Jazz/World

A nap, amikor az egyik leghíresebb filozófus faggatta a legnagyobb jazz-szaxofonost

2019.08.13. 12:55
Ajánlom
Milyen kapcsolatot talál nyelv és improvizáció között az egyik legnagyobb 21. századi posztmodern gondolkodó, nyelvfilozófus és a korszakalkotó free-jazz szaxofonosa? Ez is kiderül Jacques Derrida Ornette Colemannel készített 1997-es interjújából.

Ornette Coleman az 1960-as években egyike volt a free jazz megalapítóinak, a kifejezés maga a Free Jazz: A Collective Improvisation című albumáról származik. A Broadway Blues jaz-sztenderd lett.

Jacques Derrida a XX. századi filozófia egyik legíhresebb alakja, aki mindenekelőtt a dekonstrukció-elmélet megalkotásával tette le névjegyét a gondolkodás történetében. Azt állította, nincs semmi a szövegen kívül, a filozófia maga is szöveg. 

A nevezetes beszélgetés Coleman 1997-es párizsi koncertsorozatának alkalmával készült. Az eredeti tervük egy közös színpadi fellépés volt: Coleman zenés improvizációjára Derrida szöveget rögtönzött volna. Azonban a szaxofonos túlfűtött rajongói megakadályozták, hogy Derrida felmenjen a színpadra és szinte megverték őt. Derrida fájdalmasan szomorú esetnek nevezte ezt, és csak az enyhített a felháborodásán, hogy másnap megírta a történéseket az újság.

A filozófus első kérdése Coleman egy előző, New York-i programjára irányult, mire Colman rögtön egy elvont választ adott: „Próbálok egy olyan koncepció szerint játszani, ami alapján le tudod fordítani egyik dolgot a másikra.

Azt gondolom, a hang a lehető legdemokratikusabb kapcsolatban áll az információval, hiszen egyetlen betűt sem kell ismerned ahhoz, hogy megértsd”

- fogalmazott. A demokratikusság szemléltetésére még egy példát idéz, a jazz-zenész és a zeneszerző kapcsolatát: „a jazz-zenész valószínűleg az egyetlen ember, aki számára a zeneszerző nem egy kiemelten fontos személy; ő sokkal inkább arra törekszik, hogy lerombolja, amit a zeneszerző írt”. Ezt tovább árnyalja: „Ahhoz, hogy két-három ember hangokkal kommunikáljon anélkül, hogy bármelyikük is megpróbálna dominálni, magas intelligencia szükségeltetik.

Az improvizált zenében a résztvevők megpróbálnak kirakni egy intellektuális és érzelmi puzzle-t a hangszerek hangján.

Ehhez eredetileg a zongora szolgáltatott zenei keretrendszert, ám ma már ez sem nélkülözhetetlen” – vélekedett.

A keretrendszer fontos pontja volt beszélgetésüknek. Derrida az improvizációt az olvasáshoz hasonlítja abból a szempontból, hogy a jazz sem zárja ki az előzetes keretrendszert, a kompozíciót, hiszen ez az, amitől eltérnek az improvizáció során. Meglátása szerint a jazz-zenészek számára az írott kompozíció az a keret, amire – ha lazán is – de hivatkoznak. „Még a teljesen improvizált zene is az európai struktúra szabályait követi” – fogalmaz. Coleman szerint elvitathatatlanul létezik egy norma, a jazz-improvizáció általános kerete, a jazz törvénye, ez a norma azonban a műfaj fejlődésével sokat változott”.

A beszélgetésük során nem csak mély filozófiai témákat érintettek: szó esett Coleman korai éveiről Texasban, majd New Yorkban, azután a technika zenére gyakorolt hatásáról elmélkedtek, és Coleman felvezette saját zeneelméletét, amit “harmolodics” névre keresztelt. Vitatkoztak a globalizációról és a faji kisebbségi kérdésekről – amihez Derrida is erősen tudott kapcsolódni. Egy ponton Coleman megjegyezte:

„Feketének és rabszolgák leszármazottjának lenni azt is jelenti, hogy fogalmam sincs, mi lehetett a felmenőim anyanyelve”. 

