Jazz/World

A koboz híd a keleti és a nyugati zene között

2019.11.02. 15:25
Ajánlom
Bolya Mátyás egyenesen a repülőtérről, Belső-Kínában rendezett koncertjéről hazatérve érkezik az interjúra. A népzenész-zeneszerző, a Zeneakadémia oktatója és az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa közelgő koncertjének apropóján osztotta meg gondolatait.

Második alkalommal tartanak egész estés koncertet a kobozra alapozva a Zeneakadémián. Valóban beköszöntött Magyarországra a „kobozreneszánsz”?

A koboz hidat képez a keleti és a nyugati zene között. Az ud – más néven arab lant – a muszlim világ zenekultúrájának egyik ismert hangszere, a nyugati lant őse, ehhez a hangszercsaládhoz tartozik a koboz is. A „kobozreneszánsz” kifejezést 2017-ben alkottam meg, ebben az évben kezdtük szervezni a koncertsorozatot együttműködésben a Zeneakadémia Koncertközponttal. Elsőként Szlama László mutatta be a hangszerben rejlő lehetőségeket, idén én folytatom a sort, és a jövőben tervezünk további előadásokat is. A fellépéseken túl zeneakadémiai műhelymunkánk alapján kobzos tananyagot is fejlesztettünk kollégáimmal a hallgatók számára, ezzel is népszerűsítve ezt a régi hangszert.

Hogyan állt össze a novemberi koncert műsora?

2018-ban szereztem doktori fokozatot, diplomakoncertem repertoárjának bővített változatát mutatom be a Solti teremben. Célom, hogy sztereotípiák nélkül közelítsenek a zenémhez, a koncertanyag még tervezés alatt van. Annyit elárulok, hogy a közönség hallhat majd magyar népzenét és pengetős hangszerekhez kapcsolódó improvizatív muzsikát is. Megjelennek a kobozhoz illő, a török-arab világot idéző dallamok, illetve a balkán páratlan lüktetésű darabjai is. Összképet szeretnék adni a pengetős hangszerek „családjáról”.

Meséljen a koncert közreműködőiről!

Két generáció tagjai lépnek színpadra: Buzás Attila (szaz, basszprímtambura), Eredics Dávid (bolgár kaval, klarinét), Szokolay Dongó Balázs (furulya, duda, szaxofon) és én (koboz, lant, citera), az idősebb korosztályt, a fiatalabbakat pedig Csenki Zalán (koboz) és Szlama László (koboz, citera) képviseli. A társulást Fekete Bori éneke egészíti ki. Bár életkorunk jelentős mértékben különbözik, mindannyian hasonló zenei nyelvezetű és hozzáállású művészek vagyunk.  

Két fő hangszere a citera és a koboz. Mennyiben befolyásolták a pengetős hangszerek az Ön életét és zenei stílusát?

A népzenészekre jellemző, hogy általában autodidakta módon kezdenek muzsikálni, és – eltérően a klasszikus zenészektől – később találják meg hangszerüket. Velem is így történt.

Vonzott, hogy a magyar népzene kereteit meghaladva, a pengetős hangszerekkel nyithatok a keleti klasszikus zene felé is, talán ezért kötöttem ki e hangszercsaládnál. Választásomból adódóan egy zeneileg nyitottabb közösségben nőhettem fel, pályám elejétől közreműködtem különböző fúziós produkciókban, színházi- és világzenei együttműködésekben. Közben formálódott egyéni stílusom, amelyet „népzenén alapuló improvizációs kamarazenének” nevezek. Nem vagyok hagyományos értelemben vett táncházas zenész, kortárs művésznek tartom magam, aki elvárásoktól függetlenül, saját ízlése szerint formálja muzsikáját, a népzenében tanult gesztusokra és formákra építve. Véleményem szerint a színpadon nincs különbség klasszikus-, jazz- vagy népzenész között, aki ma kiáll és előad, az kortárs zenész.

A fenti gondolat újítóan hat, hiszen előszeretettel soroljuk kategóriákba a zenészeket, köztük a népzenészeket is. Milyen kihívások elé néz az, aki ma rétegzenét játszik?

Alapvető célom, hogy minél szélesebb közönséget szólítsak meg, ám tény, hogy a klasszikus zenei előadásokhoz képest kevesebb zenekedvelőt mozdít meg egy jazz vagy népzenei előadás a Zeneakadémián. Aki hasonló cipőben jár, tisztában van vele, hogy zenészként ma nehezebb magát eladnia, hiszen például a népzenében néhány művész nevét ismeri csupán a közönség, miközben számtalan tehetséges muzsikus homályban marad. A bizonytalan körülmények ellenére nem aggaszt, hogy másoknak megfeleljek, igyekszem inkább hűnek maradni az elveimhez:

úgy gondolom, hogy a művész alapvető feladata a közvetítés. A színpadon nem én vagyok lényeges, hanem az, amit átadok!

