elcsökevényesedett kultúrával rendelkező országban született.

A jazz megjelenése valójában az amerikai kultúra megjelenését is jelentette.

Ahhoz azonban, hogy eltérő kultúrák találkozásából valami új jöhessen létre szükséges volt, hogy valamelyik dominánssá váljon és magába olvassza a többi felől érkező hatásokat. Társadalmi támaszték híján az Európából áthozott kulturális és művészeti tendenciák rövidesen elsorvadtak, az Afrikából behurcolt rabszolgák számára a zene azonban egyszerre volt a mindennapi életük természetes része, fejezte ki a különállásukat és lázadásukat, valamint jelentette azt a csatornát, amin keresztül mindennapos szenvedésük feloldódhatott a zenélés jelentette közösségi élményben.

Scott Joplin (1868-1917) amerikai zongorista és zeneszerző

Scott Joplin (1868-1917) amerikai zongorista és zeneszerző (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Az Afrikából az Újvilágba hurcolt fekete rabszolgák zenéjét nagyban meghatározta annak közösségi funkciója, ennek is betudhatóan ritmikailag és harmóniailag is gyökeresen különbözött az európai zenétől. A kettő közti hidat végül az teremtette meg, hogy a feketék elsajátították az európai hangszerek használatát és kénytelenek voltak alkalmazkodni a hangszerek által támasztott megkötésekhez, a saját zenéjük karakterének bizonyos elemei azonban így is megjelentek játékukban, ahogy a művészetük egy másik lényegi aspektusa, a rögtönzés is. A XIX. század második feléig azonban a részben afrikai, részben keresztény gyökerű, a vallásos és a világi zene közti határokat elmosó, a rögtönzésre gyakran építő spirituálét leszámítva nem tudott létrejönni valódi fúzió az eltérő zenei kultúrák között.

A változást az 1863-as rabszolga felszabadítás hozta meg, amely, legalábbis részben megszüntette a feketék röghöz kötöttségét, akik szétszéledtek az országban, a korábban viszonylagos elszigeteltségben létező közösségek pedig elkezdtek keveredni egymással. A feketék emancipációja azonban mindössze az 1896-os, a faji szegregációt bevezető Jim Crow törvények elfogadásáig tartott. Ebben az időszakban jelent meg a jazz egyik közvetlen előzményének tekinthető ragtime stílus, amely, bár leginkább az európai zenei hagyományokon alapult, a dallam és a ritmus kontrasztja, valamint a stride stílus korai előfutárának tekinthető balkezes zongorafutamok okán mégis elvált attól.

Ragtime zene 1955. körül a Red Dog Saloonban

Ragtime zene 1955. körül a Red Dog Saloonban (Fotó/Forrás: Keystone / Getty Images Hungary)

A jazz születése azonban mindenekelőtt egy városnak, New Orleansnak köszönhető. New Orleans kulturális sokszínűsége még az Egyesült Államokban is teljesen egyedülálló. A XIX. század végének ragtime zenekarai, marching bandjei apránként beépítik a zenéjükbe a város különböző nációira jellemző zenei nüanszokat, majd ebből, a még rögzített zenéből a XX. század első évtizedére létrejön a kollektív improvizációt legfontosabb szervezőelvévé emelő ún. klasszikus jazz stílus, amely azonban nem lett volna képes a továbbfejlődésre, ha nincs, ami világos és követhető keretek közé szorítsa.

A blues nem csupán egy zenei stílus, hanem egy zenei forma, amely a ragtimehoz hasonlóan a XIX. század második felében jött létre, a gyökereit viszont a feketék, részben Afrikából származó énekei jelentik. A blues körkörös, ismétlődő harmóniamenete jelenti a jazz kialakulásának egyik leglényegesebb pontját. A blues hatása a jazz műfajára azonban ennél sokkal mélyebb. A blues jelenti annak valódi arcát. Az európai harmóniához szokott fül számára hamisnak hallatszó elnyújtott, koszos hangok jelentik azt a zenében korábban idegen árnyalatot, amely aztán beszivárog a huszadik század zenéjének minden apró szegmensébe, a jazz számára pedig mindvégig megmarad az önazonosság zálogaként, ahogy ez a sorozat további részeiből is kiderül majd.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.
Vizuál

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Klasszikus

Ilyen érzés volt egyetlen európaiként hallgatni a Concerto Budapest koncertjét Kínában

Szürreális és tanulságos élmény volt, de emlékezetes volt az este Fucsouban a zenekar azon tagjai számára is, akik a koncert előtt egy vörös szőnyegen sétáltak Jackie Chan-nel.
Klasszikus

Hangverseny Kocsis Zoltán emlékére

Maurice Ravel, Frédéric Chopin és Kovács Zoltán egy-egy művével emlékeznek Kocsis Zoltán zongoraművészre, karmesterre és zeneszerzőre halála évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok.
Klasszikus

Íme a februári Beethoven-maraton teljes programja!

Forradalmi, látnoki, zseni – a klasszikus zene örök csillagát, Ludwig van Beethovent ünneplik a Müpa, a BFZ és a magyar zenei élet legmeghatározóbb muzsikusai 2020. február 2-án, a zeneszerző születésének 250. évfordulóján. Az igazi fanatikusok 11 órán át hallgathatják a zeneszerző-óriás műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Világklasszisok a Fonóban

Dresch Mihály két koncertet is ad a közeljövőben a Dresch-trilógia folytatásaként, novemberben pedig a görög lírajátékos, Sokratis Sinopoulos kvartettje lép fel Lukács Miklóssal karöltve.
Jazz/World magazin

Tudtad? Joni Mitchell fest is, és most könyvben adják ki műveit

Az irodalmi mélységű dalszövegek szerzője, a jellegzetes, erős hang, a sokszínű gitárjátékos, az egyik legegyedibb dalszerző-énekes. Ez mind elmondható Joni Mitchellről, és még valami: a kifinomult képzőművész.
Jazz/World kritika

Zene össznépi felejtés ellen – Megjelent a Bujdosó Trió új lemeze

Még a betlehemes egyházzenei témából is avantgárd jazz lesz a Bujdosó Trió új albumán, a National Amnesia Institute címűn. Meghallgattuk a lemezt, és a zenekarvezetőt is megkérdeztük arról, mi járt a fejében, miközben ezeket a zenéket írta.
Jazz/World Partitúra

Tolcsvay Béla: „Az élet oldalán állok”

Országjáró kulturális tévésorozatunk, a Partitúra legutóbbi adásában a Velencei-tó környékére látogatott el. A műsor vendége volt a közelben élő Tolcsvay Béla is, akivel a kápolnásnyéki Halász-kastélyban forgatott a stáb. Interjú.
Jazz/World magazin

Szerenáddal fogadta új karmesterét a legkedvesebb dán bigband

Azt mindig is tudtuk, hogy a rézfúvósoknak van humora, de ilyen megható reptéri találkozást utoljára az Igazából szerelem című filmben láttunk.