Jazz/World

A nagymama, aki észrevétlenül változtatta meg az amerikai zenét

Nők a klasszikus zenében és a jazzben #9
2019.05.08. 16:05
Ajánlom
Elizabeth Cotten tizenegyévesen írta a Freight Train című, azóta sztenderddé vált dalt, 93 évesen Grammy-díjat nyert, a kettő között mégis majdnem feledésbe merült a neve.

„71 éves házvezetőnő, dalszerző”

– ez volt a titulusa Elizabeth Libba Cottennek a New York Times egyik 1965-ös címlapján, aminek köszönhetően Amerika megismerte a Freight Train című sláger eredeti szerzőjét, az öt unokával, kilenc dédudonával, egy gitárral, egy bendzsóval és 20 örökzöld dallal bíró, szerény és alázatos hölgyet. Elizabeth Cotten neve azóta is keveseknek ismerős, aminek meg van az oka.

Elisabeth 1893-ban született Észak-Karolinában egy ötgyerekes zenészcsalád legkisebbjeként, és autodidakta módon, sőt titokban kezdett el zenélni, amikor hétévesen elcsente bátyja bendzsóját. Kilencévesen abbahagyta az iskolát, és cselédnek állt, hogy segítse a család megélhetését. Tizenegy évesen vette meg első gitárját összekuporgatott pénzéből.

Mivel balkezes volt, egyszerűen megfordította a hangszert, és fejjel lefelé játszott rajta, öntudatlanul létrehozva egy teljesen új játéktechnikát.

Hüvelykujjával pengette a magas húrokat, mutatóujjával pedig a mélyeket. Ezt a kétujjas, meleg hangzást eredményező pengetési metódust az utókor cotten-pickingnek nevezte el, és a fingerstyle számos későbbi legendáját inspirálta, köztük John Fahey-t és Leo Kottkét. Még gyerek volt, amikor megírta a Freight Train című, később örökzölddé vált dalt. Ebben azt a gyerekkori élményét zenésítette meg, ahogy hallotta a hálószobájából az otthonuk közelében elhaladó teherszállító vonatok zakatolását – de hogy ő volt a szerző, arra csak később derült fény, évekig egy brit szerzőpárosnak tulajdonították a jogokat. 

Elisabeth Cotten 17 évesen megházasodott, gyereke született, és félretette a gitárt. Azonban a tehetsége utat tört magának, igaz, meglehetősen kacifántos módon. A negyvenes években egy áruházban segített megtalálni a szüleit egy kislánynak, aki eltévedt a polcok labirintusában. A kislány történetesen Peggy Seeger volt, akiből később híres folkénekes lett, és akinek egész családja valamiképpen kapcsolódott a folk zenéhez. Gondoskodó természetét felismerve már az áruházban munkát ajánlottak Elisabeth Cottennek, aki bejárónő lett náluk, főzött, mosott, takarított a családra, a vacsora után pedig a gyerekek kérésére gyakran eljátszotta a konyhában a Freight Train című dalt. Ebben a zenész közegben ugyanis Elisabeth több évtizedes kihagyás után újra kedvet kapott a gitározáshoz, és szinte újratanulta a hangszert.

GettyImages-8371727521-155519.jpg

Elisabeth Cotten (Fotó/Forrás: Denver Post / Contributor / Getty Images)

Peggy Seeger pedig a repertoárjára vette a dajkájától tanult dalt, ami aztán önálló életre kelt.

A dal szárnyalását látva Mike Seeger zenetörténész, Peggy bátyja elgondolkozott, hogy bejárónőjük talán nagyobb kincsnek van birtokában, mint azt elsőre becsülte. Házi stúdiójában felvette Elisabeth meglévő repertoárját, köztük a szintén híressé vált Oh, Babe, It Ain’t No Lie, és a Shake Sugaree című dalokat, és rájött, hogy az appalache népzene egyik markáns előadója főzte nekik a vacsorát éveken keresztül.1959-ben rávette egy közös koncertre az akkor hatvanhat éves hölgyet, innen pedig nem volt megállás. Ahogy később fogalmazott Mike Seeger:

„Vannak a tradíciónak meghatározó alakjai, és vannak, akik túlnőnek a tradíción. Elisabeth egy azok közül, akik a hagyományt meghaladták”.

