Jazz/World

"A népzene ma koncertzeneként tud tovább élni"

Interjú Eredics Áronnal
2018.07.30. 09:20
Ajánlom
A délszláv népzenét egyedien értelmező Söndörgő zenekar évek óta szerepel a világzenei toplistákon, most éppen az Amsterdam Klezmer Banddel közös, Szikra című lemezzel. Ennek anyaga augusztus 17-én, a szentendrei MűvészetMalomban is hallható lesz. Eredics Áronnal beszélgettünk.

A zenekarból hárman a Vujicsics alapítótagjának, Eredics Kálmánnak vagytok a fiai. Számotokra, második generációs népzenészek számára egyértelmű volt, hogy a tradicionális zenéhez bátrabban hozzá lehet nyúlni?

Ez nem volt egyértelmű. Végigjártuk azokat a tanulási lépcsőfokokat, amit egy népzenésznek kell. Először a mestereinktől elsajátítottuk a délszláv népzenét eredeti formájában. Ezt először táncházban kíséretként, később a Szentendre és környéki szerb közösségben, majd országszerte bálok alkalmával muzsikáltuk, ahol már az éppen aktuális divat is alakította a repertoárunkat. Rájöttünk, hogy ezekkel a hangszerekkel bármilyen zenét el lehet játszani, miközben lassan bővült a hangszerpark is: amikor felmerült, hogy kellene egy szaxofon, akkor mondtuk Dávidnak, hogy „kezdj el szaxofonozni!”. Amikor harmonikára volt szükség, Salamon öcsém harmonikázni kezdett. Tehát jó tíz év eltelt ebben a hagyományos működésben, majd egy természetes folyamatként átalakult a hagyományos repertoár egy kicsit újszerűbb koncertrepertoárrá, amiben a saját zeneiségünk és egyéniségünk is benne van a népzene mellett. De azt gondolom,

ha valaki népzenét használ alapnak, akkor nem úszhatja meg, hogy megtanulja azt pontosan, az eredeti formájában. Ez olyan, mint a nyelv: az anyanyelv egy közös alap, de azzal már tejesen individuálisan formálhatsz mondatokat.

_DSC82851-135903.jpg

Eredics Áron (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Mit gondolsz, abban, hogy kevésbé vont ellenőrzése alá titeket a táncházközegben jól ismert „folkrendőrség”, szerepet játszik az is, hogy kisebbségi népzenét játszotok?

Szerintem ennek a kulcsa inkább abban van, hogy mi a klasszikus zenei előadói attitűdöket emeljük be a zenénkbe, mivel mindannyian klasszikus zenészként kezdtük - és ez a nem megszokott.

Nem megújítjuk a népzenét, hanem úgy gondoljuk, ma koncertzeneként tud természetes módon tovább élni, hiszen a folklórt színpadon tudod egyéni élménnyé formálni és elmesélni.

Ez az, ami a magyar táncházzenében nehezebb, mert ott létezik egy óriási táncházi közeg, ami miatt sokszor föl sem merül az az igény, hogy ebből ki kéne emelni a népzenét. Mi a Vujicsics iskola és Vujicsis Tihamér szellemiségét visszük tovább, akik szintén a klasszikus zene felől érkeztek. A népzene pedig annak ellenére, hogy évszázados múltja van, mégiscsak egy szóbeli hagyomány – így szabadságánál fogva megengedi az efféle értelmezéseket. Azt vallja az egész zenekar, hogy a koncertzene az útja a népzene megőrzésének és annak, hogy ugyanazok az érzések jelenjenek meg, mint amit megkaphattál a hagyományos közegében. Mert igazából a táncház sem a hagyományos közege, ezt lássuk be. 

_DSC8289-140158.jpg

Eredics Áron (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Az Amsterdam Klezmer Banddel közös anyagotok viszont már más – zeneszerzői és improvizációs – készségeket is megkívánt.

Azt gondolom, hogy egy igazán jó népzenésznek ezekkel a kompetenciákkal – még ha a zeneszerzés túlzás is – rendelkeznie kell. Hogy ha kiraksz elé egy kottát, azt egy adott szabályrendszer szerint, az előadóművészi tehetségéhez mérten megvalósítsa.

Mi akkor mondhatjuk magunkat igazi népzenésznek, ha úgy tudunk zenélni, mint annak idején azok az adatközlők, akik nemcsak a hagyományos zenét játszották, hanem azt is, amit a rádióban hallottak, vagy amit ők maguk találtak ki.

Jó példa erre az egyik legnagyobb mesterünk, Versendi Kovács József mohácsi tamburaprímás, aki bármilyen műfajban tud a hangszerén játszani, mert rendkívüli technikai felkészültsége van. Ő bárhova születik a világban, ezekkel az adottságokkal ugyanilyen fantasztikus és elismert zenésszé válik. Ebből a szempontból már nem választható szét, hogy ki milyen műfajban játszik, hiszen tehetségtől függően mindenki trenírozható arra, hogy akár egy teljesen más zenei műfajt is magas szinten előadjon. Ilyen volt számunkra az Amsterdam Klezmer Banddel közös zenei anyag, ahol mást szerettünk volna, mint amit a Söndörgővel játszunk. Azért is volt nagyon érdekes ez a munka, mert nem kellett azon gondolkoznunk, hogy mi illik bele az eddigi koncertrepertoárba, hanem teljesen szabadon lehetett ötletelni.

