A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:
Nehéz manapság úgy megszólalni a kortárs stílusokban, hogy a hallgató észrevegye az eredetiséget, ám eközben ne rémüljön meg és meneküljön fejvesztve a hangok összetételének ismeretlenségétől. A magyar jazzéletben van valaki, aki erre úgy képes, hogy közben lépést tud tartani a legújabb európai és amerikai trendekkel. Bacsó Kristóf szaxofonos új, Pannon Blue című lemezének első taktusaiban a disszonancia szinte erővel rántja ki a megszokottságból a hallgatót, aki nem tudja, hogy hirtelen melyik hangszerre legyen figyelmes. De aztán minden a helyére kerül, és a szám végére a hallgató már szinte észre sem veszi a disszonanciát.
Amióta Bacsó a saját zenéjét adja elő, pályája nyílegyenesen mutat az eredetiség irányába. Komponistaként sok emlékezetes témát tett már le a kottatartóra, például a Caffeine Expresst vagy a Lunar Dance-t, és ezeket élvezetes hangszerelésekben szólaltatta meg kvartettje, kvintettje vagy éppen a Modern Art Orchestra big band, amelynek ő az egyik kulcstagja. Az új lemezen a dalok címében is eljátszik a „magyar jazz” szófordulat belső ellentmondásaival – például: Pannon Betyars on the Land of the Pampas –,a zenék pedig elbűvölően, iróniától sem mentesen árnyalják ezt a gondolatiságot.
Bacsó talán azért ennyire gondolkodó zenész, mert klasszikus hegedűt tanult először, így nem csak a tinédzserek dühével kezdte el fújni a szaxofont. Az improvizálás lehetősége vonzotta a jazzhez, és ez irányú lelkesedését azóta is megőrizte: mindannyiszor érezni a lendületét, ahányszor belekezd egy szólóba. A stúdióbeli szabad rögtönzések általában nem kerülnek rá a mesterszalagra, de ez itt másképp van: két ad libitum tétel is található a lemezen, az egyik éppen a fent jellemzett bevezető szám. A Pannon Blue (BMC Records) lemez és az Opus Jazz Clubban a felvételek alkalmából Lionel Louke világhírű amerikai gitárossal közösen adott több koncert káprázatos, unikális élményt adott a hallgatóságnak.
A pesti Jazztanszakon szerzett diploma, majd a rádiós szaxofonverseny megosztott első helye után Bacsó Párizsban, később Bostonban, a Berklee-n tökéletesítette tovább tudását. Saját lemezein többek között Gadó Gábor és Oláh Kálmán zenekarvezetőkkel szerepelt. Őket és Lukács Miklóst, a jazzben, kortárs zenében és világzenében egyaránt világsikereket elérő cimbalomművészt emlegeti úgy, mint akik a legnagyobb hatással voltak rá, amikor saját zenekarát rakta össze. Újabban már nem az alt-, hanem a tenorszaxofon a fő hangszere, amivel jelentősen megnövelte művészi kifejezőerejét.
A Triadba, jelenlegi zenekarába két, hozzá hasonlóan a leghíresebb amerikai jazztanszakokon tanult muzsikust hívott meg: Tzumó Árpádot és Juhász Mártont. Persze sem Magyarországon, sem Amerikában nem lehet a zenészegzisztenciát egyedül egy ilyen, csak „original” zenét játszó együttesre alapozni. Bacsó a Modern Art Orchestrán kívül – ami az ő szerzeményeiből is önálló lemezt készített – sok hangszerelést és meghívásos fellépést vállal. A Lukácsnak írt cimbalomverseny különösen nagy feladat volt, de dolgozik Szalóky Ágival, és most mutatják be Pacskovszky József A tökéletes gyilkos című filmjét is, amelynek ő a zeneszerzője. És akkor még nem beszéltünk „civil” állásáról, ami egyáltalán nem mellékes számára, hiszen a Zeneakadémia jazz tanszékén tanít.
Bacsó nem „nyomulós” típus, szabadidejében sem az előnyös kapcsolatokat keresi, hanem inkább gyakorol. Kényszeredetten érzi magát, amikor saját portékáját kell dicsérnie, bár tanítványait arra biztatja, hogy végezzenek olyan tevékenységeket is, amelyek ma már hozzátartoznak a zenészléthez, mint az online jelenlét erősítése. A szakma persze így is egységesen méltányolja Bacsó munkásságát. Gáspár Károly zongorista fogalmazta meg sokak nevében az új lemez kapcsán: „Nagy öröm, hogy kis hazánkban olyan jazzisták élnek, tevékenykednek, akik teljes mértékben az amerikai és nyugat-európai színvonalat képviselik.”
Mi ez a sorozat?
Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.
Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!