Jazz/World

”A mama nem énekel mindenütt…”

2008.09.30. 00:00
Ajánlom
Létezik olyan művész, kinek pályafutása nyílegyenes; egyáltalán nem jellemző rá semmiféle elbizonytalanodás, hullámvölgy, alkotói válság, viszont vitális, érzékeny és a lehető legtermészetesebb. Sebestyén Márta – a kevesek egyike –, nem titok, hogy olyan értékrendbe született, melyben minden tiszta és egyértelmű: szellemi hagyománytisztelet, kötődés, sőt, alázat, s az erre alapozott őszinte késztetés, hogy mindezt átadja, megossza másokkal.

Sebestyén Márta

Ha mindehhez még egyedülálló készség, képesség is adatott, érthető, hogy világszerte százezrek hálásak neki azért, amit tőle kaptak. Ezek után talán az sem annyira meglepő, hogy gyakorlatilag minden létező díjban és elismerésben része volt, amihez csak népdalénekesnő hozzájuthat. Sebestyén Márta a Magyar Kultúra Követe – ez az ő esetében nem csupán kitüntetés, hanem szó szerint értendő –, beszélgetésünk előtt közvetlenül éppen ebbéli minőségében érkezett haza Görögországból…

Fidelio: Mi a teendője a magyar kultúra nagykövetének?

Sebestyén Márta: Az elmúlt harminc évben nagyon sok országba jutott el általam és kollégáimnak köszönhetően a magyar népzene – a királyi udvaroktól a kisemberekig. Azt hiszem, sokkal jobb, ha országunkat kultúránkon keresztül ismerik meg, nem pedig újságokból, gazdasági vagy politikai hírekből. Most tértem haza Görögországból arról a megemlékezésről, amelyen a hatvan évvel ezelőtt hazánkba menekült görögök megköszönték, hogy annak idején Magyarország befogadta őket. Az ünnepi műsorban magyar és görög népdalokat énekeltem, melyek az idegenbe szakadásról szólnak. Az ipiroszi népzenét régóta nagyon szeretem, most végre a tájat is láthattam, ahonnan ez a zene származik.

F: Gondolom, szerte a világban sok a homály, a tévhit a magyarokkal kapcsolatban.

SM: Szerencsére én inkább azzal a réteggel találkozom, akik tudják, hogy Bartók és Kodály országát képviselem. A régóta külföldön élő magyarok olykor csalódást okoznak a tájékozatlanságukkal, és vannak őszintén érdeklődő külföldiek, akik között nem ritka a magyar népzenéért rajongó sem.

F: Talán sehol másutt nem kapott úgy új erőre a népzene, mint nálunk, és ez a a táncházmozgalomnak köszönhető.

SM: Az biztos, de új erőre kapni csak ott tud a népzene, ahol eleve élt is. A hetvenes évek végétől sok országban indultak el hasonló mozgalmak, de messze nem olyan szinten és mértékben, mint idehaza. Mi rangot adtunk a népzenének; ebben valóban úttörők vagyunk. Azóta felnőtt egy generáció, amelynek a népzene a vérévé vált. A mai táncházas zene az elevenen tapasztalt, friss gyűjtések eredménye, mely funkcionálisan kissé elkülönül az iskolában tanult népdalanyagtól. Az egyes irányzatok pedig egy-egy réteghez, talán generációhoz is kötődnek – nem ritkán ízlésbeli feszültséget is keltve –, de ez épp népzenénk sokrétűségére, gazdagságára utal. Nagy kár, hogy a mai iskolai énekoktatás ezt képtelen követni. Kodály tanár úr egyik szeme sírna, másik nevetne, ha látná azt, ami ma a népzene körül történik. A Zeneakadémián ötven év szünet után most újra indult a népzenei tanszak, emiatt büszke és boldog vagyok, s bár a rektor úr ragaszkodik hozzá, hogy valamilyen formában, például mesterkurzusokkal részt vegyek az oktatásban, ebben nekem nincs gyakorlatom. Amit én adni tudnék a fiataloknak, azok inkább érzések lennének, melyek talán motiválnák őket; lehet, hogy nem is közvetlenül a zenéről beszélnék. Ahogy a tanár úr is inkább az egész embert nevelő szándékot tartotta fontosabbnak, akinek a lelki életéhez szorosan hozzátartozik a zene.

F: Nem mindenkinek magától értetődő a zene lelki-szellemi jelentősége.

