Jazz/World

A jazzközönség ünnepe

2008.04.02. 00:00
Ajánlom
A Magyar Jazz Szövetség legnagyobb dobása évek óta a Jazzünnep, afféle országos csillagtúra, amelyet idén már tíz városban rendeztek meg, esténként több zenekarral, helyi erőkkel közösen. A budapesti fesztiválon feltűnt a közönség odaadó és értő figyelme.

A hazai jazzélet, bár rengeteget fejlődött az utóbbi két évtizedben, még mindig nehezen szabadul a kettősségtől, hogy míg egy-egy Bobby McFerrin, Woody Allen vagy Chick Corea rendszeresen stadionokat tölt meg, az európai csúcsközelben mozgó hazai előadóink népszerűsége sokkal elmarad ettől. Ezért is igyekszik a rendszerváltás táján Gonda János és mások által alapított Magyar Jazz Szövetség a műfaj hazai (és a hazai műfaj!) népszerűsítését minden eszközzel elérni, koncertek és fesztiválok szervezésével is, ami nem feltétlenül tartozna non-profit szervezetek tevékenységébe.

A Magyar Jazz Ünnepe most már komoly hagyománnyal rendelkezik, bár félő, hogy ennek egyik fontos eleme, a budapesti helyszín, megint változni fog. Ugyanis a Benczúr Ház, az egykori „Postás” több kulturális és oktatási intézménynek ad otthont, de a ház jelenlegi tulajdonosai, a Magyar Telekom (az egykori Matáv), a Posta és az Antenna Hungária illetékesei a tanév végétől már nem akarják ott látni az Erkel Ferenc Jazz Szakközépiskolát és a többieket. Hivatalos döntést még nem hoztak nyilvánosságra, de a Damoklész-kard régóta ott lebeg a fejük felett, és most már csak egy hajszál tartja. Kíváncsi volnék a magyarázatára − amennyiben bekövetkezik −, hogy a három cég miért nem ad néhány lukas garast erre a célra, amibe közvetve a Magyar Jazz Szövetség fesztiválja is beletartozik.

A közönség már ideszokott, de sokan jöttek először. Hála a Tavaszi Fesztivál kereteinek, hallottam spanyol, finn, angol és más külföldi beszédet – viszont ők nem nagyon értették a fesztivál bevezető ceremóniáját. A Jazz Szövetség tagsága ugyanis, szintén régóta, megszavazza a Szabó Gáborról elnevezett, életmű elismeréseként járó díjat, amely pénzjutalom is, de az igazi dicsőség éppen a demokratikus, titkos, tagsági szavazásban van. A Szövetség ugyanis nem zárja ki eleve tagjai közül a nem muzsikus tagokat, rajongókat, lemezgyűjtőket, stb. A díj idei nyertese Oláh Kálmán, aki talán a legfiatalabb az eddigi jutalmazottak közül, de elismeréseinek és sikereinek akár vázlatos felsorolására sem elég itt a hely. A papírból olvasott konferálás a díjátadáson és a későbbi koncertek előtt csak magyarul zajlott, de Oláh és társai hamar megvigasztalták a közönség külföldi részét. Ahogy ők zenélnek − az alkalomhoz illően pályájának legfontosabb zenekarát, a Trio Midnightot hozta magával −, azt az egész világon azonnal megértik.

Bár a „Postás” barokkizáló emeleti díszterme mázsás csillárjával, szűkecske foteljeivel, hangot és látványt korlátozó boltíveivel távolról sem nevezhető ideális helyszínnek, azért a közönség nem csak jelenlétével, hanem odaadó és értő figyelmével is kitüntette szemlére felvonuló seregét, s tapsait egyszer sem osztotta érdemtelenül. Ezer jele van annak, hogy mennyire „mozog” együtt a nézőtér a zenészekkel: három estén át ennek lehettem részese, és megnyugtató volt látnom, hogy ebben mekkora tartalék, mennyi energia rejlik.

Nem tudom, koncepció volt-e, de mindhárom napnak volt egy emblematikus hangszere, az elsőé természetesen Oláhé, a zongora. Ezt a napot a régi Szabó Gábor-díjasok koncertjeként hirdették meg. Európai szinten is komoly sztárparádé következett, különösen Vukán György játéka volt pazar, az utóbbi években sokat klasszicizálódott a felfogása. Szakcsi Lakatos Bélát a Magyar Jazz Kvartettben hallottuk, Binder Károly pedig Borbély Mihály oldalán duózott, a megszokottól a kortárs irány felé indulva. Az előre kiadott programhoz képest felborult a sorrend, talán azért, mert Vukán nem állandó trióját hozta, hanem régi társát, Kőszegi Imrét kérte fel dobolni, magyarán újra összeállt a legendás Super Trio. Erre talán még többen váltottak volna jegyet, ha értesülnek róla.

