Jazz/World

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

2019.03.18. 09:05
Ajánlom
Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.

Nehéz arra a kérdésre kimerítő választ adni, hogy mi a jazz.

Ha a zenei stílus definíciójára vagyunk kíváncsiak, akkor gondolhatunk a swing- és jazzalapú zenék szükségszerűen velejáró lüktetésére, a zenei idő szabad kezelésére és az önkifejezés termékeny táptalajára. Ha a zenetörténet szempontjából közelítünk, akkor mondhatjuk azt is, hogy a 20. század első felének populáris zenéjéről beszélünk. Ha viszont az érdekel minket, hogy mi adja az esszenciáját a jazz-zenének, akkor társadalmi szempontból is meg kell vizsgálnunk a stílus kialakulásának és fejlődésének körülményeit.

New Orleans városában folyamatosan muzsikát hallott a járókelő; a házak ablakaiból, az utcákon, a tereken, a színházakban, a kocsmákban, de még a temetéseken is élőzene szólt. A város és az észak-amerikai kontinens államainak akkori társadalmi és politikai helyzetét ismerve az is világossá válik, hogy a zenének szinte valamennyi akkor létező stílusa és a világ számos távoli pontjáról származó muzsikusa fellelhető volt a déli városban. Nem csoda hát, hogy a klasszikus zene a maga technikai és elméleti fölénye ellenére is hamar keveredett a ragtime szinkópált ringatózásával, illetve az afrikai autentikus zene poliritmiájával. Mivel az afrikai vonalat kvázi népzeneként is kezelhetjük, nem meglepő, hogy az improvizáció – mint a népzenék természetes velejárója – jelentős részt képviselt az új zenei vegyületben.

A jazznek a zenetudományi és a stílusbeli differenciák mellett rendkívül széles társadalmi különbségeket is át kellett hidalnia fennmaradásának érdekében. A szegregáció idején az afroamerikaiak a tömegközlekedést, az éttermeket és a szállodákat is csak hátrányos megkülönböztetés mellett használhatták. A báltermek is szegregáltak voltak, és ahogyan a sportolók, úgy a zenészek sem alkothattak kevert fajú – mert így mondták sajnos – együtteseket.

Ahhoz tehát, hogy a jazzben megjelenhessen mindaz, ami a lényegét adja, az embereknek le kellett dönteniük a szociális falakat, meg kellett birkózniuk saját előítéleteikkel és önzőségükkel.

De pontosan mik azok a paraméterek, amik a jazz-zene magját alkotják? Nem csupán a szinkópált ritmusok, a nónakkordok és a rögtönzés. Az igazi üzenetet akkor tudjuk értelmezni, ha átengedjük magunkat a kreativitás használatának, ennek a hihetetlen emberi képességnek, ami arra is képes, hogy valós időben örök érvényű művészetet hozzon létre. Ez megköveteli a közösség (jelen esetben a zenekar) tagjainak egymás iránt tanúsított kifinomult figyelmét és csapatmunkáját. Ezzel egyidejűleg teret biztosít a személyes önkifejezés számára egy olyan folyamat során, amelyben a muzsikus, a zenésztársak és a hallgatóság is őszinte kommunikációban vesz részt, lecsupaszított emberi megnyilvánulások tanúja lehet, tanulhat a társaitól – és önmagától is.

Képzeljük el, vajon hogyan változna meg jelenkorunk képe, ha társadalmunk elkezdene így működni?

Az írás a Figaro márciusi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja. Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Vizuál

Kulisszatitkok: így készült a Brian élete

A hetvenes években egy filmes stáb Tunéziába utazott, hogy leforgassa Jézus életének történetét a születésétől a kereszthalálig (Názáreti Jézus - 1977). A nyomukban pedig – sokszor ugyanazokon a helyszíneken és statisztákkal - egy hatfős angol csapat elkészítette a saját verzióját. A negyven éve bemutatott film a Pythonok szerint is legjobb közös munkájuk, amelyben gyakorlatilag az élet minden helyzetére megtalálható a válasz.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Tánc

Sosztakovics titkos szerelme egy balerina volt

Kalapács alá került a zeneszerző tíz szerelmeslevele, amit a Bolsoj egykori balerinájának, Nina Pavlova Ivanovának írt 1935. és 1939. között. A titkos románcról és a szerelmeslevelekről eddig a zenetörténészek sem tudtak.
Klasszikus

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World john coltrane

Coltrane újabb meglepetése az utókornak a Blue World című album

Szeptember 27-én újabb, eddig kiadatlan Coltrane-album lát napvilágot. Hallgasd meg a cikkben a címadó dalt!
Jazz/World ajánló

Az egyszerre három trombitán játszó jazz-zenebohóc is fellép a Müpa nyárzáró fesztiválján

Augusztus 20-án ingyenes jazzkoncertekkel várja a közönséget a Jazz 0820. Augusztus 30. és szeptember 1. között pedig a pezsgő swingkorszakot idézi meg a New Orleans Swingfesztivál, amin a svéd jazz-zenebohóc, Gunhild Carling is fellép.
Jazz/World hungarikum

A fiatal cimbalmos generációt szólítja meg a BMC Nemzetközi Cimbalomversenye

Lukács Miklós, a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott és legsokoldalúbb cimbalomművésze a megálmodója a BMC-ben augusztus 25. és 31. között zajló versenynek.
Jazz/World videó

Zseniális: dalban mondanak híreket

A Hírek dalban projekt az online térben kavargó híreket szórakoztatóan, akusztikus zenei kísérettel tálalja nekünk. Az első részben a Lóci játszik frontembere, Csorba Lóci öltötte magára az énekes-bemondó szerepét.
Jazz/World ajánló

Mintha Provence-ben járnánk - minifesztivál a Diszeli Kúriában

Új igazodási pont a Balaton-felvidék kulturális kínálatában a nemrég nyílt 18. századi műemlékegyüttes, a Diszeli Kúria. A Hosszúahétvége elnevezésű minifesztiválon fellép a Dés László Free Sounds Quartet, Bereményi Géza és Másik János pedig közös estjét adja elő.