Jazz/World

A kis veréb – Edith Piaf

2015.12.19. 10:56
Ajánlom
A XX. század egyik legizgalmasabb művészi életútja Edith Piafé, akinek neve örökre összeforrt a sanzonéneklés műfajával.
Edith Piaf

Edith Piaf

Edith Piaf (eredeti nevén Edith Giovanna Gassion) 1915. december 19-én született Párizsban. Apja Louis Gassion akrobata, anyja Lina Marsa (valódi nevén Anita Mailland) utcai énekesnő volt, aki gyermekét anyjánál helyezte el, és többé nem törődött vele. Edithet 1917-ben apai nagyanyja, egy normandiai bordélyház szakácsnője vette magához. 1922-ben iskolaköteles lett, ám a bordélyházban élő kislányt kitiltották az iskolából, így ezentúl apjával dolgozott. Először csak kalapozott, később énekelt is. 1932-ben Louis Dupont kifutófiútól kislánya (Marcella) született, aki kétéves korában agyhártyagyulladás következtében meghalt. Edith elköltözött Duponttól, és újra az utcákon énekelt, este pedig a Place Pigalle-on egy kis mulatóban dolgozott.

piaf

piaf

A nagy áttörés 1935-ben történt. Louis Leplée, a Gerny's mulató igazgatója meghallotta az utcán éneklő Edithet, és leszerződtette. (Ő keresztelte Piafnak, ami párizsi nyelvjárásban verebet jelent.) Edith első fellépésével meghódította a mulató közönségét. 1936-ban lépett fel először széles nyilvánosság előtt egy jótékonysági előadáson, ezután kezdték nevét megismerni a szakmában, hangját lemezre vették, sanzonokat írtak számára. Felfedezőjét, Lepléet hamarosan meggyilkolták, Edith is gyanúba keveredett. Hiába bizonyult ártatlannak, felfelé ívelő karrierje megtört, mindent elölről kezdett kezdenie. Külvárosi mozikban szerepelt, rövid időre Nizzába utazott, majd ismét az utca következett volna, ha nem találkozik Raymond Assoval.

Edith Piaf és Raymond Asso

Edith Piaf és Raymond Asso (Fotó/Forrás: Picasa)

Ő teremtett igazi művészt Edith Piafból. Három évig tanította, nevelte, irányította, sanzonokat írt neki, összeismertette Marguerite Monnot-val, későbbi sikereinek szerzőjével, és kiharcolta neki az első revüszínházbeli fellépést. 1939-ben az ABC-ben, Párizs legrangosabb revüszínházában lépett fel, és elismerő kritikát kapott. Megismerkedett Jean Cocteau-val, aki élete végéig kitartó barátja lett, színdarabot is írt számára. 1940-ben sikerrel mutatták be a kétszemélyes drámát, a Le Bel Indifférent-et (A közönyös szépfiú). Piaf partnere Paul Meurisse volt. A Második Világháborúban Piaf állandó szereplője volt a Vöröskereszt jótékonysági díszelőadásainak, fogolytáborokba járt, sok ártatlan ember menekült meg segítségével.

1941-ben játszotta első filmszerepét, a Monmartre Sur-Seine-ben (rendezte Georges Lacombe). Forgatás közben ismerkedett meg Henry Contet-val, számtalan világhírű sanzonjának szövegírójával. Contet formálta „nagy Piaf”-fá. 1944-ben a Moulin Rouge-ban lépett fel, és előénekesnek egy addig ismeretlen fiatalembert ajánlott - Yves Montand-t. Első felfedezettje pályáját úgy egyengette, mint annak idején az övét Asso. A fiatal énekes hamarosan a párizsi Théatre de l'Étoile-ban óriási sikerrel mutatkozott be. 1945-ben kezdték forgatni Edith következő filmjét, az Étoile sans lumiére (Csillag fény nélkül) címűt, partnere Montand volt.

1946-ban Görögországban vendégszerepelt, 1947-ben következett Amerika. Nagy sikert aratott, évekig visszajárt New Yorkba. 1947-ben itt ismerkedett meg élete nagy szerelmével, Marcel Cerdan bokszvilágbajnokkal. 1949-ben a bokszoló repülőgép-szerencsétlenségben meghalt. Edith élete Cerdan halálával megtört. 

Edith Piaf és Marcel Cerdan

Edith Piaf és Marcel Cerdan

Miközben pályája egyre magasabbra emelkedett, magánéletében elvesztette tartását. Következett az ital, majd egy 1951-es autóbaleset után rászokott a morfiumra. 1951-ben újabb színdarabban szerepelt, Marcel Achard

La P'tite Lili című zenés vígjátékában, újabb felfedezettjével, Eddie Constantine-nal. Charles Aznavour tehetségét is ő ismerte fel. 1952-ben Edith házasságot kötött Jacques Pillsszel (René Victor Eugéne Ducos), a neves sanzonénekessel. Az egyházi esküvőn New Yorkban Edith tanúja Marlene Dietrich volt.

