Jazz/World

A jazz-zenészek kreatívabbak az átlagnál?

2017.12.14. 15:52
Ajánlom
Egy évszázadban csak egy olyan zseni születhet, mint Miles Davis, de vajon tanulható-e az a fajta spontaneitás, amit ő a hangszeren tökéletesített és ami mindannyiunk hasznára válhatna a kreatív gondolkodás közben?
Miles Davis, Tutu, Warner Bros. Records, 1986

Miles Davis, Tutu, Warner Bros. Records, 1986 (Fotó/Forrás: Irving Penn)

A Wesleyan Egyetem most egy friss kutatásban próbálta megfigyelni a zenei képzés kreatív gondolkodásra gyakorolt hatását. A tanulmányban a Wesleyan Egyetem és a Hartt School of Music 36 diákja vett részt alanyként. Közülük tizenketten jazzel, vagy improvizációs zenével, tizenketten klasszikus zenével foglalkoznak, tizenketten pedig soha életükben nem tanultak zenét. A klasszikus és jazz zenészek legalább 5 éves zenei képzésen voltak túl.

A kutatás két részből épült föl: először a diákoknak egy sor akkordmenetet mutattak, és közben monitorozták az agyi tevékenységüket. Előre szóltak nekik, hogy az akkordmenetekben lesznek viszonylag evidens, közepesen váratlan és egészen váratlan fordulatok is. A diákok minden egyes akkordmenet után 1-től 4-ig terjedő skálán osztályozhatták azt, hogy az mennyire tetszett nekik.

A második részben a résztvevők egy ismert, kreatív gondolkodást mérő tesztet is kitöltöttek, aminek a végén hat kifejtendő kérdés is szerepelt, olyan kérdésekkel, mint hogy „jegyezd le szabadon a gondolataidat három perc alatt. A kitöltendő tesztek eredménye szerint a jazz- és a klasszikus zenészek is sokkal kreatívabbnak bizonyultak, mint nem zenész társaik. Ez már önmagában is erős bizonyíték arra, hogy a zenei képzés fejleszti a kreatív gondolkodást.

Duke Ellington hulla hoopozik

Duke Ellington hulla hoopozik (Fotó/Forrás: Keystone / Getty Images Hungary)

Az akkordos teszt eredménye az volt, hogy a nem-zenészek nagyon örültek a tipikus, kiszámítható fordulatoknak, a klasszikus zenészek agya a közepesen váratlan és a szokatlan akkordváltozásokra is jól reagált,

a jazz-zenészek agya pedig ugyanolyan természetességgel reagált az evidens, kiszámítható hangokra, mint a váratlanokra.

Ezt nemcsak az értékelő teszt, de az agyi reakcióik is megerősítették, mivel ugyanolyan feszültségű idegi jelet mutatott az agyuk mindkét esetben.

A tanulmány szerzői szerint:

a jazz-zenészek az improvizációs képzés során azt tanulják, hogy hogyan helyettesítsenek be zenei hangokat, akkordokat, ez pedig megnövekedett kognitív rugalmassághoz vezet”.

A kérdés csak az, hogy mindebben mekkora szerepe van a vele született adottságnak, és milyen mértékben fejleszthetőek ezek a képességek. A tanulmány szerzői most arra készülnek, hogy más művészeti képzéseket is tesztelnek, például az improvizációs és a rendezői színházban résztvevő színészeket.

Addig is, ha szeretnénk egy útlezárás során kreatívabbak lenni a problémamegoldás terén, tanuljunk zenét. Ahogy Miles Davis fogalmazott:

A jazzben nincs rossz hang, az a lényeg, hogy mit játszunk utána”

(forrás: Pacific Standard)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Vizuál

2019 legfantasztikusabb fotói - és a mögöttük álló történetek - Galéria

Nemcsak a felvételeket, hanem a mögöttük meghúzódó problémákat és történeteket is megosztjuk!
Zenés színház

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.
Jazz/World hír

Újabb rangos elismerést gyűjtött be a készülőben lévő Magyar Zene Háza

A világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztéseként díjazták a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Házát a világ egyik legrangosabb zenei-szakmai találkozójának megmérettetésén, az amerikai Music Cities Awardson.
Jazz/World gyász

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Jazz/World hír

Lakatos Mónika kapja a Womex életműdíját

Lakatos Mónika, a Romengo és a Cigány Hangok énekesnője kapja a Womex idei életműdíját a budapesti világzenei expón október 24-én. Az előadó, aki a Muzsikás (2008) után a második magyar díjazott a Womex történetében, fellép a rangos eseményen a Müpában.
Jazz/World ajánló

Könnyűzene a 29. CAFe Budapesten

Élő zene, kísérletezés, világzene és jazz – minikoncertek, lemezbemutatók és popkülönlegességek az ősz legmenőbb fesztiválján.