Jazz/World

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

2019.03.18. 09:05
Ajánlom
Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.

Nehéz arra a kérdésre kimerítő választ adni, hogy mi a jazz.

Ha a zenei stílus definíciójára vagyunk kíváncsiak, akkor gondolhatunk a swing- és jazzalapú zenék szükségszerűen velejáró lüktetésére, a zenei idő szabad kezelésére és az önkifejezés termékeny táptalajára. Ha a zenetörténet szempontjából közelítünk, akkor mondhatjuk azt is, hogy a 20. század első felének populáris zenéjéről beszélünk. Ha viszont az érdekel minket, hogy mi adja az esszenciáját a jazz-zenének, akkor társadalmi szempontból is meg kell vizsgálnunk a stílus kialakulásának és fejlődésének körülményeit.

New Orleans városában folyamatosan muzsikát hallott a járókelő; a házak ablakaiból, az utcákon, a tereken, a színházakban, a kocsmákban, de még a temetéseken is élőzene szólt. A város és az észak-amerikai kontinens államainak akkori társadalmi és politikai helyzetét ismerve az is világossá válik, hogy a zenének szinte valamennyi akkor létező stílusa és a világ számos távoli pontjáról származó muzsikusa fellelhető volt a déli városban. Nem csoda hát, hogy a klasszikus zene a maga technikai és elméleti fölénye ellenére is hamar keveredett a ragtime szinkópált ringatózásával, illetve az afrikai autentikus zene poliritmiájával. Mivel az afrikai vonalat kvázi népzeneként is kezelhetjük, nem meglepő, hogy az improvizáció – mint a népzenék természetes velejárója – jelentős részt képviselt az új zenei vegyületben.

A jazznek a zenetudományi és a stílusbeli differenciák mellett rendkívül széles társadalmi különbségeket is át kellett hidalnia fennmaradásának érdekében. A szegregáció idején az afroamerikaiak a tömegközlekedést, az éttermeket és a szállodákat is csak hátrányos megkülönböztetés mellett használhatták. A báltermek is szegregáltak voltak, és ahogyan a sportolók, úgy a zenészek sem alkothattak kevert fajú – mert így mondták sajnos – együtteseket.

Ahhoz tehát, hogy a jazzben megjelenhessen mindaz, ami a lényegét adja, az embereknek le kellett dönteniük a szociális falakat, meg kellett birkózniuk saját előítéleteikkel és önzőségükkel.

De pontosan mik azok a paraméterek, amik a jazz-zene magját alkotják? Nem csupán a szinkópált ritmusok, a nónakkordok és a rögtönzés. Az igazi üzenetet akkor tudjuk értelmezni, ha átengedjük magunkat a kreativitás használatának, ennek a hihetetlen emberi képességnek, ami arra is képes, hogy valós időben örök érvényű művészetet hozzon létre. Ez megköveteli a közösség (jelen esetben a zenekar) tagjainak egymás iránt tanúsított kifinomult figyelmét és csapatmunkáját. Ezzel egyidejűleg teret biztosít a személyes önkifejezés számára egy olyan folyamat során, amelyben a muzsikus, a zenésztársak és a hallgatóság is őszinte kommunikációban vesz részt, lecsupaszított emberi megnyilvánulások tanúja lehet, tanulhat a társaitól – és önmagától is.

Képzeljük el, vajon hogyan változna meg jelenkorunk képe, ha társadalmunk elkezdene így működni?

Az írás a Figaro márciusi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja. Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ZSIMÜ 2019

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.
Jazz/World müpa

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Jazz/World ajánló

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Jazz/World ajánló

Szerelmes Chagall – Horgas Eszter és Bálint András estje

A mester életútját követve orosz, zsidó, francia és amerikai klasszikus és jazz zeneművekből válogatott bravúros feldolgozásokat hallhat a közönség május 25-én az Urániában.
Jazz/World hír

A spanyol királyi család is elismerően nyilatkozott a Snétberger-módszerről

A Nemzetközi Roma Napon, április 8-án vette át a Spanyol Roma Kulturális Intézet díját (Nuevos Creadores) Snétberger Ferenc a Spanyol Nemzeti Múzeumban, a Pradóban, ahol a királyi család tagjai is gratuláltak a Felsőörsön zajló tehetséggondozáshoz.