1953-ben Edith állapota megromlott, 1953 és 1955 között többször vonult be magánklinikára. 1956-ban New Yorkban lépett újra színpadra, ezúttal a Carnegie Hallban, ami minden zenész legnagyobb megmérettetése. Óriási sikert aratott, a közönség percekig felállva ünnepelte. Ebben az évben négyévi házasság után elvált Pillstől. Párizsban az Olympia színpadán lépett fel, majd 1957-ben újból Amerika következett, pályája leghosszabb turnéját töltötte ott. 1958-ban Párizsban ismét az Olympia várta, majd egy újabb filmfőszerep, a Les Amants de demain (A holnap szerelmesei, Pierre Brasseur). 1959-ben négy évadra szóló szerződést kapott New Yorkban a Waldorf Astoriában.

Edith Piaf

Edith Piaf

Időközben fizikai állapota egyre rosszabb lett. Visszatért a kábítószerhez és az italhoz. Újabb autóbalesete után egy hónapos késéssel kezdte meg amerikai vendégszereplését, amelynek szenzációs sikere volt Georges Moustaki: Mylord című sanzonja. 1960. február 20-án Edith összesett a Waldorf Astoria színpadán. Azonnali műtéten kellett átesnie. Egy hetes kórházi kezelés után visszatért a színpadra, a sajtó és a közönség viharos ünneplése közepette. Még ebben az évben visszautazott Párizsba, ahol újra autóbalesetet szenvedett.

Nyári turnéját több törött bordája ellenére – és újra morfiummal – énekelte végig a Cote d'Azur-on. Keze – a színpadon önálló életet élő keze – is deformálódott már, fésülni, itatni, etetni kellett. Ilyen állapotban utazott el Stockholmba, itt a színpadon megint összeesett. Külön repülőn utazott vissza Párizsba, ahol epeműtéten esett keresztül. Sajnos a New York-i műtét alkalmával kiderült, hogy Edith Piafnak rákja volt. Élete immár csak kikötő volt két kórház között. Állandó ápolónő volt mellette, izületi fájdalmai miatt már járni is alig tudott. Októberben mégis vidéki turnéra indult. Az „Öngyilkos turnén” új szerzőt avatott, Charles Dumont-t. Ő írta a Nem, nem bánok semmit című sanzont. Edith minden testi fájdalma ellenére kitartott a turnén.

Edith Piaf

Edith Piaf

Utána a mentők egyenesen a meudon-i klinikára vitték. Mégis, fellépése 1961-ben az Olympia színpadán pályája talán legnagyobb csúcsa volt, és amikor elénekelte Monnot és Rivgauche sanzonját, a Les Blouses blanches-t (Fehér köpenyek), hosszú csend támadt a nézőtéren, és életében talán a leghosszabban ünnepelték. Ez év áprilisában indult belgiumi turnéjára. Ezt azonban nem sikerült befejeznie. Bélműtétet hajtottak rajta végbe kétszer is. 1962-ben tüdőgyulladással szállították újra kórházba. Itt mindennapos látogatója volt egy görög származású fiatalember, akit Edith Theo Saraponak keresztelt. Szeptemberben együtt indultak turnéra, októberben feleségül ment hozzá. 1963-ban Edith mintha visszanyerte volna régi erejét. Fellépett Brüsszelben, Párizsban és Lille-ben. Ám ez év áprilisában megint kiújultak egészségügyi problémái, és októberben 11-én hosszú szenvedés után meghalt. Franciaország legnagyobb sanzonénekesnőjét temetésén negyvenezren siratták a párizsi Pére Lachaise temetőben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Zenés színház

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.
Vizuál

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.
Jazz/World interjú

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Jazz/World ajánló

Ismét megmérettethetik magukat a jazz feltörekvő tehetségei a Müpában

Az idén 20 éves Müpa 2025. február 7. és 9. között ismét megrendezi a Jazz Showcase-t. A régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéjére ez alkalommal is hat ígéretes pályakezdő formáció jutott be, akiknek produkcióit neves szakmai zsűri bírálja majd el.
Jazz/World hír

Megtarthatja az Erkel Színházba meghirdetett koncertjeit a Jazzfest Budapest

A konstruktív tárgyalásokat követően sikerült megegyeznie a színház vezetésének és a rangos fővárosi jazzfesztivál szervezőinek, így az eredetileg meghirdetett időpontban és helyszínen kerülhet sor Avishai Cohen, Dhafer Youssef és az e.s.t. fellépésére.
Jazz/World hír

Beyoncé végre bezsebelte a fődíjat, a Beatles is nyert Grammy-t

A 67. Grammy-átadón a 2023. szeptember 16. és a 2024. augusztus 30. között kiadott zenei felvételeket díjazták, Beyoncé-t, a Beatlest, a Rolling Stonest, sőt, még egy elnököt is kitüntettek.