Jazz/World

A koboz híd a keleti és a nyugati zene között

2019.11.02. 15:25
Ajánlom
Bolya Mátyás egyenesen a repülőtérről, Belső-Kínában rendezett koncertjéről hazatérve érkezik az interjúra. A népzenész-zeneszerző, a Zeneakadémia oktatója és az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa közelgő koncertjének apropóján osztotta meg gondolatait.

Második alkalommal tartanak egész estés koncertet a kobozra alapozva a Zeneakadémián. Valóban beköszöntött Magyarországra a „kobozreneszánsz”?

A koboz hidat képez a keleti és a nyugati zene között. Az ud – más néven arab lant – a muszlim világ zenekultúrájának egyik ismert hangszere, a nyugati lant őse, ehhez a hangszercsaládhoz tartozik a koboz is. A „kobozreneszánsz” kifejezést 2017-ben alkottam meg, ebben az évben kezdtük szervezni a koncertsorozatot együttműködésben a Zeneakadémia Koncertközponttal. Elsőként Szlama László mutatta be a hangszerben rejlő lehetőségeket, idén én folytatom a sort, és a jövőben tervezünk további előadásokat is. A fellépéseken túl zeneakadémiai műhelymunkánk alapján kobzos tananyagot is fejlesztettünk kollégáimmal a hallgatók számára, ezzel is népszerűsítve ezt a régi hangszert.

Hogyan állt össze a novemberi koncert műsora?

2018-ban szereztem doktori fokozatot, diplomakoncertem repertoárjának bővített változatát mutatom be a Solti teremben. Célom, hogy sztereotípiák nélkül közelítsenek a zenémhez, a koncertanyag még tervezés alatt van. Annyit elárulok, hogy a közönség hallhat majd magyar népzenét és pengetős hangszerekhez kapcsolódó improvizatív muzsikát is. Megjelennek a kobozhoz illő, a török-arab világot idéző dallamok, illetve a balkán páratlan lüktetésű darabjai is. Összképet szeretnék adni a pengetős hangszerek „családjáról”.

Meséljen a koncert közreműködőiről!

Két generáció tagjai lépnek színpadra: Buzás Attila (szaz, basszprímtambura), Eredics Dávid (bolgár kaval, klarinét), Szokolay Dongó Balázs (furulya, duda, szaxofon) és én (koboz, lant, citera), az idősebb korosztályt, a fiatalabbakat pedig Csenki Zalán (koboz) és Szlama László (koboz, citera) képviseli. A társulást Fekete Bori éneke egészíti ki. Bár életkorunk jelentős mértékben különbözik, mindannyian hasonló zenei nyelvezetű és hozzáállású művészek vagyunk.  

Két fő hangszere a citera és a koboz. Mennyiben befolyásolták a pengetős hangszerek az Ön életét és zenei stílusát?

A népzenészekre jellemző, hogy általában autodidakta módon kezdenek muzsikálni, és – eltérően a klasszikus zenészektől – később találják meg hangszerüket. Velem is így történt.

Vonzott, hogy a magyar népzene kereteit meghaladva, a pengetős hangszerekkel nyithatok a keleti klasszikus zene felé is, talán ezért kötöttem ki e hangszercsaládnál. Választásomból adódóan egy zeneileg nyitottabb közösségben nőhettem fel, pályám elejétől közreműködtem különböző fúziós produkciókban, színházi- és világzenei együttműködésekben. Közben formálódott egyéni stílusom, amelyet „népzenén alapuló improvizációs kamarazenének” nevezek. Nem vagyok hagyományos értelemben vett táncházas zenész, kortárs művésznek tartom magam, aki elvárásoktól függetlenül, saját ízlése szerint formálja muzsikáját, a népzenében tanult gesztusokra és formákra építve. Véleményem szerint a színpadon nincs különbség klasszikus-, jazz- vagy népzenész között, aki ma kiáll és előad, az kortárs zenész.

A fenti gondolat újítóan hat, hiszen előszeretettel soroljuk kategóriákba a zenészeket, köztük a népzenészeket is. Milyen kihívások elé néz az, aki ma rétegzenét játszik?

Alapvető célom, hogy minél szélesebb közönséget szólítsak meg, ám tény, hogy a klasszikus zenei előadásokhoz képest kevesebb zenekedvelőt mozdít meg egy jazz vagy népzenei előadás a Zeneakadémián. Aki hasonló cipőben jár, tisztában van vele, hogy zenészként ma nehezebb magát eladnia, hiszen például a népzenében néhány művész nevét ismeri csupán a közönség, miközben számtalan tehetséges muzsikus homályban marad. A bizonytalan körülmények ellenére nem aggaszt, hogy másoknak megfeleljek, igyekszem inkább hűnek maradni az elveimhez:

úgy gondolom, hogy a művész alapvető feladata a közvetítés. A színpadon nem én vagyok lényeges, hanem az, amit átadok!

