Az Ilgi nem ismeretlen a nemzetközi világzenei színtéren, korábban két albuma, a 2006-os Ne uz viunu dienu (Nem csak egy napra), valamint a legutóbbi, a négy évvel ezelőtti Tur saulite perties gaja felkerült a World Music Charts Europe rádiós toplistájára, előbbi a 2., utóbbi a 4. helyre.
"A zenekar idén először játszik a Womexen, bár ketten, Maris Muktupavels és koncertszervezőként már jártunk világzenei expón. Nagyon boldogok vagyunk, hogy minket is kiválasztottak és megmutathatjuk a zenénket a világnak. Annak pedig végképp ideje volt, hogy a Womexet egy közép-kelet-európai országban rendezzék meg" - mondta a basszusgitáron, valamint a lett citerán, a gigán játszó és éneklő Gatis Gaujenieks. Az Ilgi október 22-én, csütörtökön 21 órakor lép a Club Duna színpadára a Müpa Fesztivál Színházában. A csapat komoly múltra tekint vissza, 1980-ban alakult, azóta 14 albumot készített.
Gatis Gaujenieks az Egyesült Államokban született, New Yorkban nőtt fel, az átlagos amerikai srácok életét élte, de a szülei korán megszerettették vele a lett népzenét és táncot. "Amerikában már volt egy lett zenekarom, amellyel Lettország függetlenné válása után turnéztunk az országban. Aztán egy New York-i cég stúdiót akart nyitni Rigában és engem választottak technikai igazgatónak, így 1994-ben hazaköltöztem és két év múlva csatlakoztam az Ilgihez, amely már több mint másfél évtizede létezett" - idézte fel. Bár ő nem élte át a szovjet időket Lettországban, sokat tud a nyolcvanas évekről, szülei, barátai, az Ilgi két alapító tagja, Ilga Reizniece (ének, hegedű) és Maris Muktupavels (ének, duda, harmonika, kokle) is meséltek neki erről.
"A népzene volt a nemzeti identitás egyik legfontosabb ébren tartója Lettországban és természetesen a szovjet hatóságok üldözték, tiltották, ahogy csak tudták. Voltak ugyan időnként koncertek, de ezeket hosszadalmas engedélyeztetési procedúrákon át lehetett csak megtartani és komoly ellenőrzések alatt zajlottak. Veszélyes volt a népzene gyűjtése is, ennek ellenére Ilga és Maris, meg más zenekarok tagjai sokat utaztak vidékre ebből a célból" - fejtette ki.
Az Ilgi autentikus népzenekarként indult, de napjainkra innovatív posztfolk csapattá alakult, amely modern, elektronikus hangszereket is használ, szívesen merít a kelta és a szláv zenéből is. "Az együttesben klasszikusan képzett zenészek vannak. Számukra a népzene és a népdal a gyökereket jelenti, a kiindulópontot: számaink 80 százaléka autentikus alapokon nyugszik, de a saját szerzemények is ebben a világban mozognak. A lett népdalok szövegeinek többsége arról szól, hogyan éltek az egyszerű emberek évszázadokon át születéstől a halálig, meg persze a túlvilág, az örömteli alkalmak témája is gyakori" - mondta a zenész.
Gatis Gaujenieks beszámolt arról, hogy a függetlenné válás utáni években a nyugati poprock zene lett a legnépszerűbb Lettországban, a világzene az elmúlt tíz évben vált ismét kedveltté a fiatalok körében. "Újra fontos lett visszanyúlni a gyökerekhez, új folkzenekarok alakultak és ebben talán az Ilgi is fontos szerepet játszott a muzsikájával" - vélekedett a zenész. Az Ilgi háromszor-négyszer Oroszországban is játszott fesztiválokon az elmúlt években. Gatis Gaujenieks elmondta, hogy az orosz közönség nagyon jól fogadta a produkciójukat, különösen, amikor lett néptánc is szerepelt a műsorukban.
A zenekarban a már említettek mellett Egons Kronbergs (akusztikus gitár) és Martins Linde (dobok, ütőhangszerek) szerepel még.
hírlevél