A hatvanas évek folk revivalját főként fehér zenészek uralták, mint az említett Seeger-család (akiknél Elisabeth dolgozott), Bob Dylan, Arlo Guthrie, és Peter, Paul and Mary, de a szcéna szereplői szerettek autentikus zenészekkel fellépni. A folkzenei elit nem csak saját brandjét építette azzal, hogy autentikus, a társadalom perifériáján élő, sokszor színesbőrű zenészekkel koncertezett, de a polgárjogi mozgalmakhoz kapcsolódva egyfajta hídépítés, érzékenyítés is volt a céljuk.

Hatvanhat évesen indult tehát be Elisabeth karrierje, nem sokkal később, 1968-ban már a legendás Newport Folk Fesztiválon lépett fel, illetve a Philadelphia Folk Fesztiválon, és számos nagy nevű rendezvényen szerepelt, sőt játszott Kennedy elnöknek is. Hátralévő életében hét albumot rögzített, és számos nemzetközi turnét adott. 1984-ben, kilencven évesen megkapta a legjobb tradicionális felvételnek járó Grammy-díjat az Elizabeth Cotten Live! című albumért. Amikor átvette az elismerést, azt mondta: „Köszönöm. Még mindig nagyon szeretek gitározni és addig fogom csinálni, amíg tudom mozgatni az ujjaimat. Azt kérem az Úrtól, a lehető legtovább maradhassak életben”. Vágya teljesült, élete utolsó évében, 1987-ben még koncertet adott, majd egy Syracuse-i kórházban halt meg 95 éves korában.

A Freight Train című dala az ötvenes évek amerikai folk és skiffle egyik legnagyobb slágere lett, később a Beatles elődje, a The Quarrymen nevű zenekar, Bob Dylan, Devenda Brahanhart, sőt John Coltrane is feldolgozta.

(forrás: timeline.com, Wikipedia, openculture.com)

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

"...sajnálom, Marci" - Földes Eszter búcsúzik a Karinthy Színház művészeti vezetésétől

Facebook oldalán adta hírül Földes Eszter, hogy a továbbiakban nem őt bízzák meg a Karinthy Színház művészeti vezetésével. Arról, hogy színművészként folytatja-e a munkát a társulatban még nem tudott nyilatkozni.
Klasszikus

Bősze Ádám: Félelmetes, ami van, de kíváncsi vagyok, hogyan jövünk ki belőle

Bár stand-up műsorai leálltak, a rádióban továbbra is rengeteget dolgozik. Azt állítja, ez szerencse, mert rettentően félne attól, ha semmit se kéne csinálnia. A Fidelio interjúsorozatában Bősze Ádám műsorvezetővel, zenei antikváriussal beszélgettünk, túlélésről, szorongásról, kíváncsiságról.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World fonó

Elitcsapatban Lajkó Félix a VOLOSI közös lemeze

Egyetlen magyar kiadású albumként az elmúlt öt év legjobb ötven lemeze közé került Lajkó Félix & VOLOSI közös lemeze a világ legelismertebb világzenei szaklapja, a londoni székhelyű SONGLINES listáján.
Jazz/World online közvetítés

„A zene lelki táplálék” – Erkélykoncertek a Hagyományok Házában minden délben

A Hagyományok Háza minden délben koncertsorozattal jelentkezik a Corvin téri székházának teraszáról. Az eseménysorozat április 22-éig a Hagyományok Háza Facebook oldalán követhető.
Jazz/World magazin

A Hungarian FolkEmbassy & Barátai népzenével és régizenével a magyar–lengyel barátságról

A magyar-lengyel barátság napján, március 23-án látott napvilágot a Hungarian FolkEmbassy & Barátai új lemeze, amelyet Budapesten és Varsóban vettek fel 2019 telén.
Jazz/World gyász

Elhunyt Manu Dibango jazz-szaxofonos

A fúziós jazz legendás alakjának halálát az új koronavírushoz köthető tüdőgyulladás okozta. 86 éves volt.
Jazz/World interjú

Dés László: „Építsük meg saját piramisainkat!"

Új sorozatunkban a koronavírus-járvány miatt otthon rekedt művészeknek teszünk fel kérdéseket. Elsőként Dés Lászlót kérdeztük arról, hogy mivel tölti az idejét, hogy bírja a bezártságot, és mit tanácsol a következő hetekre.