Jazz/World

A klasszikus zenének is olyan hatása van a hölgyekre, mint a jazznek?

2010.08.12. 11:30
Ajánlom
A Színházi Élet meg akarta interjúvolni Teddy Sinclairt, a népszerű jazzkarmestert – s ehelyett ő interjúvolta meg az újságírót. RETRO

„A Savoy-jazz búcsúhangversenye a Zeneakadémián. A nézőtér zsúfolva és a művésszoba küszöbe előtt egymás hátán igyekeznek előre az autogramkérők. Főleg sok nő, akik Teddy Sinclairrel, a jazz-karmesterrel szeretnének néhány szót váltani.

Mi is beálltunk  sorba, és amikor keresztüllépjük a küszöböt, megállapítjuk az első negatívumot: Teddy Sinclairrel nem lehet interjút csinálni. Vidám, kedves, temperamentumos fickó, de van egy tragikus és jóvátehetetlen hibája: szenvedélyesen visszakérdez. Nem lehet beszorítani az interjú szabályos mesgyéjébe, válasz helyett kérdéssel felel:

- Budapest? Nagyon szép volt! Nagyon jó volt! Csak mondja kérem... Pesten minden muzsikust így megrohannak a nők? Nagyon kedves ez a szokás, de mintha egy kissé kényelmetlen volna.

- Hát olyan kellemetlen önnek a népszerűség? - kockáztatjuk meg a következő kérdést.

- Igazán nem akarok hálátlansággal fizetni a gyönyörű fogadtatásért, - próbálja kiigazítani az előbbi kérdés furcsa hangsúlyát - de az a népszokás például, hogy még éjszakánként is telefonhoz hívják az ágyból az embert, hogy is mondjam, kissé szokatlan. És amikor legédesebb álmából felzavarva álmosan fülünkhöz emeljük a hallgatót, kiderül, hogy a fontos hír nem egyéb, csak valaki nyugodalmas jóéjszakát akart csicseregni a telefonkagylón keresztül. Hát kérem, a szeretetnek ez a paroxizmusa nekünk távoli idegeneknek egy kissé még megfoghatatlan. Nálam ugyanis egy-egy éjszaka folyton csengett a telefon. Ezért vagyok most is olyan álmos... - és egy olyan nagyot ásított, hogy majd elnyelte az interjúvoló újságírót. Őszintén bevallva, az jutott az eszembe a művészszobában, hogy Teddy nem panaszkodik, hanem dicsekszik... Éppen azért udvariasan más témára tértünk át.

- Milyen perpektíváját, milyen fejlődési lehetőségét látja a jazz-zenének? - kérdeztük.

Újra mosolyog és válasz helyett újabb kérdést szegez mellünknek:

- Lenne kegyes elmondani még azt az egyet - halálos komoly hangon folytatja: - Itt Pesten minden szerelmes levélre külön szoktak válaszolni? Vagy valamennyit elintézhetem egy nyílt téri közleménnyel?

Hirtelenjében még a következőket kérdezte:

- Minden nő olyan csinos Pesten, mint azok, akik autogramért jöttek?

Vagy: - Miért olyan temperamentumosak a pesti nők?

És végül: - A klasszikus zenének is olyan hatása van a hölgyekre, mint a mi jazzmuzsikánknak?

Láttam, hogy itt hiába minden, Teddy Sinclairtől az interjú kérdéseire választ soha nem fogok kapni."

Ha nincs a Színházi Élet kurta-furcsa interjúja, lehet, hogy nem is emlékeznénk Teddy Sinclairre? Annyi bizonyos, hogy az internet bugyraiban keresve is alig lehet megtudni róla valamit. Teddy Sinclair Ephraim Waxkirsch néven született 1899-ben Londonban, és 1938 június 24-én halt meg. A hegedűn és zongorán is kiválóan játszó muzsikus 1927-28 között állt a népszerű brit Savoy Orpheans zenekar élén, melyet Debroy Siommers majd Carroll Gibbons vezetett. Az Orpheans felbomlása után Sinclair néhány zenésztársával „The British Jazz King" néven zenélt tovább, és rendszeresen turnézott Németországban, Ausztriában Csehszlovákiában, Magyarországon és Romániában.

