Jazz/World

A nagymama, aki észrevétlenül változtatta meg az amerikai zenét

Nők a klasszikus zenében és a jazzben #9
2019.05.08. 16:05
Ajánlom
Elizabeth Cotten tizenegyévesen írta a Freight Train című, azóta sztenderddé vált dalt, 93 évesen Grammy-díjat nyert, a kettő között mégis majdnem feledésbe merült a neve.

„71 éves házvezetőnő, dalszerző”

– ez volt a titulusa Elizabeth Libba Cottennek a New York Times egyik 1965-ös címlapján, aminek köszönhetően Amerika megismerte a Freight Train című sláger eredeti szerzőjét, az öt unokával, kilenc dédudonával, egy gitárral, egy bendzsóval és 20 örökzöld dallal bíró, szerény és alázatos hölgyet. Elizabeth Cotten neve azóta is keveseknek ismerős, aminek meg van az oka.

Elisabeth 1893-ban született Észak-Karolinában egy ötgyerekes zenészcsalád legkisebbjeként, és autodidakta módon, sőt titokban kezdett el zenélni, amikor hétévesen elcsente bátyja bendzsóját. Kilencévesen abbahagyta az iskolát, és cselédnek állt, hogy segítse a család megélhetését. Tizenegy évesen vette meg első gitárját összekuporgatott pénzéből.

Mivel balkezes volt, egyszerűen megfordította a hangszert, és fejjel lefelé játszott rajta, öntudatlanul létrehozva egy teljesen új játéktechnikát.

Hüvelykujjával pengette a magas húrokat, mutatóujjával pedig a mélyeket. Ezt a kétujjas, meleg hangzást eredményező pengetési metódust az utókor cotten-pickingnek nevezte el, és a fingerstyle számos későbbi legendáját inspirálta, köztük John Fahey-t és Leo Kottkét. Még gyerek volt, amikor megírta a Freight Train című, később örökzölddé vált dalt. Ebben azt a gyerekkori élményét zenésítette meg, ahogy hallotta a hálószobájából az otthonuk közelében elhaladó teherszállító vonatok zakatolását – de hogy ő volt a szerző, arra csak később derült fény, évekig egy brit szerzőpárosnak tulajdonították a jogokat. 

Elisabeth Cotten 17 évesen megházasodott, gyereke született, és félretette a gitárt. Azonban a tehetsége utat tört magának, igaz, meglehetősen kacifántos módon. A negyvenes években egy áruházban segített megtalálni a szüleit egy kislánynak, aki eltévedt a polcok labirintusában. A kislány történetesen Peggy Seeger volt, akiből később híres folkénekes lett, és akinek egész családja valamiképpen kapcsolódott a folk zenéhez. Gondoskodó természetét felismerve már az áruházban munkát ajánlottak Elisabeth Cottennek, aki bejárónő lett náluk, főzött, mosott, takarított a családra, a vacsora után pedig a gyerekek kérésére gyakran eljátszotta a konyhában a Freight Train című dalt. Ebben a zenész közegben ugyanis Elisabeth több évtizedes kihagyás után újra kedvet kapott a gitározáshoz, és szinte újratanulta a hangszert.

GettyImages-8371727521-155519.jpg

Elisabeth Cotten (Fotó/Forrás: Denver Post / Contributor / Getty Images)

Peggy Seeger pedig a repertoárjára vette a dajkájától tanult dalt, ami aztán önálló életre kelt.

A dal szárnyalását látva Mike Seeger zenetörténész, Peggy bátyja elgondolkozott, hogy bejárónőjük talán nagyobb kincsnek van birtokában, mint azt elsőre becsülte. Házi stúdiójában felvette Elisabeth meglévő repertoárját, köztük a szintén híressé vált Oh, Babe, It Ain’t No Lie, és a Shake Sugaree című dalokat, és rájött, hogy az appalache népzene egyik markáns előadója főzte nekik a vacsorát éveken keresztül.1959-ben rávette egy közös koncertre az akkor hatvanhat éves hölgyet, innen pedig nem volt megállás. Ahogy később fogalmazott Mike Seeger:

„Vannak a tradíciónak meghatározó alakjai, és vannak, akik túlnőnek a tradíción. Elisabeth egy azok közül, akik a hagyományt meghaladták”.

