A testület a "Legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe" vette fel a táncház módszert, amely a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje. Eddig egyetlen magyar elemként a mohácsi busójárás zerepel az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján, amely az idei ülésig 213 örökséget tartalmazott.

A magyar táncház módszer 11 másik hagyományőrző gyakorlattal együtt szerepelt a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek regiszterébe felterjesztett elemek között. Az UNESCO szellemi örökség listáira idén több mint 80 elemet jelöltek a többi kategóriával együtt a tagországok. A nemzetközi szervezet illetékes kormányközi bizottsága november 22-től egy héten át ülésezik Bali indonéz szigeten. Az UNESCO honlapja szerint az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 49 szokás, illetve hagyomány pályázott, köztük az indonéz sámán tánc, a portugál fado és a mexikói mariachi zene.

Hammerstein Judit, a NEFMI kultúráért felelős helyettes államtitkára korábban elmondta, hogy Magyarország tavaly márciusban terjesztette fel a táncház módszert mint a szellemi kulturális örökség megőrzésének magyar modelljét a védelmet érdemlő programok, projektek és tevékenységek UNESCO-listájára. "Eddig a mohácsi busójárás szerepelt a magyar elemek közül az UNESCO nemzetközi reprezentatív listáján. A részes országoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket, mellékelni kell hozzá tíz darab jelenkori fotót, valamint egy tízperces filmet is, amely bemutatja az adott örökségelemet. A felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi" - magyarázta Hammerstein Judit.

A kulturális kormányzat idén tavasszal a magyar solymászatot és a matyó örökséget terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. A két magyar felterjesztés a 2012 őszi indonéziai kormányközi bizottsági ülésen kerülhet az UNESCO reprezentatív listájára. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése.

"Óriási jelentőségű, hogy a magyar modell felkerült az UNESCO szellemi örökség listájára, hiszen a Magyarországon kibontakozott táncházmozgalom nyomán szerte Európában megalakultak a táncházak, mindenütt a saját hagyományt dolgozták fel, de mindenütt táncoltak magyar táncokat is, amelyeket tőlünk tanulták, és a táncház elismert hungarikummá vált" - mondta reagálásában Novák Ferenc "Tata" koreográfus. A 80 éves Kossuth-díjas művész részvételével - illetve Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével - nyílt meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncház, majd sorra szerveződtek az újabb és újabb magyar, illetve a közelebb-távolabb élő népek zenéjét-táncait bemutató, őrző táncházak. Novák Ferenc kifejtette: a rendszerváltást megelőzően már Erdélyben is alakulhattak táncházak, igaz, gyakran rendőri atrocitások mellett működtek. "Itthon azonban felhőtlenül virágozhatott a mozgalom". "A rangos elismerés annak szól, hogy a magyar táncház modell a negyven év alatt egészen kiteljesedett, feldolgozta a magyar hagyományt, az utóbbi másfél évtizedben pedig majdnem minden Kárpát-medencei tánc bekerült a táncrendbe, még a bolgár hagyomány is" - fejtette ki a koreográfus.