Olyan szerves fúzió jött létre, amiben szinte szétválaszthatatlan volt, hogy hol kezdődik a Söndörgő és hol kezdődik az Amsterdam Klezmer Band zenéje.

Igen, abszolút cél volt, hogy ne „közreműködői munka” legyen, ne két külön zenekar álljon a színpadon. Rögtön láttuk, hogy a hangszerelés azt kívánja, hogy bigbanddé alakuljunk. Adott egy jól kihasználható fúvós szekció, ritmusszekció és vannak a két zenekarnak szólistái, akiket teljes mértékig össze lehetett fésülni. Nevezhetjük ezt Szikra Bandnek is, merthogy egy 12 tagú, új zenekar jött létre.

Miben hozott újat ez a közös munka a Söndörgő életében?

Ahogy az az eddigi szavaimból fölsejlik, mi nagyon komolyan vesszük magunkat és a zenét.

Nálunk nem a folkrendőrség jelenti a nyomást, hanem inkább a nagy elődök: a Vujicsics Együttes, Petrovics Emil és még sokan mások, akiknek tovább visszük az örökségét, és amit mi nagy felelősségként élünk meg.

Ezért nekünk eddig nehezen ment, hogy csak úgy elengedjük magunkat. Persze a koncerten ez megtörténik, de a precizitás szintjén nem engedünk a minőségből. Valószínűleg ez az Amsterdam Klezmer Bandes történet is azért jöhetett össze, mert mostanra nőttünk föl ahhoz, hogy azt érezzük, igen, mi ennek meg tudunk felelni, sőt még büszkék is lehetnek ránk ezek az emberek. Az Amsterdam Klezmer Band tagjai pedig eleve nagyon lazák, és ezzel ránk is hatottak: ebben a szabad együttlétben mi is jobban el tudjuk magunkat engedni.

_DSC83241-140024.jpg

Eredics Áron (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Eredetileg a Csocsek Fesztiválon tartottátok volna a közös koncertet, ami végül elmaradt. 

Igen, emiatt majdnem a koncert sem jött össze, de ez egy olyan esemény, amit mindannyian nagyon szerettünk volna. A saját szülővárosunkban zenélni, amit azért is csinálunk, mert itt nőttünk fel hozzá. Ez a legfelemelőbb érzés. Ez hazatérés! Köszönet az Amsterdam Klezmer Bandnek, a Szentendrei Teátrumnak és Nektek, hogy mégis lesz együttlét!

Kult50 - A kultúra ötven arca

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A Kult50-programban a beválogatott Ötvenet videós portrésorozatban mutatjuk be, amelyben különleges módon hoztuk össze a kulturális szereplőket. Akik pedig személyesen is találkoznának a művészekkel és a kategóriák védnökeivel, azokat havonta jelentkező pódiumbeszélgetéseinkre is várjuk, amelyek részleteiről folyamatosan beszámolunk felületeinken.

Az idei Ötvenet bemutató ingyenes Kult50 kiadványunk 2019. április 16-tól megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon.

Legnépszerűbb

Színház

„A mi generációnk nem kapható a gyűlölködésre” – A 30 év alatti színművészek levele az Országgyűléshez

A december 9-én a szabad színházakért és a kultúra függetlenségéért meghirdetett tüntetésen Sodró Eliza, a Radnóti Színház művésze olvasta fel 111 harminc év alatti színművész levelét az Országgyűléshez.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Új lemezt készített Kollár-Klemencz László

Decemberben jelenik meg Ég az erdő címmel Kollár-Klemencz László Kamarazenekarának új albuma – a dalszerző-író-énekes 2008-ban megkezdett első szólóalbumának folytatásaként. Az új dalokat január 19-én a MOMKultban nagyszabású koncerten mutatják be a zenészek.
Jazz/World gyász

Meghalt Marie Fredriksson, a Roxette énekesnője 

Hatvanegy éves korában meghalt Marie Fredriksson svéd énekesnő, a Roxette nevű duó egyik tagja - írja a BBC hírportálja. A népszerű pop duó többször is fellépett Magyarországon.
Jazz/World mti

Duka László nyerte a Roby Lakatos Improvizációs Hegedűversenyt

Duka László lett az első alkalommal megrendezett Roby Lakatos Nemzetközi Improvizációs Hegedűverseny első díjasa.
Jazz/World ajánló

Így készült a Terra Profonda új lemeze: Klippremier

A saját meghatározása szerint sámáni folk-blues zenét játszó Terra Profonda új lemezzel jelentkezik a Fonó kiadásában. Az album felvétele a sitkei Kálvária-kápolnában zajlott, ahol teljesen akusztikusan rögzítették a számokat, ez a különleges atmoszféra adja meg a lemez hangzásának alapját.
Jazz/World díj

Ismét a Sziget a legjobb külföldi fesztivál az angolok szerint

A UK Festival Awardson idén is a Sziget vitte el a "Best Overseas Festival", azaz a legjobb külföldi fesztivál kategória díját. A belga Tomorrowlandet is magunk mögé tudtuk.