A hatvanas évek folk revivalját főként fehér zenészek uralták, mint az említett Seeger-család (akiknél Elisabeth dolgozott), Bob Dylan, Arlo Guthrie, és Peter, Paul and Mary, de a szcéna szereplői szerettek autentikus zenészekkel fellépni. A folkzenei elit nem csak saját brandjét építette azzal, hogy autentikus, a társadalom perifériáján élő, sokszor színesbőrű zenészekkel koncertezett, de a polgárjogi mozgalmakhoz kapcsolódva egyfajta hídépítés, érzékenyítés is volt a céljuk.

Hatvanhat évesen indult tehát be Elisabeth karrierje, nem sokkal később, 1968-ban már a legendás Newport Folk Fesztiválon lépett fel, illetve a Philadelphia Folk Fesztiválon, és számos nagy nevű rendezvényen szerepelt, sőt játszott Kennedy elnöknek is. Hátralévő életében hét albumot rögzített, és számos nemzetközi turnét adott. 1984-ben, kilencven évesen megkapta a legjobb tradicionális felvételnek járó Grammy-díjat az Elizabeth Cotten Live! című albumért. Amikor átvette az elismerést, azt mondta: „Köszönöm. Még mindig nagyon szeretek gitározni és addig fogom csinálni, amíg tudom mozgatni az ujjaimat. Azt kérem az Úrtól, a lehető legtovább maradhassak életben”. Vágya teljesült, élete utolsó évében, 1987-ben még koncertet adott, majd egy Syracuse-i kórházban halt meg 95 éves korában.

A Freight Train című dala az ötvenes évek amerikai folk és skiffle egyik legnagyobb slágere lett, később a Beatles elődje, a The Quarrymen nevű zenekar, Bob Dylan, Devenda Brahanhart, sőt John Coltrane is feldolgozta.

(forrás: timeline.com, Wikipedia, openculture.com)

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Színház

A Churchill és Garbo bemutatójával nyit újra a Rózsavölgyi Szalon

„A művészet az emberiségben megnyilvánuló nagyság. A művészet túléli a politikát. A művészet mindent túlél.” Ezt Winston Churchill mondja a Churchill és Garbo című darabban, amelyet május 17-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon, ezzel újra kinyitva kapuját a közönség előtt.
Színház

Megújult műsorral érkezik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A pandémia és a bizonytalan pályázati támogatások miatt módosul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada – tudatta Barnák László, a fesztivál ügyvezető igazgatója.
Vizuál

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.
Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

A 125. évfordulóján nyitja meg újra kapuit a Műcsarnok

Különleges programokkal ünnepli nyitásának 125. évfordulóját és az újranyitást a Műcsarnok, május 4-én.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.
Jazz/World ajánló

Zenei kalandozások az A38 fedélzetén

18 évvel ezelőtt, április 30-án kezdte meg működését az A38 Hajó, Budapest egyik legizgalmasabb koncerthelyszíne. A kulturális központ az amerikai funk és soul jazz szaxofonos, Maceo Parker négyórás, felejthetetlen koncertjével indított, azóta pedig számos jazzkoncertet hallhatott náluk a közönség.
Jazz/World hír

„Tarkovszkijt idéző, álomszerű üzenet” – elkészült Kaltenecker Zsolt és Mózes Tamara új klipje

Kaltenecker Zsolt és Mózes Tamara első közös fellépésén született IT IS OPEN című dalhoz, finnországi tájak inspirálta, látványos videóklip készült.