Jazz/World

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

2019.03.18. 09:05
Ajánlom
Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.

Nehéz arra a kérdésre kimerítő választ adni, hogy mi a jazz.

Ha a zenei stílus definíciójára vagyunk kíváncsiak, akkor gondolhatunk a swing- és jazzalapú zenék szükségszerűen velejáró lüktetésére, a zenei idő szabad kezelésére és az önkifejezés termékeny táptalajára. Ha a zenetörténet szempontjából közelítünk, akkor mondhatjuk azt is, hogy a 20. század első felének populáris zenéjéről beszélünk. Ha viszont az érdekel minket, hogy mi adja az esszenciáját a jazz-zenének, akkor társadalmi szempontból is meg kell vizsgálnunk a stílus kialakulásának és fejlődésének körülményeit.

New Orleans városában folyamatosan muzsikát hallott a járókelő; a házak ablakaiból, az utcákon, a tereken, a színházakban, a kocsmákban, de még a temetéseken is élőzene szólt. A város és az észak-amerikai kontinens államainak akkori társadalmi és politikai helyzetét ismerve az is világossá válik, hogy a zenének szinte valamennyi akkor létező stílusa és a világ számos távoli pontjáról származó muzsikusa fellelhető volt a déli városban. Nem csoda hát, hogy a klasszikus zene a maga technikai és elméleti fölénye ellenére is hamar keveredett a ragtime szinkópált ringatózásával, illetve az afrikai autentikus zene poliritmiájával. Mivel az afrikai vonalat kvázi népzeneként is kezelhetjük, nem meglepő, hogy az improvizáció – mint a népzenék természetes velejárója – jelentős részt képviselt az új zenei vegyületben.

A jazznek a zenetudományi és a stílusbeli differenciák mellett rendkívül széles társadalmi különbségeket is át kellett hidalnia fennmaradásának érdekében. A szegregáció idején az afroamerikaiak a tömegközlekedést, az éttermeket és a szállodákat is csak hátrányos megkülönböztetés mellett használhatták. A báltermek is szegregáltak voltak, és ahogyan a sportolók, úgy a zenészek sem alkothattak kevert fajú – mert így mondták sajnos – együtteseket.

Ahhoz tehát, hogy a jazzben megjelenhessen mindaz, ami a lényegét adja, az embereknek le kellett dönteniük a szociális falakat, meg kellett birkózniuk saját előítéleteikkel és önzőségükkel.

De pontosan mik azok a paraméterek, amik a jazz-zene magját alkotják? Nem csupán a szinkópált ritmusok, a nónakkordok és a rögtönzés. Az igazi üzenetet akkor tudjuk értelmezni, ha átengedjük magunkat a kreativitás használatának, ennek a hihetetlen emberi képességnek, ami arra is képes, hogy valós időben örök érvényű művészetet hozzon létre. Ez megköveteli a közösség (jelen esetben a zenekar) tagjainak egymás iránt tanúsított kifinomult figyelmét és csapatmunkáját. Ezzel egyidejűleg teret biztosít a személyes önkifejezés számára egy olyan folyamat során, amelyben a muzsikus, a zenésztársak és a hallgatóság is őszinte kommunikációban vesz részt, lecsupaszított emberi megnyilvánulások tanúja lehet, tanulhat a társaitól – és önmagától is.

Képzeljük el, vajon hogyan változna meg jelenkorunk képe, ha társadalmunk elkezdene így működni?

Az írás a Figaro márciusi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja. Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Színház

SZFE: Gothár Péter ügyét ürügyként használják fel az egyetem lejáratására

Közleményben tiltakoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai az egyetem lejáratása, ellehetetlenítése, a színházvezetői kinevezések befolyásolása és a független színházi szféra sarokba szorítása ellen.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Meghalt Marie Fredriksson, a Roxette énekesnője 

Hatvanegy éves korában meghalt Marie Fredriksson svéd énekesnő, a Roxette nevű duó egyik tagja - írja a BBC hírportálja. A népszerű pop duó többször is fellépett Magyarországon.
Jazz/World mti

Duka László nyerte a Roby Lakatos Improvizációs Hegedűversenyt

Duka László lett az első alkalommal megrendezett Roby Lakatos Nemzetközi Improvizációs Hegedűverseny első díjasa.
Jazz/World ajánló

Így készült a Terra Profonda új lemeze: Klippremier

A saját meghatározása szerint sámáni folk-blues zenét játszó Terra Profonda új lemezzel jelentkezik a Fonó kiadásában. Az album felvétele a sitkei Kálvária-kápolnában zajlott, ahol teljesen akusztikusan rögzítették a számokat, ez a különleges atmoszféra adja meg a lemez hangzásának alapját.
Jazz/World díj

Ismét a Sziget a legjobb külföldi fesztivál az angolok szerint

A UK Festival Awardson idén is a Sziget vitte el a "Best Overseas Festival", azaz a legjobb külföldi fesztivál kategória díját. A belga Tomorrowlandet is magunk mögé tudtuk.
Jazz/World ajánló

BoldiÖtven! – Jubileumi koncertet ad László Boldizsár

László Boldizsár idén ünnepli 50. születésnapját, ez alkalomból 2020. januárjában, Boldizsár-napon az Erkel Színházban ad nagyszabású koncertet.