A zenélés „realtime” művészet, akár a bor-, a sajtkészítés vagy a fotózás: akkor és ott kell elkapni.

E folyamatban a közönség hozzáállása sem közömbös. Visszatekintve eddigi koncertjeire, emlékszik-e olyan esetre, amikor az említett módon sikerült a „közvetítés”?

Egy magyarországi és egy külföldi történetet mesélek el. Néhány éve, egy Liszt-kukacok Akadémiája matinékoncert alatt a vonós hangszereket mutattuk be a fiataloknak, ám ezúttal a műsor összeállítására és a konferálásra kértek fel a szervezők. Egy klasszikus vonósnégyes és egy népi vonós banda segítségével azt szemléltettem, hogy szükségtelen sztereotípiákban gondolkodni, az előadók nem klasszikus- vagy népzenészek, hanem mind kortárs fiatalok, akik élnek-halnak a zenéért. A fogékony gyermekközönséghez el is ért az üzenetem.

Másik kedves élményem egy közös fellépés Szokolay Dongó Balázzsal egy németországi régizene fesztiválon. Rendkívüli érdeklődést tapasztaltunk a szervezők részéről, akik már előzetesen tanulmányt kértek munkánkról, a helyszínen pedig televíziós és rádiós stáb várt minket, hogy interjút adjunk. Tekintve, hogy egyikünk sem „frontember”, hanem jellemzően énekeseket kísérő zenész, ez a gesztus különösen jólesett. A teltházas koncert késő este kezdődött, a közönség néma csöndben figyelt ránk, állva tapsoltak a végén.

Éreztem, hogy a zeném alapján ítélnek meg, és őszintén kíváncsiak rám, így önmagamat adhatom.

Két hónapja vett részt Pekingben egy rektori konferencián, illetve nemrég Etiópiában járt az MTA BTK ZTI képviseletében. Hogyan tudja összeegyeztetni oktatói, kutatói, előadóművészi tevékenységeit?

Különböző életszakaszaimban más-más hangsúlyt kap e három szegmens. Hetedik éve tanítok a Zeneakadémián, ezzel párhuzamosan indult a gazdasági válság miatt eltűntek a többhónapos turnék, csökkent a szakmai lehetőségek száma Magyarországon, majd Európában is. Ekkor erősödött meg oktatói, zenetudósi jelenlétem. Azt hiszem, e korábbi, koncertekben gazdag élethelyzet már sosem jön vissza, de nem sajnálom, mert rugalmasan tudtam reagálni a változásokra.

A koncertre a Zeneakadémia honlapján válthat jegyet.

Az interjú eredetileg a Zeneakadémia honlapján jelent meg, készítője Unger Anna, a Zeneakadémia kommunikációs munkatársa.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Színház

Botrány a Katonában: kitiltották az egyik dolgozót

A Katona József Színház egyik szerződéses munkatársa erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival. A színház nem nevezte meg a szóban forgó személyt.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Klasszikus

Fischer Iván megszólalt a Fesztiválzenekar megszorításai kapcsán

A Fesztiválzenekar karmestere az Indexnek elmondta: egy ideális rendszerben 4-5 évre előre lehetne tervezni. Szerinte az sem jó, ha többet kap az, aki ügyesebben lobbizik vagy jobb kapcsolatai vannak.
Klasszikus

Az EU is elismerte a Kodály-módszeren alapuló digitális tudásközpontot

A zeneoktatás innovatív módszereinek kidolgozására létrejött digitális zenepedagógiai tudásközpont, a Kodály HUB az első magyar vezetésű felsőoktatási Erasmus-projekt, amely „Jó Gyakorlat” és „Sikertörténet” minősítést is nyert.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World klip

Dallal emlékeznek Fábián Julira zenésztársai

„Játsszuk azt, hogy csak úgy elbújtál / Dolgod van, csak nekünk nem szóltál...” A Földrevaló című dalban a Konyha együttes mellett olyan előadók szerepelnek, mint Palya Bea, Rúzsa Magdi és Lábas Viki.
Jazz/World interjú

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Jazz/World ajánló

"Akusztikusan zenélni a legszebb dolog"- Dresch Mihály és formációi Kolozsváron és a Fonóban

Dresch Mihály 'húros' formációjával november 29-én Kolozsváron, legendás Dresch Quartetjével pedig november 30-án a budapesti Fonóban lép fel. VIDEÓ!
Jazz/World

Novák Péter és az Etnofon újra a Fonóban

A Fonó Budai Zeneházban tartott nagysikerű nyilvános főpróba és a hat állomásos nyári turné után november 16-án 21 órától újra a Fonóban ad koncertet a Novák Péter és az Etnofon zenekar.
Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.