Jazz/World

A nap, amikor az egyik leghíresebb filozófus faggatta a legnagyobb jazz-szaxofonost

2019.08.13. 12:55
Ajánlom
Milyen kapcsolatot talál nyelv és improvizáció között az egyik legnagyobb 21. századi posztmodern gondolkodó, nyelvfilozófus és a korszakalkotó free-jazz szaxofonosa? Ez is kiderül Jacques Derrida Ornette Colemannel készített 1997-es interjújából.

Ornette Coleman az 1960-as években egyike volt a free jazz megalapítóinak, a kifejezés maga a Free Jazz: A Collective Improvisation című albumáról származik. A Broadway Blues jaz-sztenderd lett.

Jacques Derrida a XX. századi filozófia egyik legíhresebb alakja, aki mindenekelőtt a dekonstrukció-elmélet megalkotásával tette le névjegyét a gondolkodás történetében. Azt állította, nincs semmi a szövegen kívül, a filozófia maga is szöveg. 

A nevezetes beszélgetés Coleman 1997-es párizsi koncertsorozatának alkalmával készült. Az eredeti tervük egy közös színpadi fellépés volt: Coleman zenés improvizációjára Derrida szöveget rögtönzött volna. Azonban a szaxofonos túlfűtött rajongói megakadályozták, hogy Derrida felmenjen a színpadra és szinte megverték őt. Derrida fájdalmasan szomorú esetnek nevezte ezt, és csak az enyhített a felháborodásán, hogy másnap megírta a történéseket az újság.

A filozófus első kérdése Coleman egy előző, New York-i programjára irányult, mire Colman rögtön egy elvont választ adott: „Próbálok egy olyan koncepció szerint játszani, ami alapján le tudod fordítani egyik dolgot a másikra.

Azt gondolom, a hang a lehető legdemokratikusabb kapcsolatban áll az információval, hiszen egyetlen betűt sem kell ismerned ahhoz, hogy megértsd”

- fogalmazott. A demokratikusság szemléltetésére még egy példát idéz, a jazz-zenész és a zeneszerző kapcsolatát: „a jazz-zenész valószínűleg az egyetlen ember, aki számára a zeneszerző nem egy kiemelten fontos személy; ő sokkal inkább arra törekszik, hogy lerombolja, amit a zeneszerző írt”. Ezt tovább árnyalja: „Ahhoz, hogy két-három ember hangokkal kommunikáljon anélkül, hogy bármelyikük is megpróbálna dominálni, magas intelligencia szükségeltetik.

Az improvizált zenében a résztvevők megpróbálnak kirakni egy intellektuális és érzelmi puzzle-t a hangszerek hangján.

Ehhez eredetileg a zongora szolgáltatott zenei keretrendszert, ám ma már ez sem nélkülözhetetlen” – vélekedett.

A keretrendszer fontos pontja volt beszélgetésüknek. Derrida az improvizációt az olvasáshoz hasonlítja abból a szempontból, hogy a jazz sem zárja ki az előzetes keretrendszert, a kompozíciót, hiszen ez az, amitől eltérnek az improvizáció során. Meglátása szerint a jazz-zenészek számára az írott kompozíció az a keret, amire – ha lazán is – de hivatkoznak. „Még a teljesen improvizált zene is az európai struktúra szabályait követi” – fogalmaz. Coleman szerint elvitathatatlanul létezik egy norma, a jazz-improvizáció általános kerete, a jazz törvénye, ez a norma azonban a műfaj fejlődésével sokat változott”.

A beszélgetésük során nem csak mély filozófiai témákat érintettek: szó esett Coleman korai éveiről Texasban, majd New Yorkban, azután a technika zenére gyakorolt hatásáról elmélkedtek, és Coleman felvezette saját zeneelméletét, amit “harmolodics” névre keresztelt. Vitatkoztak a globalizációról és a faji kisebbségi kérdésekről – amihez Derrida is erősen tudott kapcsolódni. Egy ponton Coleman megjegyezte:

„Feketének és rabszolgák leszármazottjának lenni azt is jelenti, hogy fogalmam sincs, mi lehetett a felmenőim anyanyelve”. 

Erre Derrida így felelt:

JD: Ha most rólam lenne szó, elmondanám, hogy velem ugyanez a helyzet. Algír zsidó családba születtem, akik franciául beszéltek, de nem ez volt az ő anyanyelvük. Nekem sincs semmilyen kapcsolatom a felmenőim eredeti nyelvével.

OC: Megkérdezted valaha magadtól, hogy a nyelv, amit most beszélsz, hogyan befolyásolja a gondolataidat? És hogy egy nyelv egyáltalán hatással van-e a gondolkodásmódunkra?

JD: Ez egy rejtély számomra.

Derrida felidézte első Amerikában tett látogatását 1956-ból. „»Fehérek számára fenntartva« (Reserved for Whites) ez a kiírás fogadott mindenhol. Te tapasztaltad ezt? 

OC: Igen. Mindenesetre, amit szeretek Párizsban, az az, hogy itt nem lehet valaki egyidejűleg sznob és rasszista. Párizs az egyetlen olyan város, amit ismerek, ahol soha nem tapasztaltam rasszizmust.

JD: Az még nem jelenti azt, hogy nem létezik. (...)

Érdemes elolvasni az egész beszélgetést ide kattintva. 

(A fejléckép Denis Williams és Ulf Andersen fotóinak felhasználásával készült, forrás: Getty Images)

Elhunyt Ornette Coleman

Kapcsolódó

Elhunyt Ornette Coleman

Nyolcvanöt éves korában meghalt Ornette Coleman altszaxofonos, a free jazz atyja - jelentette be a zenész ügynöke, Ken Weinstein.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A nagyorrú Beatle – Ringo Starr 80 éves

A Beatles egykori dobosa virtuális jótékonysági koncerttel ünnepli a kerek évfordulót.
Vizuál

Vastag porréteg alól bukkant elő az értékes Rubens-festmény

A flamand mester maga készítette azt az alkotást, amely július végén kerül kalapács alá Londonban.
Klasszikus

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Plusz

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.
Klasszikus

Balogh Máté különdíjas lett a CESQ Nemzetközi Zeneszerzőversenyén

22 ország 53 pályaműve közül választotta ki a zsűri a nyerteseket a Central European String Quartet II. Nemzetközi Zeneszerzőversenyén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ha esik, ha fúj – szabadtéren koncertezik a Louisiana Double & Csillagkórus

Apák énekei két zenészre, hat hangszerre, egy kortárs költőre, két torokra és három szívre július 9-én este 7 órakor.
Jazz/World ajánló

Minden hétvégén koncert a Városmajorban

Július közepétől egészen szeptember közepéig változatos és színes programkínálattal, szombat esténként pedig igazi zenei csemegének ígérkező koncertek sorával várja közönségét a Városmajori Szabadtér Színház.
Jazz/World gyász

Meghalt Ennio Morricone olasz zeneszerző

Hétfőn, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone olasz zeneszerző - közölte családja az ANSA hírügynökséggel.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: Buller a Pubban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy felettébb szokatlan sajtótájékoztatót idéz fel.
Jazz/World hír

Segítséget kérnek a válság miatt a brit zenészek a kormánytól

Paul McCartney, Ed Sheeran és a Rolling Stones 1500 további zenésszel együtt azt kéri, hogy a kormány adjon támogatást az élő zenei rendezvények életben tartásához.