Jazz/World

A nap, amikor az egyik leghíresebb filozófus faggatta a legnagyobb jazz-szaxofonost

2019.08.13. 12:55
Ajánlom
Milyen kapcsolatot talál nyelv és improvizáció között az egyik legnagyobb 21. századi posztmodern gondolkodó, nyelvfilozófus és a korszakalkotó free-jazz szaxofonosa? Ez is kiderül Jacques Derrida Ornette Colemannel készített 1997-es interjújából.

Ornette Coleman az 1960-as években egyike volt a free jazz megalapítóinak, a kifejezés maga a Free Jazz: A Collective Improvisation című albumáról származik. A Broadway Blues jaz-sztenderd lett.

Jacques Derrida a XX. századi filozófia egyik legíhresebb alakja, aki mindenekelőtt a dekonstrukció-elmélet megalkotásával tette le névjegyét a gondolkodás történetében. Azt állította, nincs semmi a szövegen kívül, a filozófia maga is szöveg. 

A nevezetes beszélgetés Coleman 1997-es párizsi koncertsorozatának alkalmával készült. Az eredeti tervük egy közös színpadi fellépés volt: Coleman zenés improvizációjára Derrida szöveget rögtönzött volna. Azonban a szaxofonos túlfűtött rajongói megakadályozták, hogy Derrida felmenjen a színpadra és szinte megverték őt. Derrida fájdalmasan szomorú esetnek nevezte ezt, és csak az enyhített a felháborodásán, hogy másnap megírta a történéseket az újság.

A filozófus első kérdése Coleman egy előző, New York-i programjára irányult, mire Colman rögtön egy elvont választ adott: „Próbálok egy olyan koncepció szerint játszani, ami alapján le tudod fordítani egyik dolgot a másikra.

Azt gondolom, a hang a lehető legdemokratikusabb kapcsolatban áll az információval, hiszen egyetlen betűt sem kell ismerned ahhoz, hogy megértsd”

- fogalmazott. A demokratikusság szemléltetésére még egy példát idéz, a jazz-zenész és a zeneszerző kapcsolatát: „a jazz-zenész valószínűleg az egyetlen ember, aki számára a zeneszerző nem egy kiemelten fontos személy; ő sokkal inkább arra törekszik, hogy lerombolja, amit a zeneszerző írt”. Ezt tovább árnyalja: „Ahhoz, hogy két-három ember hangokkal kommunikáljon anélkül, hogy bármelyikük is megpróbálna dominálni, magas intelligencia szükségeltetik.

Az improvizált zenében a résztvevők megpróbálnak kirakni egy intellektuális és érzelmi puzzle-t a hangszerek hangján.

Ehhez eredetileg a zongora szolgáltatott zenei keretrendszert, ám ma már ez sem nélkülözhetetlen” – vélekedett.

A keretrendszer fontos pontja volt beszélgetésüknek. Derrida az improvizációt az olvasáshoz hasonlítja abból a szempontból, hogy a jazz sem zárja ki az előzetes keretrendszert, a kompozíciót, hiszen ez az, amitől eltérnek az improvizáció során. Meglátása szerint a jazz-zenészek számára az írott kompozíció az a keret, amire – ha lazán is – de hivatkoznak. „Még a teljesen improvizált zene is az európai struktúra szabályait követi” – fogalmaz. Coleman szerint elvitathatatlanul létezik egy norma, a jazz-improvizáció általános kerete, a jazz törvénye, ez a norma azonban a műfaj fejlődésével sokat változott”.

A beszélgetésük során nem csak mély filozófiai témákat érintettek: szó esett Coleman korai éveiről Texasban, majd New Yorkban, azután a technika zenére gyakorolt hatásáról elmélkedtek, és Coleman felvezette saját zeneelméletét, amit “harmolodics” névre keresztelt. Vitatkoztak a globalizációról és a faji kisebbségi kérdésekről – amihez Derrida is erősen tudott kapcsolódni. Egy ponton Coleman megjegyezte:

„Feketének és rabszolgák leszármazottjának lenni azt is jelenti, hogy fogalmam sincs, mi lehetett a felmenőim anyanyelve”. 

