Jazz/World

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

2019.03.18. 09:05
Ajánlom
Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.

Nehéz arra a kérdésre kimerítő választ adni, hogy mi a jazz.

Ha a zenei stílus definíciójára vagyunk kíváncsiak, akkor gondolhatunk a swing- és jazzalapú zenék szükségszerűen velejáró lüktetésére, a zenei idő szabad kezelésére és az önkifejezés termékeny táptalajára. Ha a zenetörténet szempontjából közelítünk, akkor mondhatjuk azt is, hogy a 20. század első felének populáris zenéjéről beszélünk. Ha viszont az érdekel minket, hogy mi adja az esszenciáját a jazz-zenének, akkor társadalmi szempontból is meg kell vizsgálnunk a stílus kialakulásának és fejlődésének körülményeit.

New Orleans városában folyamatosan muzsikát hallott a járókelő; a házak ablakaiból, az utcákon, a tereken, a színházakban, a kocsmákban, de még a temetéseken is élőzene szólt. A város és az észak-amerikai kontinens államainak akkori társadalmi és politikai helyzetét ismerve az is világossá válik, hogy a zenének szinte valamennyi akkor létező stílusa és a világ számos távoli pontjáról származó muzsikusa fellelhető volt a déli városban. Nem csoda hát, hogy a klasszikus zene a maga technikai és elméleti fölénye ellenére is hamar keveredett a ragtime szinkópált ringatózásával, illetve az afrikai autentikus zene poliritmiájával. Mivel az afrikai vonalat kvázi népzeneként is kezelhetjük, nem meglepő, hogy az improvizáció – mint a népzenék természetes velejárója – jelentős részt képviselt az új zenei vegyületben.

A jazznek a zenetudományi és a stílusbeli differenciák mellett rendkívül széles társadalmi különbségeket is át kellett hidalnia fennmaradásának érdekében. A szegregáció idején az afroamerikaiak a tömegközlekedést, az éttermeket és a szállodákat is csak hátrányos megkülönböztetés mellett használhatták. A báltermek is szegregáltak voltak, és ahogyan a sportolók, úgy a zenészek sem alkothattak kevert fajú – mert így mondták sajnos – együtteseket.

Ahhoz tehát, hogy a jazzben megjelenhessen mindaz, ami a lényegét adja, az embereknek le kellett dönteniük a szociális falakat, meg kellett birkózniuk saját előítéleteikkel és önzőségükkel.

De pontosan mik azok a paraméterek, amik a jazz-zene magját alkotják? Nem csupán a szinkópált ritmusok, a nónakkordok és a rögtönzés. Az igazi üzenetet akkor tudjuk értelmezni, ha átengedjük magunkat a kreativitás használatának, ennek a hihetetlen emberi képességnek, ami arra is képes, hogy valós időben örök érvényű művészetet hozzon létre. Ez megköveteli a közösség (jelen esetben a zenekar) tagjainak egymás iránt tanúsított kifinomult figyelmét és csapatmunkáját. Ezzel egyidejűleg teret biztosít a személyes önkifejezés számára egy olyan folyamat során, amelyben a muzsikus, a zenésztársak és a hallgatóság is őszinte kommunikációban vesz részt, lecsupaszított emberi megnyilvánulások tanúja lehet, tanulhat a társaitól – és önmagától is.

Képzeljük el, vajon hogyan változna meg jelenkorunk képe, ha társadalmunk elkezdene így működni?

Az írás a Figaro márciusi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja. Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Klasszikus

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Vizuál

Saját agyműtétjéről készített fotósorozatot a Capa-nagydíj nyertese

„Nem tudtam, mi történik velem. Megijedtem, tanulmányoztam, mostanra elfogadtam” – írta Neogrády-Kiss Barnabás fotós.
Tánc

Egy valódi danseur noble – Balázsi Gergő Ármin a Kult50-ben

Fiatal kora ellenére díjak egész sorával büszkélkedhet a Magyar Nemzeti Balett principálja, Balázsi Gergő Ármin, aki 2019-ben „Az évad legjobb férfi táncművésze” cím mellett megkapta a Junior Prima Díjat is.
Fidelio Tours

Egy polgári életforma szellemi lenyomatai - Baján kalandozik a Partitúra

„Ahogy a Duna-parton, a leszakadó, agyagos parton látod, hogy mikor van áradás, mikor van agyagos lerakódás, ebben a házban is így, 150-200 esztendő óta hol fellobbant az olajmécs, hol elhalványult, majd újratöltődött…” Ifj. Éber Sándor írta ezt a családi házukról. Bajai festőművész dinasztia az övék. Ma az Éber-emlékházban őrzik id. Éber Sándor és két gyermeke, Sándor és Anna hagyatékát: festményeken, rajzokon, szobrokon kívül a család hely- és irodalomtörténeti dokumentumait, és bácskai, sárközi néprajzi, népművészeti tárgyakat is. Itt is forgatott a Partitúra stábja. A bajai műsor október 24-én, szombaton, a szokásos időben, 14.30-kor látható a Duna tévén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World lemez

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Élvezze a fotelból a legnevesebb gitárművészek koncertjeit a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon!

A V4 országok nemzetközi hírű művészeire fókuszál idén november 2-7. között a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál. Olyan kiválóságok adnak koncertet, mint Marcin Dylla (PL), Pavel Steidl (CZ), Karol Samuelcik (SLO) és Csáki András (HU) és bemutatkoznak remek fiatal művészek is.
Jazz/World hír

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Jazz/World interjú

Nagy Emma: Akik minket kedvelnek, nyitottak a változásra

A Nagy Emma Quintet már az alapítás évében, 2018-ban alakult elnyerte a II. Belvárosi Jazzverseny fődíját, a következő évben pedig a Müpa Jazz Showcase szakmai díját. Eközben megjelent első lemezük Set to Face címmel, amellyel felléptek a Müpa, a Sziget Fesztivál és az Opus Jazz Club színpadán is. Idén az NKA Hangfoglaló Program jóvoltából elkészítették második, LFO (Low Frequency Oscillator) című albumukat. A zenekar énekesnője, Nagy Emma a Fidelio.hu-nak mesélt. Október 24-én a Partitúra kulturális kalandtúra bajai adásában a Duna tévén a Novák Péter által rendezett videóklipje is megtekinthető.
Jazz/World ajánló

Balkáni hév, magyar népdal és cigány hallgatók – Bemutatjuk az idei WOMEX fellépőit

Öt magyar együttest mutatunk be az idei WOMEX-ről, akiket élőben hallhat a Müpában. Ők a hazai világzene fűszerei: izgalmas és színes előadók, egyik lábukkal a tradícióban, másikkal a modernitásban.