Jazz/World

A lazított formák zenéje

2008.11.27. 00:00
Ajánlom
Interjú Dés Andrással

Dés András (fotó: Kardos Zsuzsa)

Az elmúlt egy év új korszakot nyitott Dés András zenei pályafutásában. Tavaly októberben megalakította saját trióját Szandai Mátyás bőgőssel és Oláh Szabolcs gitárossal, miután az elmúlt tíz évben jó néhány zenekarban (Balázs Elemér Group, Kaltenecker Trio, Mitsoura…) játszott. December 6-án már első lemezüket mutatják be a Marzcibányi Téri Művelődési Központban Szakcsi-Lakatos Róbert vendégszereplésével. Andrással a váltásról, a zenei inspirációkról és a saját együttes nyújtotta élményekről beszélgettünk.

Fidelio: Miért éppen gitárost és bőgőst választottál?

Dés András: Egyértelműen az volt a vágyam, hogy egy gitár-bőgő-ütőhangszerek triót alakítsak. Nagyon tetszett az ilyen formációja Marc Johnssonnak, Mino Cinelunak, vagy Arild Andersennek, aki Ralph Townerrel és Nana Vasconselosszal csinált egy szép lemezt. Az a vicces, hogy a mi zenénk egyáltalán nem hasonlít az egyikre sem, de ez volt az a hangzás, ami inspirált. Természetesen az sem volt utolsó szempont, hogy kik azok, akikkel szívesen játszanék együtt. Számomra világos volt, hogy a Matyival és a Szabolccsal szeretnék együtt dolgozni. Nehezen is tudom ezt a ritmikailag összetett zenét elképzelni másokkal.

F: A lemez azt bizonyítja, hogy jól döntöttél. Min kellett a legtöbbet dolgoznotok?

DA: A legnehezebb talán az volt, hogy elérjük: lazán játsszunk. Hogy belénk ívódjanak a bonyolultabb ritmikai feladatok, és a hallgató számára ne tűnjön fel, hogy egyáltalán voltak ilyenek. A jazznek azt a kortárs megközelítését követtük, hogy az ember viszonylag bonyolult formákat felépít, és utána a próbák és a koncertek során lazítja ezeket. De nem magát a formát szedi szét, hanem ő maga próbál egyre otthonosabban mozogni az adott formában. Ez egyfajta ”dekonstruktivista” szemléletmód. Folyamatosan csiszoljuk, és lekerekítjük a sarkokat, hogy minél kevésbé tűnjenek föl különböző átmenetek, zenei sarokpontok.

F: Milyen stílusok inspiráltak?

DA: Egyrészt a mai, 21. századi kortárs New York-i fiatalok jazz zenéje, amit mindannyian nagyon sokat hallgatunk. Másrészt megjelenik a zenénkben az indiai zene ritmikai összetettsége, és van benne valami a könnyűzenéből is. Ezt hoztam a családból is. Apám egyrészt jazz szaxofonos, másrészt az ország egyik legismertebb dalszerzője. Ha az ember ilyen közegben nő fel, akkor akarva, akaratlanul a dal műfaja is beleívódik a gondolkodásmódjába.

F: Milyen hangszereken játszol a lemezen?


Dés András Trió

DA: Mostanra született meg egy furcsa, hibrid szettem. Jobb kézzel dobosként játszom cintányérokon és tamokon, míg a bal kezemmel a cajónon, azon a dobozféle hangszeren, amin ülök. Ez a lábdob- és a pergő funkciót látja el, és emellett lábcint is használok. Amit a dobszettben ellátnak a különböző hangszerek, azok itt is megvannak, csak mégis az egész máshogy szól. Egy számban játszom még ütőgardonon, amit az erdélyi gyimesi népzenében használnak, és kannán is.

F: Egy évvel ezelőttig egészen más szerepet játszottál akkori fő zenekarodban Balázs Elemér mellett, akit az egyik mesterednek is tekintesz.

DA: Igen, apám mellett Elemértől és Szalai Pétertől tanultam a legtöbbet a zenéről. Balázs Elemérrel különleges élmény játszani és szerintem az az összjáték is különleges, ami kettőnk között létrejött a koncerteken. Azért szálltam ki a Balázs Elemér Groupból, mert úgy éreztem, hét év után nem tudok újat nyújtani, untam a saját játékomat, mint „színező” ütőhangszeres. Lehet, hogy később újra kihívás lesz ez a szerep , de most más dolgok izgatnak.

F: Említetted, hogy feleséged és kisfiad is inspirálnak a zenélésben.

DA: Olyannyira, hogy ezt a lemezt Dórának és a Matyinak ajánlom. A számok nagy része nekik köszönhetően született. Matyi például egyszer ott feküdt mellettem, és vigyorgott rám. Ebből született a lemez utolsó száma. Ugyan 11/8-ban van, de ez egy gyerekdal, Matyi dala. Egyszer pedig az ölemben ült és rácsapott a zongorára, és arról jutott eszembe valami. Ennek az a címe, hogy Kabn, Kabn, mert akkoriban vagy két hétig állandóan ezt mondogatta. Se előtte, se utána nem használta ezt a szót, de akkor így kommunikált a világgal. Úgy érezem, ez az igazi jazz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.
Jazz/World interjú

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World quincy jones

Andreas Varady nem akar iskolába menni

A magyar származású, csodagyerekként felfedezett gitáros a leghíresebb jazzmagazin, a Downbeat címlapján szereplő cikkben mondja el, miért nem akar a legjobb jazziskolákban továbbtanulni.
Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.