Jazz/World

A legnagyobbak is csodálták a Szomorú vasárnap világhírű szerzőjét

2019.11.02. 11:00
Ajánlom
A kor legnagyobb zenészei látogatták a vendéglőt, ahol zongorázott, írt operettet, számtalan sanzont, de a Szomorú vasárnappal lett világhírű a 130 éve született Seress Rezső.

Budapesten, 1899. november 3-án látta meg a napvilágot Spitzer Rudolf néven, és néhány vidéki színházi évet és a munkaszolgálatot leszámítva nem is lépte át szülővárosa határait. Iskolai tanulmányait korán abbahagyta, kamaszfejjel artistának készült, és egy vándorcirkuszhoz csatlakozott. Légtornász álmait azonban fel kellett adnia, miután egy próba során leesett a trapézról, és a zuhanást csak csodával határos módon élte túl. Hónapokig mankóval járt, és így jelentkezett Rákosi Szidi színésziskolájába, hogy táncos komikus szeretne lenni. Felvették, el is végezte az iskolát, és egy darabig vidéki társulatoknál, majd kilenc évig a városligeti Műszínkörben alkalmazták. Csekélyke fizetésből tengette életét, vigaszt csak az jelentett számára, ha a színfalak mögött leülhetett a zongorához, és a maga szórakozására játszhatott. A színház igazgatója felfigyelt rá, és kiültette a színház elé, ahol saját dalait is játszotta. 1925-ben született első szerzeménye, a Még egy éjszaka, amelyet országszerte megkedveltek, és több lemezfelvétele is készült.

A világot jelentő deszkákat aztán hamarosan elhagyta, és előbb a Kukoricza Csárdába szegődött zongoristának, majd a Dohány utcai Kulacs vendéglőben kezdett játszani. Az 1923 és 1933 közötti időszakban mások zenéire több mint negyven dalszöveget, valamint hatvan saját szerzeményt is írt. 1933-ban operettet komponált Szerelem az egész vonalon címmel, amelynek zenéjét és szövegét is ő szerezte, de a mű soha nem került színre.

Az apró termetű, alig 156 centis, jó humorú „kis Seress” nem volt férfiszépség, mégis az akkori Pest egyik legszebb asszonyát vette el.

Helénke miatta hagyta el gazdag, katonatiszt férjét. Seress énekelni sem tudott igazán, rekedtes hangján inkább elmondta dalait, miközben jobb kezével zongorázott. A ballal ugyanis nem tudott játszani, és a zongora tetején heverő kottákat sem tudta olvasni. A korabeli Pest egyszemélyes intézményének tartott zenész kedvéért olyan hírességek ültek be a vendéglőkbe, mint a perzsa sah és felesége, a walesi herceg, Arthur Rubinstein, Arturo Toscanini, Benjamino Gigli, Spencer Tracy, John Steinbeck vagy Otto Klemperer.

Világhíressé az 1936 körül keletkezett Szomorú vasárnap című dalával vált, amelyet a publicista Jávor László versére írt.

A szerzeményt akkor kapta szárnyaira a hír, amikor megjelent egy cikk, hogy egy öngyilkos cseléd holtteste mellett a Szomorú vasárnap kottáját találta a rendőrség.

Egy újabb hasonló haláleset után a hazai és a nemzetközi sajtó is elkezdett foglalkozni a dallal, amelynek a legenda szerint különös, mágikus hatása van, hallgatója olyan mély depresszióba süllyed, hogy öngyilkos lesz. Állítólag egy ideig pontos statisztikát is vezettek arról, hányan dobták el önkezükkel életüket a dal hallatán.

1944-ben Seresst elvitték munkaszolgálatra, és csak a háború után, fél vesével tért haza. Életét a sok szenvedés után egy német katonatisztnek köszönhette, aki többször hallotta játszani, ezért bújtatta és papírokkal látta el. Hazatérése után ott folytatta, ahol abbahagyta – a Kulacsban. Pedig ekkor már gazdag ember volt, azzá tette a Szomorú vasárnap, vagy ahogy mindenütt ismerik: a Gloomy Sunday. Szerzeményét az egész világon játszották, repertoárján tartotta többek között Billie Holiday, Louis Armstrong, Bing Crosby, Paul Robeson, Ray Charles, Maurice Chevalier, Josephine Baker és Serge Gainsbourg. A Seresst megillető jogdíjak szépen halmozódtak az Irving Trust bankháznál, végül mintegy 360 ezer dollárja gyűlt össze. Seressnek azonban – saját fogalmazása szerint – hosszában is tériszonya volt, a VII. kerület határát sem tudta átlépni, nem hogy elutazzék jogos járandóságát felvenni.

Az ötvenes évek elején „munkahelyet” váltott, ettől kezdve haláláig az Akácfa utcai Kispipában szórakoztatta a nagyérdeműt. Nem is maradt más választása, mert a Rákosi-korszak kultúrpolitikája túlzottan dekadensnek ítélte, és indexre tette dalait. A hatvanas évek elejétől egyre jobban érzékelte, hogy egyszerű, sallangmentes előadásmódja egy letűnt világot idéz, és nem tud megfelelni a megváltozott zenei ízlésnek. 1968-ban az egyre mélyebb depresszióval küzdő Seress kiugrott lakásuk ablakából, bár egyes legendák szerint csak a redőnyt akarta megjavítani, és ekkor szédült ki az ablakból. Kórházba szállították, ahol tetőtől talpig begipszelték, mozdulni is alig tudott, de 1968. január 11-én mégis talált arra módot, hogy megfojtsa magát azzal a dróttal, amellyel az ellensúlyt erősítették gipszére.

A Szomorú vasárnapon kívül számos más sláger is az övé (Fizetek főúr, Szeressük egymást gyerekek, Én úgy szeretek részeg lenni..., Talán egy perc, talán egy óra, Nem az a fontos, az ember hány éves..., Pesti uccán), magyar nótákat is komponált (Gyere, Bodri kutyám). Írt operettet és két kisregényt is, alakja ihlette Müller Péter Szomorú vasárnap című könyvét, amelyből kamara-musical is készült. Seress emlékkönyvébe Otto Klemperer csak annyit jegyzett bele:

„Nem muzsikus – zseni.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.
Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.
Jazz/World magazin

Tudósok megfejtették a jó dalok írásának titkát

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag.
Jazz/World magazin

Milyen zenéket hallgat az egyik „legzeneibb” író, Murakami Haruki?

A japán szerző olvasói tudják, hogy vannak bizonyos visszatérő elemei szövegeinek: macskák, fülek, kutak, furcsa párhuzamos valóságok és mindenekelőtt a zene. De milyen zene?
Jazz/World ajánló

Még csak 30 éves, de négy jelölésből hármat már Grammyre váltott: Cécile McLorin Salvant

Kevés alkotó mondhatja el magáról, hogy mindössze 21 évesen megnyerte a műfaj egyik legrangosabb megmérettetésének számító Thelonious Monk Jazzversenyt, és négy jelölésből hármat Grammy-díjra tudott váltani. A francia-haiti gyökerekkel rendelkező, Miamiban született Cécile McLorin Salvant jazzénekesnővel éppen ez történt, ráadásul még csak harminc éves. November 18-án élőben tapasztalhatjuk meg a Müpában a kivételes tehetségű művész sokoldalúságát, ahova ezúttal Sullivan Fortner zongoristával érkezik.