Jazz/World

A nap, amikor az egyik leghíresebb filozófus faggatta a legnagyobb jazz-szaxofonost

2019.08.13. 12:55
Ajánlom
Milyen kapcsolatot talál nyelv és improvizáció között az egyik legnagyobb 21. századi posztmodern gondolkodó, nyelvfilozófus és a korszakalkotó free-jazz szaxofonosa? Ez is kiderül Jacques Derrida Ornette Colemannel készített 1997-es interjújából.

Ornette Coleman az 1960-as években egyike volt a free jazz megalapítóinak, a kifejezés maga a Free Jazz: A Collective Improvisation című albumáról származik. A Broadway Blues jaz-sztenderd lett.

Jacques Derrida a XX. századi filozófia egyik legíhresebb alakja, aki mindenekelőtt a dekonstrukció-elmélet megalkotásával tette le névjegyét a gondolkodás történetében. Azt állította, nincs semmi a szövegen kívül, a filozófia maga is szöveg. 

A nevezetes beszélgetés Coleman 1997-es párizsi koncertsorozatának alkalmával készült. Az eredeti tervük egy közös színpadi fellépés volt: Coleman zenés improvizációjára Derrida szöveget rögtönzött volna. Azonban a szaxofonos túlfűtött rajongói megakadályozták, hogy Derrida felmenjen a színpadra és szinte megverték őt. Derrida fájdalmasan szomorú esetnek nevezte ezt, és csak az enyhített a felháborodásán, hogy másnap megírta a történéseket az újság.

A filozófus első kérdése Coleman egy előző, New York-i programjára irányult, mire Colman rögtön egy elvont választ adott: „Próbálok egy olyan koncepció szerint játszani, ami alapján le tudod fordítani egyik dolgot a másikra.

Azt gondolom, a hang a lehető legdemokratikusabb kapcsolatban áll az információval, hiszen egyetlen betűt sem kell ismerned ahhoz, hogy megértsd”

- fogalmazott. A demokratikusság szemléltetésére még egy példát idéz, a jazz-zenész és a zeneszerző kapcsolatát: „a jazz-zenész valószínűleg az egyetlen ember, aki számára a zeneszerző nem egy kiemelten fontos személy; ő sokkal inkább arra törekszik, hogy lerombolja, amit a zeneszerző írt”. Ezt tovább árnyalja: „Ahhoz, hogy két-három ember hangokkal kommunikáljon anélkül, hogy bármelyikük is megpróbálna dominálni, magas intelligencia szükségeltetik.

Az improvizált zenében a résztvevők megpróbálnak kirakni egy intellektuális és érzelmi puzzle-t a hangszerek hangján.

Ehhez eredetileg a zongora szolgáltatott zenei keretrendszert, ám ma már ez sem nélkülözhetetlen” – vélekedett.

A keretrendszer fontos pontja volt beszélgetésüknek. Derrida az improvizációt az olvasáshoz hasonlítja abból a szempontból, hogy a jazz sem zárja ki az előzetes keretrendszert, a kompozíciót, hiszen ez az, amitől eltérnek az improvizáció során. Meglátása szerint a jazz-zenészek számára az írott kompozíció az a keret, amire – ha lazán is – de hivatkoznak. „Még a teljesen improvizált zene is az európai struktúra szabályait követi” – fogalmaz. Coleman szerint elvitathatatlanul létezik egy norma, a jazz-improvizáció általános kerete, a jazz törvénye, ez a norma azonban a műfaj fejlődésével sokat változott”.

A beszélgetésük során nem csak mély filozófiai témákat érintettek: szó esett Coleman korai éveiről Texasban, majd New Yorkban, azután a technika zenére gyakorolt hatásáról elmélkedtek, és Coleman felvezette saját zeneelméletét, amit “harmolodics” névre keresztelt. Vitatkoztak a globalizációról és a faji kisebbségi kérdésekről – amihez Derrida is erősen tudott kapcsolódni. Egy ponton Coleman megjegyezte:

„Feketének és rabszolgák leszármazottjának lenni azt is jelenti, hogy fogalmam sincs, mi lehetett a felmenőim anyanyelve”. 

Erre Derrida így felelt:

JD: Ha most rólam lenne szó, elmondanám, hogy velem ugyanez a helyzet. Algír zsidó családba születtem, akik franciául beszéltek, de nem ez volt az ő anyanyelvük. Nekem sincs semmilyen kapcsolatom a felmenőim eredeti nyelvével.

OC: Megkérdezted valaha magadtól, hogy a nyelv, amit most beszélsz, hogyan befolyásolja a gondolataidat? És hogy egy nyelv egyáltalán hatással van-e a gondolkodásmódunkra?

JD: Ez egy rejtély számomra.

Derrida felidézte első Amerikában tett látogatását 1956-ból. „»Fehérek számára fenntartva« (Reserved for Whites) ez a kiírás fogadott mindenhol. Te tapasztaltad ezt? 

OC: Igen. Mindenesetre, amit szeretek Párizsban, az az, hogy itt nem lehet valaki egyidejűleg sznob és rasszista. Párizs az egyetlen olyan város, amit ismerek, ahol soha nem tapasztaltam rasszizmust.

JD: Az még nem jelenti azt, hogy nem létezik. (...)

Érdemes elolvasni az egész beszélgetést ide kattintva. 

(A fejléckép Denis Williams és Ulf Andersen fotóinak felhasználásával készült, forrás: Getty Images)

Elhunyt Ornette Coleman

Kapcsolódó

Elhunyt Ornette Coleman

Nyolcvanöt éves korában meghalt Ornette Coleman altszaxofonos, a free jazz atyja - jelentette be a zenész ügynöke, Ken Weinstein.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Klasszikus

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Vizuál

10 film, amit novemberben látni kell

Méghozzá moziban, nagyvásznon, amíg csak lehet! Szubjektív összeállításunkban a hazai mozipremierek novemberi kínálatából válogattunk Juliette Binoche új filmjétől kezdve Mika Kaurismäkin át Scorseséig, sőt egészen Woody Allenig.
Vizuál

„Ne azon botránkozzunk meg, hogy meztelen gyerektesteket mutogatok, hanem a valóságon!”

A karizmatikus hatvanas zenetanár és az újonnan érkezett tinédzserlány közötti furcsa viszonyt igyekszik kibogozni a zenekar tehetséges szólistája, Dávid. Nagy Zoltán bemutatkozó filmjében főhős és néző egyaránt a rejtett jelek és a sorok közt rejlő lényeg felkutatására van ítélve.
Vizuál

Vasárnap megdőlhet a magyar árverési rekord

Mérföldkő és korszakváltás a magyar műtárgypiacon. Száznál is több 1945 és 2000 között készült műalkotás látható a Virág Judit Galéria tematikus aukciós kiállításán, melynek anyagából vasárnap rendeznek árverést a Budapest Kongresszusi Központban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról
Jazz/World ajánló

"Akusztikusan zenélni a legszebb dolog"- Dresch Mihály és formációi Kolozsváron és a Fonóban

Dresch Mihály 'húros' formációjával november 29-én Kolozsváron, legendás Dresch Quartetjével pedig november 30-án a budapesti Fonóban lép fel. VIDEÓ!
Jazz/World

Novák Péter és az Etnofon újra a Fonóban

A Fonó Budai Zeneházban tartott nagysikerű nyilvános főpróba és a hat állomásos nyári turné után november 16-án 21 órától újra a Fonóban ad koncertet a Novák Péter és az Etnofon zenekar.
Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.
Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.