Teddy Sinclair és zenekara egyik budapesti fellépésről megemlékezett az újságíró-impresszárió Tarján Vilmos is. 1940-ben megjelent, Pesti Éjszaka című könyvének jazzról szóló fejezetében a vendégművészek sikere kapcsán hosszasan fejtegeti a klasszikus zene és a jazz - nem csak hölgyekre gyakorolt! - hatását:  „Az egész világ a jazz feltartóztathatatlanul robogó hatása alá került s nyomában keletkezett az a táncőrület, amelyről sokat írtak a tudósok, zenei szakértők és a napisajtó is. [...] A filozófusok azt állítják, hogy a jazz sikerének útjába - átmenetileg - nem állítható akadály. Az igazság az, hogy a jazz megnemesedett s ez elsősorban a fehér muzsikusok zenei műveltségének köszönhető. [...] A mai operettek legtöbbje jazzszerűen van megkomponálva. Vannak már jazz-operák is, pl. Johnny spielt auf... Toscanini, Bartók, Kodály hangversenyein most is ünneplő, díszes közönség jelenik meg, de a mai fiatalság nagyrésze jobban lelkesedik a pesti Chappy mókás hangszereléseiért. A romantikus klasszikus zene és a jazz párbaja Isten tudja mikor ér véget."*

Kedves Olvasóink, tart-e még önök szerint a klasszikus zene és a jazz párbaja, legalábbis ami a muzsika hölgyekre gyakorolt hatását illeti?

*Idézi Kurutz Márton: Könnyűzene és muzikalitás a magyar filmben a kezdetetktől 1945-ig

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ünnepváró forgatag a Hagyományok Házában

Karácsonyhoz közeledve ünnepi díszbe öltözik a Hagyományok Háza, ahol december 9. és 11. között adventi élményhétvégére hívják az érdeklődőket. Ünnepváró forgatagjukban többek között koncertek, bábelőadások, ringató, színpadi műsorok, mese, gyerektáncház, múzeumpedagógiai foglalkozások várják a családokat.
Jazz/World ajánló

Macskák között forgatta új klipjét a Fenyves Quartet

A zenekar novemberben megjelenő új, negyedik nagylemezükkel ünnepli ötödik születésnapját november 30-án az Opus Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Pajtatulajdonosok és fesztiválszervezők találkoztak a Magyar Zene Házában

Kihívásokkal teli időszak következik a kultúrában és az élet minden területén, kérdés azonban, hogy milyen programok lehetnek életképesek. Ezzel a felvetéssel indult a Magyar Fesztivál Szövetség és a Pajtakult által szervezett kétnapos konferencia az elmúlt napokban a Magyar Zene Házában.
Jazz/World ajánló

Új időpontban a 100 Tagú Cigányzenekar ünnepi koncertje

2023. április 23-án tartja meg az eredetileg januárra tervezett Arénás koncertjét a 100 Tagú Cigányzenekar. A szervezők a zenekarral és a helyszínnel egyetértésben, az emelkedő energiaárak miatt döntöttek a halasztás mellett. így az esemény a fűtési szezonon kívüli időpontban lesz megtartva.
Jazz/World ajánló

Az LGT dalaiból ad koncertet a Csík Zenekar a Kongresszusi Központban

December 28-án óévbúcsúztató koncert keretében hallhatják az érdeklődők a Csík Zenekar LGT-dalokból született feldolgozásait, Presser Gábor és Karácsony János közreműködésével. A Budapesti Kongresszusi Központban A dal a miénk című album kompozíciói csendülnek fel.