Jazz/World

A jazz-zenészek kreatívabbak az átlagnál?

2017.12.14. 15:52
Ajánlom
Egy évszázadban csak egy olyan zseni születhet, mint Miles Davis, de vajon tanulható-e az a fajta spontaneitás, amit ő a hangszeren tökéletesített és ami mindannyiunk hasznára válhatna a kreatív gondolkodás közben?
Miles Davis, Tutu, Warner Bros. Records, 1986

Miles Davis, Tutu, Warner Bros. Records, 1986 (Fotó/Forrás: Irving Penn)

A Wesleyan Egyetem most egy friss kutatásban próbálta megfigyelni a zenei képzés kreatív gondolkodásra gyakorolt hatását. A tanulmányban a Wesleyan Egyetem és a Hartt School of Music 36 diákja vett részt alanyként. Közülük tizenketten jazzel, vagy improvizációs zenével, tizenketten klasszikus zenével foglalkoznak, tizenketten pedig soha életükben nem tanultak zenét. A klasszikus és jazz zenészek legalább 5 éves zenei képzésen voltak túl.

A kutatás két részből épült föl: először a diákoknak egy sor akkordmenetet mutattak, és közben monitorozták az agyi tevékenységüket. Előre szóltak nekik, hogy az akkordmenetekben lesznek viszonylag evidens, közepesen váratlan és egészen váratlan fordulatok is. A diákok minden egyes akkordmenet után 1-től 4-ig terjedő skálán osztályozhatták azt, hogy az mennyire tetszett nekik.

A második részben a résztvevők egy ismert, kreatív gondolkodást mérő tesztet is kitöltöttek, aminek a végén hat kifejtendő kérdés is szerepelt, olyan kérdésekkel, mint hogy „jegyezd le szabadon a gondolataidat három perc alatt. A kitöltendő tesztek eredménye szerint a jazz- és a klasszikus zenészek is sokkal kreatívabbnak bizonyultak, mint nem zenész társaik. Ez már önmagában is erős bizonyíték arra, hogy a zenei képzés fejleszti a kreatív gondolkodást.

Duke Ellington hulla hoopozik

Duke Ellington hulla hoopozik (Fotó/Forrás: Keystone / Getty Images Hungary)

Az akkordos teszt eredménye az volt, hogy a nem-zenészek nagyon örültek a tipikus, kiszámítható fordulatoknak, a klasszikus zenészek agya a közepesen váratlan és a szokatlan akkordváltozásokra is jól reagált,

a jazz-zenészek agya pedig ugyanolyan természetességgel reagált az evidens, kiszámítható hangokra, mint a váratlanokra.

Ezt nemcsak az értékelő teszt, de az agyi reakcióik is megerősítették, mivel ugyanolyan feszültségű idegi jelet mutatott az agyuk mindkét esetben.

A tanulmány szerzői szerint:

a jazz-zenészek az improvizációs képzés során azt tanulják, hogy hogyan helyettesítsenek be zenei hangokat, akkordokat, ez pedig megnövekedett kognitív rugalmassághoz vezet”.

A kérdés csak az, hogy mindebben mekkora szerepe van a vele született adottságnak, és milyen mértékben fejleszthetőek ezek a képességek. A tanulmány szerzői most arra készülnek, hogy más művészeti képzéseket is tesztelnek, például az improvizációs és a rendezői színházban résztvevő színészeket.

Addig is, ha szeretnénk egy útlezárás során kreatívabbak lenni a problémamegoldás terén, tanuljunk zenét. Ahogy Miles Davis fogalmazott:

A jazzben nincs rossz hang, az a lényeg, hogy mit játszunk utána”

(forrás: Pacific Standard)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Gothár Péter a nyilvánosság elé lépett a Katona zaklatási ügyében

A budapesti Katona József Színház közösségi oldalán jelent meg a színházból kitiltott rendező közleménye.
Színház

Egy ideje már szóbeszéd tárgya volt a zaklató kolléga a Katonában

A Katona József Színház tegnap közleményben tudatta, hogy egyik munkatársát kitiltották a teátrumból, mert "erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett". Többen úgy tudják, a Katona egyik ismert tagjáról van szó, akivel máshol is akadtak problémák.
Színház

Schilling Árpád: „Csak az áldozatok tudják leleplezni a tettest”

A budapesti Katona József Színház zaklatási ügye kapcsán tette közzé véleményét Schilling Árpád rendező közösségi oldalán.
Klasszikus

„Az ember csak játszik és játszik” – interjú Lakatos Györggyel

A Partiúra kalocsai adásában vendégeskedett Lakatos György fagottművész, aki szülővárosában alapította meg a beteg gyerekek gyógyulását segítő jótékonysági Kék Madár Fesztivált. Kortárs zenéről, fagottról és Vivaldiról is beszélgettünk.
Klasszikus

Anton Rubinstein, az orosz zene keresztapja

Az orosz zene fényes évszázada nem képzelhető el nélküle. Életében csak Liszt volt népszerűbb nála, kortársai pedig lényeglátásáról, kimeríthetetlen energiájáról emlékeztek rá. Százhuszonöt éve hunyt el Anton Rubinstein.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Világzenei toplistára került Lajkó Félix és a VOŁOSI lemeze

A legjelentősebb világzenei szaklap, a SONGLINES közzétette 2019 legjobb albumainak 10-es listáját honlapján, amelyen egyetlen hazai kiadású album szerepel: Lajkó Félix és a VOLOSI közös lemeze, mely a Fonó Records kiadásában jelent meg.
Jazz/World ajánló

Értelmi fogyatékosokat segítő koncertet adnak színészeink

December 9-én népszerű színészek előadásában hallhatunk világslágereket a Time After Time című koncerten, melynek teljes bevételét értelmi fogyatékosokat segítő egyesületnek ajánlják fel.
Jazz/World ajánló

Különleges basszusharsonaversenyt mutat be a Modern Art Orchestra

Korb Attila a Modern Art Orchestra (MAO) alapító tagja, zenésze és zeneszerzője. Harsonajátéka az összes MAO lemezről és a koncertekről is ismerős lehet. Egy korábbi szerzői est alkalmával több saját szerzeményét és hangszerelését is volt szerencsénk bemutatni. Most azonban egy teljesen új concerto hangzik majd el, eredeti címe Concert for Bass Saxophone & Big Band.
Jazz/World klip

Dallal emlékeznek Fábián Julira zenésztársai

„Játsszuk azt, hogy csak úgy elbújtál / Dolgod van, csak nekünk nem szóltál...” A Földrevaló című dalban a Konyha együttes mellett olyan előadók szerepelnek, mint Palya Bea, Rúzsa Magdi és Lábas Viki.
Jazz/World interjú

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.