SM: Elismerem, kiváltságos helyzetben voltam gyermekkoromban. Anyukám állandóan énekelt, számomra ez volt a természetes. Az éneklés öröme olyan, mint egy boldogsághormon, ami minden bajon bármikor segít. Minden érzelem kifejezhető énekkel. Gyerekfejjel azt hittem, ez minden családban így van. Később csalódottan tapasztaltam, hogy a mama nem énekel mindenütt, hogy a városi ember orvoshoz jár, vagy gyógyszereket szed, ha valami baja van. Vagyis valahogy rá kell vezetni őket, hogy a gondok egyszerűbben is megoldhatók. Rájöttem, ez az én feladatom – a magánéletben és a színpadon.

F: „Nyitva látám mennyeknek kapuját…” címmel készül az új produkció. Mit tudhatunk róla első kézből?

SM: Ez az első olyan lemez – több mint nyolcvan közreműködői felvétel után –, ami tisztán az én koncepcióm szerint; egy templomi felkérés kapcsán készült. Istenes és világi énekek hallhatók rajta egyszerű fúvós és pengetőhangszeres kísérettel. Ezeket a dalokat korábban nem volt alkalmam énekelni, pedig nagyon szerettem volna. Most végre…

(2008. október 2. 19:30 Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - "Nyitva látám mennyeknek kapuját..." – Sebestyén Márta lemezbemutató koncertje; km.: Sebestyén Márta (ének, furulya, csörgődob), Szokolay Dongó Balázs (duda, furulyák, szaxofon), Bolya Mátyás (koboz, citerák))

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Jazz/World

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.
Színház

Így adott interjút Blaha Lujza

A Bohémvilág 1919. december 27-i számában érdekes szöveggel találkozhattak a korabeli olvasók: maga Blaha Lujza kért helyreigazítást egy állítólagos nyilatkozata kapcsán.
Vizuál

Restaurálták a Barcsay-mozaikokat

Az alkotás eredetileg az 1974-ben megnyitott Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda emeleti várakozó terének két szemközti falát díszítette, megújult formájában a Csillaghegyi Strandfürdő éke lett.
Zenés színház

„Az éneklés felemeli a lelket” – 70 éves Pitti Katalin

A legendás énekesnőt születésnapja alkalmából egy csokorra való felvételével köszöntjük, melyek között emblematikus szerepei és ritkaságok egyaránt meghallgathatók.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ez a történet rólunk szól - Meselemez-szerű albumot adott ki a Soharóza és a Jónás Vera Experiment

A nyolcas sáv című album története Tibi, egy hatodikos fiú hétköznapjain fut végig, és miközben a főszereplő képzeletbeli barátaival kommandózik vagy az iskolai bulira készül, a tizenéves gyerekek nehézségeiről, vágyairól és kihívásairól is látleletet kapunk.
Jazz/World ajánló

Hámori Gabriella, Kamarás Iván, Csorba Lóci és Kiss B. Ádám a Fonó Literatúra vendégei

December 12-én folytatódik a Fonó Literatúra sorozata, amelyben kortárs költők versei találkoznak népköltésekkel, dalok, népdalok az irodalommal alkotnak spontán egységet, ismert színészek és zenészek töltik meg a megismételhetetlen estéket különleges tartalommal.
Jazz/World ajánló

Lina_Raül Refree: portugál énekesnő és spanyol producer sikerlistás projektje a Müpában

A portugál kultúra megismeréséhez kulcsfontosságú a gyakran az ország nemzeti zenéjének hívott fado, ám a szigorú szabályokkal rendelkező, hagyományos muzsika alkalmas a kísérletezésre is. Az 1984-ben született, eredetileg operaénekesi tanulmányokat folytató Carolina Cardoso Rodrigues (Lina) a spanyol producer, Raül Refree segítségével hozta létre rendhagyó projektjét, amelyben a fado műfaj megkerülhetetlen nagyasszonya, az 1999-ben elhunyt és hazájában háromnapos nemzeti gyásszal búcsúztatott Amália Rodrigues keserédes dalait dolgozták fel.
Jazz/World ajánló

Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra ad szilveszteri koncertet a Pesti Vigadóban

Pontosan száz éve vette kezdetét a jazz-korszak, s keltek szárnyra az 1920-as, ’30-as, ’40-es évek örökzöld melódiái, melyeket az 1945 utáni Magyarországon, első ízben a Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra kelti életre korhű formában.
Jazz/World gyász

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.