Jazz/World

"A népzene mindannyiunk lelkéből születik…"

2009.02.27. 00:00
Ajánlom
A kecskeméti Csík Zenekar neve ma már nemcsak a népzenét szeretők körében ismert. Amióta a rock- vagy a jazz-zenét is beengedték a népzenei repertoárba, olyanokkal is megismertették az általuk már húsz éve játszott magyar népzenét, akik talán sosem kerültek volna közel ehhez a műfajhoz.

Csík János

"Senki nem ért semmit…" című lemezük 2007-ben Fonogram Díjas lett, legújabb albumuk, az "Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen..." pedig 2008-ban aranylemez lett, illetve Fonogram Díjra jelölték világzene kategóriában. A népzene és a világzene kapcsolatáról a zenekar vezetőjével, Csík Jánossal beszélgettünk.

Fidelio: Mi késztette arra a Csík Zenekart, hogy a könnyűzenei műfajok felé kacsintgasson?

Csík János: Valamikor még a kilencvenes évek közepén született meg a gondolat, hogy egy erdélyi, mezőségi akasztósnak nevezett lassú cigánytáncot blues stílusban játsszunk el. Végül jazzmuzsikus barátainkkal egy szvinges feldolgozást írtunk, a dal végén pedig visszatértünk az autentikus előadáshoz azzal a céllal, hogy azok is meghallhassák az eredeti dalt, akiknek a szvingre dobban a szívük. Valójában akkor kaptunk lendületet, amikor Lovasi Andrásnak, a Kispál és a Borz vezetőjének, és Ferenczi György szájharmonikásnak megtetszett egy-egy dalunk, és saját zenekarukkal eljátszották. Szabó Attila, a zenekarunk hegedűse ezen felbátorodva kérdezte meg tőlük, mi lenne, ha mi is eljátszanánk az ő nótáikat, a mi hangszereinken a mi stílusunkban. Szabó Attila érdeme elsősorban, hogy végül ezek a Kispál-feldolgozások megszülettek.

F: Az eladásokból és a fellépések számából ítélve a közönség jól fogadta ezt a szemléletbeli nyitást. Az egyre több feldolgozás pedig azt mutatja, hogy a zenekartól sem idegen ez a váltás…

CSJ: Valóban, azóta, hogy feldolgozásokat játszunk, sokkal több meghívást kapunk. Amúgy szerintem ez azért is volt jó és sikeres gondolat, mert így sokkal több embernek szerzünk örömet. Nemcsak a népzene hallgatóinak, hanem az alternatív rock rajongóinak is. A Művészetek Völgyében például azt láttuk, hogy azok, akik a Kispál miatt jöttek el, a saját reakcióikon is megdöbbentek, hogy éppolyan örömmel buliztak a "De szeretnék…" című Kispál-nótára, mint például egy kalotaszegi csárdásra. És mind ez természetesen generációtól függetlenül.

F: Mennyire kell megtervezni egy koncertet, ha többféle ízlésű hallgatóságnak kell megfelelni?

CSJ: Általában autentikus zenével kezdünk, aztán jönnek az átdolgozások, majd a végén visszatérünk az eredeti népzenei összeállításokhoz. Azért, hogy mindenkinek esélyt adjunk arra, hogy találkozzon a népzenével. A népzene, hogy úgy mondjam, „ember zene”, ami mindnyájunknak az alapvető érzelmeit közvetíti: a szerelmet, a bánatot, a fájdalmat, a szomorúságot, az elválást. Ezek az érzelmek függetlenek attól, hogy milyen zenét játszunk, vagy hallgatunk. A népdalok mindannyiunk lelkéből született dalok és a mi nyelvünkön tudnak nagyon közel kerülni hozzánk. Mi lehetőséget szeretnénk adni azoknak is, akik nem ismerik a népzenét, hogy találkozhassanak ezekkel a szép dallamokkal.


Csík Zenekar

F: Mennyire könnyű más stílusú zenét játszani egy népzenében járatos zenésznek?

CSJ: Szerintem fontos, hogy az, aki feldolgozásra bátorodik, tisztában legyen azzal a műfajjal, amiben éppen kalandozik. Pontosan kell, hogy ismerje az adott zene határait, korlátait, lehetőségeit, nem szabad elfelejteni azokat az alapokat, értékeket, amire ezek a stílusok épülnek. Ezért igyekszünk mi is tiszteletben tartani a rock és a blues alapszabályait, sajátosságait a népzene lehetőségei mellett.

F: Térjünk vissza a népzenéhez! Ahogy a nyelv, úgy a zene is változik. Mit lehet akkor autentikusnak tekinteni?

