Jazz/World

A legnagyobbak is csodálták a Szomorú vasárnap világhírű szerzőjét

2019.11.02. 11:00
Ajánlom
A kor legnagyobb zenészei látogatták a vendéglőt, ahol zongorázott, írt operettet, számtalan sanzont, de a Szomorú vasárnappal lett világhírű a 130 éve született Seress Rezső.

Budapesten, 1899. november 3-án látta meg a napvilágot Spitzer Rudolf néven, és néhány vidéki színházi évet és a munkaszolgálatot leszámítva nem is lépte át szülővárosa határait. Iskolai tanulmányait korán abbahagyta, kamaszfejjel artistának készült, és egy vándorcirkuszhoz csatlakozott. Légtornász álmait azonban fel kellett adnia, miután egy próba során leesett a trapézról, és a zuhanást csak csodával határos módon élte túl. Hónapokig mankóval járt, és így jelentkezett Rákosi Szidi színésziskolájába, hogy táncos komikus szeretne lenni. Felvették, el is végezte az iskolát, és egy darabig vidéki társulatoknál, majd kilenc évig a városligeti Műszínkörben alkalmazták. Csekélyke fizetésből tengette életét, vigaszt csak az jelentett számára, ha a színfalak mögött leülhetett a zongorához, és a maga szórakozására játszhatott. A színház igazgatója felfigyelt rá, és kiültette a színház elé, ahol saját dalait is játszotta. 1925-ben született első szerzeménye, a Még egy éjszaka, amelyet országszerte megkedveltek, és több lemezfelvétele is készült.

A világot jelentő deszkákat aztán hamarosan elhagyta, és előbb a Kukoricza Csárdába szegődött zongoristának, majd a Dohány utcai Kulacs vendéglőben kezdett játszani. Az 1923 és 1933 közötti időszakban mások zenéire több mint negyven dalszöveget, valamint hatvan saját szerzeményt is írt. 1933-ban operettet komponált Szerelem az egész vonalon címmel, amelynek zenéjét és szövegét is ő szerezte, de a mű soha nem került színre.

Az apró termetű, alig 156 centis, jó humorú „kis Seress” nem volt férfiszépség, mégis az akkori Pest egyik legszebb asszonyát vette el.

Helénke miatta hagyta el gazdag, katonatiszt férjét. Seress énekelni sem tudott igazán, rekedtes hangján inkább elmondta dalait, miközben jobb kezével zongorázott. A ballal ugyanis nem tudott játszani, és a zongora tetején heverő kottákat sem tudta olvasni. A korabeli Pest egyszemélyes intézményének tartott zenész kedvéért olyan hírességek ültek be a vendéglőkbe, mint a perzsa sah és felesége, a walesi herceg, Arthur Rubinstein, Arturo Toscanini, Benjamino Gigli, Spencer Tracy, John Steinbeck vagy Otto Klemperer.

Világhíressé az 1936 körül keletkezett Szomorú vasárnap című dalával vált, amelyet a publicista Jávor László versére írt.

A szerzeményt akkor kapta szárnyaira a hír, amikor megjelent egy cikk, hogy egy öngyilkos cseléd holtteste mellett a Szomorú vasárnap kottáját találta a rendőrség.

Egy újabb hasonló haláleset után a hazai és a nemzetközi sajtó is elkezdett foglalkozni a dallal, amelynek a legenda szerint különös, mágikus hatása van, hallgatója olyan mély depresszióba süllyed, hogy öngyilkos lesz. Állítólag egy ideig pontos statisztikát is vezettek arról, hányan dobták el önkezükkel életüket a dal hallatán.