Erre Derrida így felelt:

JD: Ha most rólam lenne szó, elmondanám, hogy velem ugyanez a helyzet. Algír zsidó családba születtem, akik franciául beszéltek, de nem ez volt az ő anyanyelvük. Nekem sincs semmilyen kapcsolatom a felmenőim eredeti nyelvével.

OC: Megkérdezted valaha magadtól, hogy a nyelv, amit most beszélsz, hogyan befolyásolja a gondolataidat? És hogy egy nyelv egyáltalán hatással van-e a gondolkodásmódunkra?

JD: Ez egy rejtély számomra.

Derrida felidézte első Amerikában tett látogatását 1956-ból. „»Fehérek számára fenntartva« (Reserved for Whites) ez a kiírás fogadott mindenhol. Te tapasztaltad ezt? 

OC: Igen. Mindenesetre, amit szeretek Párizsban, az az, hogy itt nem lehet valaki egyidejűleg sznob és rasszista. Párizs az egyetlen olyan város, amit ismerek, ahol soha nem tapasztaltam rasszizmust.

JD: Az még nem jelenti azt, hogy nem létezik. (...)

Érdemes elolvasni az egész beszélgetést ide kattintva. 

(A fejléckép Denis Williams és Ulf Andersen fotóinak felhasználásával készült, forrás: Getty Images)

Elhunyt Ornette Coleman

Kapcsolódó

Elhunyt Ornette Coleman

Nyolcvanöt éves korában meghalt Ornette Coleman altszaxofonos, a free jazz atyja - jelentette be a zenész ügynöke, Ken Weinstein.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Vizuál

A Netflix hozza Sophia Loren új filmjét

A Netflix vásárolta meg az Előttem az élet című világhírű regényből, Sophia Loren főszereplésével készülő új produkció forgalmazási jogait.
Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A nő, aki már kislány korában Bruce Springsteen haverja volt

Nyolc évvel első budapesti szólókoncertje után saját triója élén tér vissza a fővárosba a multiinstrumentalista Trixie Whitley. Március 8-án legutóbbi albumának anyagával érkezik a Fesztivál Színházba, ahol Childish Gambino és St. Vincent zenészei lesznek partnerei.
Jazz/World ajánló

Jazz-zongorával világzenei tájakon

A közönség két nemzetközi világzenei produkciót élvezhet a Fonóban február 28-án: az estet magyar, szlovén és spanyol művészek tradicionális flamenco koncertje nyitja, majd az EX AURO world-jazz-flamenco fúzió mutatkozik be első lemezével.
Jazz/World ajánló

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.
Jazz/World

Profik segítenek az induló dalszerzőknek

Március 2-3. között a Budapest Music Centerben te is megmutathatod a zenédet a frissen Grammy-t nyert producernek, Steve Dubnak, hiszen többek között ő is részt vesz a DEX Songwriting Expo-n, sőt mi több, listening session keretében segíti majd a dalszerzőket a legaktuálisabb iránymutatásokkal. Budapest harmadjára is a dalszerzés fővárosa lesz!
Jazz/World ajánló

Szakcsi Lakatos Béla és Müller Péter Sziámi koncertje – Csodavárás a Ludwig Múzeumban

Különleges élményben lehet része a Ludwig Múzeum február 22-i programján résztvevőknek. 16 órától Waliczky Tamás: Képzelt kamerák című kiállításában tart kurátori tárlatvezetést Szegedy-Maszák Zsuzsanna, majd 17.30-tól Szakcsi Lakatos Béla és Müller Péter Sziámi közös koncertje következik, amely az improvizáció világának eddig ismeretlen, egyedi rétegébe hívja a hallgatókat.