CSJ: A népzene valóban mindig folyamatosan változik. Vannak, akik csak például a 60-as évek muzsikáját vagy csak a fonográffal rögzített dalokat számítják autentikus magyar népzenének. Szerintem az is a változás része, hogy megőrizve a szépet, a régit, belevisszük a zenébe a kor hangjait is. Az öregektől hallott dalok gyűjtése, lejegyzése és eljátszása mellett számomra az autentikusság része még az emberi érzelmek felidézése és megőrzése is, önmagunk megvalósítása képességeink, tehetségünk alapján.

(2009. március 3. 19:30 Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) – Csík Zenekar: ”Ez a vonat, ha elindult…”; tagjai: Barcza Zsolt (cimbalom, harmonika), Bartók József (nagybőgő), Csík János (hegedű, ének), Kunos Tamás (brácsa), Majorosi Marianna (ének), Makó Péter (fúvós hangszerek), Szabó Attila (hegedű, gitár); km.: Dresch Mihály (szaxofon), Lovasi András (ének), Ferenczi György (harmonika), Őze Áron (színművész), az egri Farkas Ferenc Zeneiskola Farkas zenekara)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Könyv

Nem véleményezheti az új érettségi vizsgamodellt a Magyartanárok Egyesülete

Növekszik a magolandó anyag mennyisége az új érettségi vizsgamodellben, az olvasás öröme helyett a „műcímek bemagolása” lesz a cél a Magyartanárok Egyesülete szerint. Hiába mondanák el a véleményüket, nem kaptak erre lehetőséget.
Színház

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Az üveghegyen túl – Új nagylemezt készített a Free Style Chamber Orchestra

Az album azokat a népzenei- és jazz elemeket ötvöző dalokat tartalmazza, melyeket a zenekar a járványügyi korlátozások miatt őszre halasztott, ingyenes ifjúsági koncertsorozatán fogja játszani. A lemezbemutató koncert a tervek szerint április 12-én lesz a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Egy teljes hét zene és együttlét: Fonó Selection

Ebben az időszakban még fontosabb az egymásra figyelés, a beszélgetés, a másik szempontjainak megértése, a támogatás. A Fonó Selection sorozata idén erről szól. Hétfőtől kezdve minden reggel 8 órakor podcastban beszélgetnek a szakma részvevői, művészek, intézményvezetők, újságírók a piac szereplőit mozgató kérdésekről, esténként pedig duó formációban különleges művészek találkozásaira kerülhet sor, így együtt lép fel Dresch Mihály és Tóth Viktor, Bede Péter és Unger Balázs, Kacsó Hanga és Szabó Dániel, Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza, Varga Veronika és Réti Benedek, ifj Szerényi Béla és Fekete Márton. A hét vasárnap a Fonó 25 díj átadásával zárul, amely a közönség és a szakmai zsűri szavazatai alapján állt össze, tíz kategóriában díjazzák az alkotókat. A Fonó Selection tartalmai ingyenesen érhetők el a Fonó YouTube- és Facebook-csatornáján.
Jazz/World magazin

Chick Corea – Hogyan kezdjünk ismerkedni a legendás billentyűs zenéjével?

Összeszedtünk tíz felvételt – stúdiólemezeket és élő felvételeket egyaránt –, amelyek remekül bevezetnek Chick Corea világába, ha még nem ismered a művészetét. Azok számára pedig, akik ismerik már az életművet, lehetőséget teremtünk az emlékezésre.
Jazz/World felhívás

Jelentkezőket vár a Snétberger Zenei Tehetség Központ

Elindult a jelentkezés a Snétberger Zenei Tehetség Központ 11. évfolyamára. Az idén jubileumát ünneplő Snétberger Program keretén belül hatvan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású fiatal kezdheti meg tanulmányait júniusban a felsőörsi központban. Online formában, április 30-ig várják a bemutatkozó videókat.
Jazz/World magazin

Több dalt adtak ki a zenészek tavaly, a koronavírus alatt, mint a korábbi években

A kifizetett jogdíjak fele – 4,74 milliárd forint – jutott hazai dalok, zeneművek alkotóinak. 2020-ban 15 468 magyar zenei szerző részesült jogdíjban és rekordszámú új dal született. A pandémiás helyzet miatt megnőtt a jogdíjak jelentősége, ugyanakkor az Artisjus tavalyi bevételei már 17,7 százalékkal csökkentek, ezen belül az élőzenei jogdíjbevételek a felére zuhantak – tette közé friss zeneipari statisztikáit a szerzői egyesület.