1944-ben Seresst elvitték munkaszolgálatra, és csak a háború után, fél vesével tért haza. Életét a sok szenvedés után egy német katonatisztnek köszönhette, aki többször hallotta játszani, ezért bújtatta és papírokkal látta el. Hazatérése után ott folytatta, ahol abbahagyta – a Kulacsban. Pedig ekkor már gazdag ember volt, azzá tette a Szomorú vasárnap, vagy ahogy mindenütt ismerik: a Gloomy Sunday. Szerzeményét az egész világon játszották, repertoárján tartotta többek között Billie Holiday, Louis Armstrong, Bing Crosby, Paul Robeson, Ray Charles, Maurice Chevalier, Josephine Baker és Serge Gainsbourg. A Seresst megillető jogdíjak szépen halmozódtak az Irving Trust bankháznál, végül mintegy 360 ezer dollárja gyűlt össze. Seressnek azonban – saját fogalmazása szerint – hosszában is tériszonya volt, a VII. kerület határát sem tudta átlépni, nem hogy elutazzék jogos járandóságát felvenni.

Az ötvenes évek elején „munkahelyet” váltott, ettől kezdve haláláig az Akácfa utcai Kispipában szórakoztatta a nagyérdeműt. Nem is maradt más választása, mert a Rákosi-korszak kultúrpolitikája túlzottan dekadensnek ítélte, és indexre tette dalait. A hatvanas évek elejétől egyre jobban érzékelte, hogy egyszerű, sallangmentes előadásmódja egy letűnt világot idéz, és nem tud megfelelni a megváltozott zenei ízlésnek. 1968-ban az egyre mélyebb depresszióval küzdő Seress kiugrott lakásuk ablakából, bár egyes legendák szerint csak a redőnyt akarta megjavítani, és ekkor szédült ki az ablakból. Kórházba szállították, ahol tetőtől talpig begipszelték, mozdulni is alig tudott, de 1968. január 11-én mégis talált arra módot, hogy megfojtsa magát azzal a dróttal, amellyel az ellensúlyt erősítették gipszére.

A Szomorú vasárnapon kívül számos más sláger is az övé (Fizetek főúr, Szeressük egymást gyerekek, Én úgy szeretek részeg lenni..., Talán egy perc, talán egy óra, Nem az a fontos, az ember hány éves..., Pesti uccán), magyar nótákat is komponált (Gyere, Bodri kutyám). Írt operettet és két kisregényt is, alakja ihlette Müller Péter Szomorú vasárnap című könyvét, amelyből kamara-musical is készült. Seress emlékkönyvébe Otto Klemperer csak annyit jegyzett bele:

„Nem muzsikus – zseni.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.
Plusz

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Színház

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

A járvány alatt is dolgozókért szól a Neked írom a dalt különleges verziója - Videó!

A dal szerzője, Presser Gábor mellett olyan művészek énekelnek együtt, mint Zorán vagy Charlie - összesen negyvenhárman köszönik meg az egészségügyiben vagy kereskedelemben dolgozók és a tanárok munkáját.
Jazz/World fonó

Elitcsapatban Lajkó Félix a VOLOSI közös lemeze

Egyetlen magyar kiadású albumként az elmúlt öt év legjobb ötven lemeze közé került Lajkó Félix & VOLOSI közös lemeze a világ legelismertebb világzenei szaklapja, a londoni székhelyű SONGLINES listáján.
Jazz/World online közvetítés

„A zene lelki táplálék” – Erkélykoncertek a Hagyományok Házában minden délben

A Hagyományok Háza minden délben koncertsorozattal jelentkezik a Corvin téri székházának teraszáról. Az eseménysorozat április 22-éig a Hagyományok Háza Facebook oldalán követhető.
Jazz/World magazin

A Hungarian FolkEmbassy & Barátai népzenével és régizenével a magyar–lengyel barátságról

A magyar-lengyel barátság napján, március 23-án látott napvilágot a Hungarian FolkEmbassy & Barátai új lemeze, amelyet Budapesten és Varsóban vettek fel 2019 telén.
Jazz/World gyász

Elhunyt Manu Dibango jazz-szaxofonos

A fúziós jazz legendás alakjának halálát az új koronavírushoz köthető tüdőgyulladás okozta. 86 éves volt.