A második nap meglepő módon a hegedűé volt, nem kevésbé magas szinten jegyzett előadókkal. Deseő Csaba, minden magyar jazzista közül a legelegánsabb − természetesen nem csak megjelenésben, hanem játékban is −, az idősebb generációt képviselte, Gyárfás István triójának vendégeként. Az első dübörgő tapsot a fiatal, közel húsz főt számláló Free Style Chamber Orchestra kapta, hegedűn Frankie Látó és Kézdy Luca, valamint a hegedűs Szirtes Edina énekszólói taroltak. De hát az együttes többsége eleve vonóskar! Nagy János zenei vezető és társai a szokatlan felállású együttessel nem illedelmes kékharisnyáknak címzett cross-over hangicsálást produkálnak, hanem dögös, ízig vérig mai jazzt varázsolnak. Indulása óta, néhány év alatt a zenekar rengeteget fejlődött.

A harmadik nap a szaxofonosoké lett, először a Zeneművészeti Egyetem jazz big band-je játszott. Vezetőjük, László Attila megemlítette ugyan, hogy minden évben szükségszerűen újjáalakul a zenekar és változik a repertoár, de ez a csapat nagyon feszesen, „nagyon együtt” játszott, a Sammy Nestico, Rob McConnell és Thad Jones hangszerelések a Count Basie-féle hagyomány modern felfogásával azt érzékeltették, hogy ezt a stílust méltán tartják a big band csúcsának. A pinceklubban léptek fel a Jazz tanszék hallgatói és az Erkel Ferenc Jazz Szakközépiskola diákjai saját együtteseikkel. A párhuzamosság miatt közülük csak egy zenekart, a jópofa, ígéretes Polite Notice-t hallottam.

Odafent Elek István a jazz-rock Fusio szólistájaként, Dresch Mihály pedig saját kvartettjével öregbítette a magyar szaxofonosok hírnevét. Dresch, aki hasonlóan a legtöbb fellépőhöz, hamar túltette magát a hangosítási nehézségeken (hangpróbára nem mindig maradt idő), sokkal erőteljesebb dinamikával játszott tenoron, szopránon és furulyán, mint amikor utoljára hallottam, január elején. Cimbalmosára, az elképesztő Lukács Miklósra is több szólót bízott, a közönség náluk is boldogan követelt ráadást.

(2008. március 20-22. Benczúr Ház (Budapest) - A Magyar Jazz Ünnepe)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Színház

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Október 6-áig pályázhatnak a fiatal tehetségek a Jazz Showcase-re

Tizennyolcadik alkalommal hirdeti meg tehetségbörzéjét a Müpa, amelynek célja a hazai alkotó- és előadó-művészeti színtér feltörekvő tehetségeinek felkutatása és felkarolása.
Jazz/World interjú

Engedd, hogy a dolgok megtörténjenek veled! – születésnapi beszélgetés Horgas Eszterrel

„Úgy érzem, másképp fuvolázom. Mást gondolok minden egyes hangról, mint korábban” – vallotta meg interjúnkban Horgas Eszter, aki A nő arcai címmel ad koncertet – Koós Réka társaságában – augusztus 2-án, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Jazz/World ajánló

Életöröm és vérpezsdítő muzsika – jön a 3. Nemzetközi Cigány Dal Napja

Idén augusztus 8-án –a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján – harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Az eseménysorozatban ezúttal már hat ország tizenöt helyszíne vesz részt.
Jazz/World interjú

„A zene lényege a töltekezés” – beszélgetés Weisz Gábor jazzszaxofonossal

A koronavírus idején asztalosnak állt, de az állandóan zsongó kereskedelmi rádió elkergette a műhelyből. Szerencsére Weisz Gábor ismét a szaxofonjával keresi a kenyerét. Számos formációban játszik, egyre sikeresebb, és már pontosan tudja, hogy a zene nem csak technikai tudásból áll.
Jazz/World hír

Harminc feltörekvő zenész léphet fel a Magyar Zene Háza külső és belső tereiben

Idén nyáron, a Fringe program keretében zeneiskolásoknak, hobbizenészeknek, feltörekvő zenekaroknak és utcazenészeknek adnak lehetőséget a fellépésre a Magyar Zene Ház különböző pontjain.