Jazz/World

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

2019.03.18. 09:05
Ajánlom
Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.

Nehéz arra a kérdésre kimerítő választ adni, hogy mi a jazz.

Ha a zenei stílus definíciójára vagyunk kíváncsiak, akkor gondolhatunk a swing- és jazzalapú zenék szükségszerűen velejáró lüktetésére, a zenei idő szabad kezelésére és az önkifejezés termékeny táptalajára. Ha a zenetörténet szempontjából közelítünk, akkor mondhatjuk azt is, hogy a 20. század első felének populáris zenéjéről beszélünk. Ha viszont az érdekel minket, hogy mi adja az esszenciáját a jazz-zenének, akkor társadalmi szempontból is meg kell vizsgálnunk a stílus kialakulásának és fejlődésének körülményeit.

New Orleans városában folyamatosan muzsikát hallott a járókelő; a házak ablakaiból, az utcákon, a tereken, a színházakban, a kocsmákban, de még a temetéseken is élőzene szólt. A város és az észak-amerikai kontinens államainak akkori társadalmi és politikai helyzetét ismerve az is világossá válik, hogy a zenének szinte valamennyi akkor létező stílusa és a világ számos távoli pontjáról származó muzsikusa fellelhető volt a déli városban. Nem csoda hát, hogy a klasszikus zene a maga technikai és elméleti fölénye ellenére is hamar keveredett a ragtime szinkópált ringatózásával, illetve az afrikai autentikus zene poliritmiájával. Mivel az afrikai vonalat kvázi népzeneként is kezelhetjük, nem meglepő, hogy az improvizáció – mint a népzenék természetes velejárója – jelentős részt képviselt az új zenei vegyületben.

A jazznek a zenetudományi és a stílusbeli differenciák mellett rendkívül széles társadalmi különbségeket is át kellett hidalnia fennmaradásának érdekében. A szegregáció idején az afroamerikaiak a tömegközlekedést, az éttermeket és a szállodákat is csak hátrányos megkülönböztetés mellett használhatták. A báltermek is szegregáltak voltak, és ahogyan a sportolók, úgy a zenészek sem alkothattak kevert fajú – mert így mondták sajnos – együtteseket.

Ahhoz tehát, hogy a jazzben megjelenhessen mindaz, ami a lényegét adja, az embereknek le kellett dönteniük a szociális falakat, meg kellett birkózniuk saját előítéleteikkel és önzőségükkel.

De pontosan mik azok a paraméterek, amik a jazz-zene magját alkotják? Nem csupán a szinkópált ritmusok, a nónakkordok és a rögtönzés. Az igazi üzenetet akkor tudjuk értelmezni, ha átengedjük magunkat a kreativitás használatának, ennek a hihetetlen emberi képességnek, ami arra is képes, hogy valós időben örök érvényű művészetet hozzon létre. Ez megköveteli a közösség (jelen esetben a zenekar) tagjainak egymás iránt tanúsított kifinomult figyelmét és csapatmunkáját. Ezzel egyidejűleg teret biztosít a személyes önkifejezés számára egy olyan folyamat során, amelyben a muzsikus, a zenésztársak és a hallgatóság is őszinte kommunikációban vesz részt, lecsupaszított emberi megnyilvánulások tanúja lehet, tanulhat a társaitól – és önmagától is.

Képzeljük el, vajon hogyan változna meg jelenkorunk képe, ha társadalmunk elkezdene így működni?

Az írás a Figaro márciusi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja. Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Klasszikus

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World fonó

Elitcsapatban Lajkó Félix a VOLOSI közös lemeze

Egyetlen magyar kiadású albumként az elmúlt öt év legjobb ötven lemeze közé került Lajkó Félix & VOLOSI közös lemeze a világ legelismertebb világzenei szaklapja, a londoni székhelyű SONGLINES listáján.
Jazz/World online közvetítés

„A zene lelki táplálék” – Erkélykoncertek a Hagyományok Házában minden délben

A Hagyományok Háza minden délben koncertsorozattal jelentkezik a Corvin téri székházának teraszáról. Az eseménysorozat április 22-éig a Hagyományok Háza Facebook oldalán követhető.
Jazz/World magazin

A Hungarian FolkEmbassy & Barátai népzenével és régizenével a magyar–lengyel barátságról

A magyar-lengyel barátság napján, március 23-án látott napvilágot a Hungarian FolkEmbassy & Barátai új lemeze, amelyet Budapesten és Varsóban vettek fel 2019 telén.
Jazz/World gyász

Elhunyt Manu Dibango jazz-szaxofonos

A fúziós jazz legendás alakjának halálát az új koronavírushoz köthető tüdőgyulladás okozta. 86 éves volt.
Jazz/World interjú

Dés László: „Építsük meg saját piramisainkat!"

Új sorozatunkban a koronavírus-járvány miatt otthon rekedt művészeknek teszünk fel kérdéseket. Elsőként Dés Lászlót kérdeztük arról, hogy mivel tölti az idejét, hogy bírja a bezártságot, és mit tanácsol a következő hetekre.