A zenélés „realtime” művészet, akár a bor-, a sajtkészítés vagy a fotózás: akkor és ott kell elkapni.

E folyamatban a közönség hozzáállása sem közömbös. Visszatekintve eddigi koncertjeire, emlékszik-e olyan esetre, amikor az említett módon sikerült a „közvetítés”?

Egy magyarországi és egy külföldi történetet mesélek el. Néhány éve, egy Liszt-kukacok Akadémiája matinékoncert alatt a vonós hangszereket mutattuk be a fiataloknak, ám ezúttal a műsor összeállítására és a konferálásra kértek fel a szervezők. Egy klasszikus vonósnégyes és egy népi vonós banda segítségével azt szemléltettem, hogy szükségtelen sztereotípiákban gondolkodni, az előadók nem klasszikus- vagy népzenészek, hanem mind kortárs fiatalok, akik élnek-halnak a zenéért. A fogékony gyermekközönséghez el is ért az üzenetem.

Másik kedves élményem egy közös fellépés Szokolay Dongó Balázzsal egy németországi régizene fesztiválon. Rendkívüli érdeklődést tapasztaltunk a szervezők részéről, akik már előzetesen tanulmányt kértek munkánkról, a helyszínen pedig televíziós és rádiós stáb várt minket, hogy interjút adjunk. Tekintve, hogy egyikünk sem „frontember”, hanem jellemzően énekeseket kísérő zenész, ez a gesztus különösen jólesett. A teltházas koncert késő este kezdődött, a közönség néma csöndben figyelt ránk, állva tapsoltak a végén.

Éreztem, hogy a zeném alapján ítélnek meg, és őszintén kíváncsiak rám, így önmagamat adhatom.

Két hónapja vett részt Pekingben egy rektori konferencián, illetve nemrég Etiópiában járt az MTA BTK ZTI képviseletében. Hogyan tudja összeegyeztetni oktatói, kutatói, előadóművészi tevékenységeit?

Különböző életszakaszaimban más-más hangsúlyt kap e három szegmens. Hetedik éve tanítok a Zeneakadémián, ezzel párhuzamosan indult a gazdasági válság miatt eltűntek a többhónapos turnék, csökkent a szakmai lehetőségek száma Magyarországon, majd Európában is. Ekkor erősödött meg oktatói, zenetudósi jelenlétem. Azt hiszem, e korábbi, koncertekben gazdag élethelyzet már sosem jön vissza, de nem sajnálom, mert rugalmasan tudtam reagálni a változásokra.

A koncertre a Zeneakadémia honlapján válthat jegyet.

Az interjú eredetileg a Zeneakadémia honlapján jelent meg, készítője Unger Anna, a Zeneakadémia kommunikációs munkatársa.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio május 12-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Vámos Miklós író.
Színház

Gyabronka József, Háy János és Alföldi Róbert az újranyitó Átrium színpadán

Május 21-től újra élő előadásokat tart az Átrium. A budai intézmény első produkciója a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című darab Gyabronka József előadásában, ezt követően egy Háy János-premierrel, valamint a Mefisztó című kortárs zenés kabaréval várják a közönséget.
Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.
Klasszikus

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Jazz/World

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Hegyi levegő receptre: a Bagossy Brothers Company

A Bagossy Brothers Company erdélyi csapatként eljutott oda, ahova csak nagyon kevesen: az elmúlt évek egyik legnépszerűbb koncertzenekarává nőtték ki magukat itthon. Talán éppen azért, mert nem tesznek mást, egyszerű érzésekről, otthonról, kötődésről énekelnek sallangmentesen, őszintén. A Gyergyószentmiklóson alakult csapat több tízmilliós nézettségű videói is jól mutatják: valamit nagyon elkaptak. Mi a titkuk, hogyan látják szülővárosukat és Budapestet, és mit takar a #HEGYILEVEGŐ?
Jazz/World ajánló

Megjelent a Zűrös Banda 2021 című új lemeze

A Zűrös második lemeze a 2021 címet viseli, egy nehéz évben született, de tele alkotó energiákkal és saját számokkal! A zenekar talán nem is fejezhette volna be jobbkor az albumot, hiszen itt a nyitás: a lemezbemutatóra már élőben, közönség előtt kerül sor a Fonó nagytermében június 4-én.
Jazz/World hír

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.
Jazz/World ajánló

Kocsmazene magyarul – ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!
Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.