Erre Derrida így felelt:

JD: Ha most rólam lenne szó, elmondanám, hogy velem ugyanez a helyzet. Algír zsidó családba születtem, akik franciául beszéltek, de nem ez volt az ő anyanyelvük. Nekem sincs semmilyen kapcsolatom a felmenőim eredeti nyelvével.

OC: Megkérdezted valaha magadtól, hogy a nyelv, amit most beszélsz, hogyan befolyásolja a gondolataidat? És hogy egy nyelv egyáltalán hatással van-e a gondolkodásmódunkra?

JD: Ez egy rejtély számomra.

Derrida felidézte első Amerikában tett látogatását 1956-ból. „»Fehérek számára fenntartva« (Reserved for Whites) ez a kiírás fogadott mindenhol. Te tapasztaltad ezt? 

OC: Igen. Mindenesetre, amit szeretek Párizsban, az az, hogy itt nem lehet valaki egyidejűleg sznob és rasszista. Párizs az egyetlen olyan város, amit ismerek, ahol soha nem tapasztaltam rasszizmust.

JD: Az még nem jelenti azt, hogy nem létezik. (...)

Érdemes elolvasni az egész beszélgetést ide kattintva. 

(A fejléckép Denis Williams és Ulf Andersen fotóinak felhasználásával készült, forrás: Getty Images)

Elhunyt Ornette Coleman

Kapcsolódó

Elhunyt Ornette Coleman

Nyolcvanöt éves korában meghalt Ornette Coleman altszaxofonos, a free jazz atyja - jelentette be a zenész ügynöke, Ken Weinstein.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Raktárvásárral zárja a nyarat a Libri

Hat napig várja váltakozó akciókkal és folyamatosan frissülő készlettel vásárlóit a Libri Kiadó a Szentendrei úton.
Klasszikus

Fischer Ivánnal a címlapon kezdi az évadot a Fidelio

Az ingyenes programmagazin évadkezdő számában az eseménynaptár mellett többek között interjút talál Láng Annamária színésszel, Ron Howard filmrendezővel, Várallyay Petra hegedűművésszel, Bán Zsófia íróval, illetve a címlapon szereplő Fischer Ivánnal. Lapozzon bele online!
Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Vizuál

A nap, amikor a Balatonnál nyaraló keletnémetekből nyugatnémetek lettek

A határnyitás és előzményeinek fényképes dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.
Könyv

Mesekönyv segít feldolgozni a legrázósabb témákat is

Válás, halál, internet, egy barátság dinamikája – Shona Innes könyvei kisgyerekeknek segítenek megbirkózni a felnőtteknek is nehezen emészthető kérdésekkel. A klinikai pszichológus szerző nemrég Magyarországon járt, hogy személyesen is meglátogassa kötetei illusztrátorát, Agócs Íriszt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

A növények „énekéből” csinált zenét ez a férfi

Mit mondanának a növények, ha beszélni tudnának? Ismerd meg a kaliforniai Nico Georist, aki két évet töltött a növényvilág nyelvének megfejtésével egy olyan technológia segítségével, amely a növények rezgéseit zenévé változtatja.
Jazz/World hír

Több ezer fotó vált hozzáférhetővé a jazz fénykorából

Csaknem 50 évnyi „porosodás” után online elérhetővé tették Francis Wolff, a Blue Note Records producerének fotóarchívumát.
Jazz/World john coltrane

Coltrane újabb meglepetése az utókornak a Blue World című album

Szeptember 27-én újabb, eddig kiadatlan Coltrane-album lát napvilágot. Hallgasd meg a cikkben a címadó dalt!
Jazz/World ajánló

Az egyszerre három trombitán játszó jazz-zenebohóc is fellép a Müpa nyárzáró fesztiválján

Augusztus 20-án ingyenes jazzkoncertekkel várja a közönséget a Jazz 0820. Augusztus 30. és szeptember 1. között pedig a pezsgő swingkorszakot idézi meg a New Orleans Swingfesztivál, amin a svéd jazz-zenebohóc, Gunhild Carling is fellép.
Jazz/World hungarikum

A fiatal cimbalmos generációt szólítja meg a BMC Nemzetközi Cimbalomversenye

Lukács Miklós, a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott és legsokoldalúbb cimbalomművésze a megálmodója a BMC-ben augusztus 25. és 31. között zajló versenynek.