Jazz/World

A népzenegyűjtés „utolsó órája” húsz éve tart

2018.02.12. 10:37
Ajánlom
„És lehet még valamit gyűjteni?” – hallja minduntalan sok népzenész, népzenegyűjtő a szkeptikus kérdést. Lehet!

A népzene, mióta csak ismerjük, haldoklik; sőt, éppen haldoklása által észleljük. Mióta 1782-ben megjelent az első felhívás a feledésre ítélt magyar népdalok gyűjtésére, mindig minden népzenebarát úgy érezte: éppen most üt az utolsó óra. S ez valamiképp mindig igaz is volt. Ha az állandóan változó hagyomány értékeit próbáljuk menteni, természetes, hogy a jelen lehetőségeit mindig a már éppen elmúlthoz viszonyítjuk. Még szerencse, hogy a hagyományos kultúra nem mindig a borúlátó prognózisok szerint viselkedik, hanem egyes elemei itt-ott, ilyen-olyan okokból meglepően makacsul tartják magukat.

Komolyan vehetjük-e hát az Utolsó Óra program elnevezését?

A húsz éve – 1997 őszén – indult kezdeményezés azt a célt tűzte ki, hogy minden, még gyűjthető népzenei adatot összegyűjtsön az egész Kárpát-medencéből, elsősorban a hangszeres tánczenére koncentrálva.

A még muzsikálásra bírható, hagyományos tudást őrző zenekarokat, zenészeket sorra a Fonó Budai Zeneházba utaztatták, hogy ott a legavatottabb szakértők – Kelemen László, Árendás Péter, Pávai István, Agócs Gergely és mások – vezetésével, többnapos közös munkával a leghalványabb zenei emlékeiket is felszínre hozhassák. A felvételek a Fonó stúdiójában a kor csúcstechnológiájával készültek. A program 2001-ben zárult, s négy év alatt először 47 erdélyi, majd 25 felvidéki, végül 40 magyarországi, partiumi, kárpátaljai és bánsági zenekar hagyományos repertoárját sikerült a teljesség igényével rögzíteni, sokszor énekesek, táncosok közreműködésével. Így természetesen nemcsak magyar, hanem számottevő román, szlovák, cigány, délszláv s megannyi más etnikumhoz köthető anyag is összegyűlt. Összesen 634 adatközlő közreműködésével 1250 órányi hangfelvétel készült, így az Utolsó Órát világviszonylatban is minden idők egyik legnagyobb népzenei gyűjtésének tekinthetjük.

Az Új Pátria sorozat gyimesi népzenét tartalmazó lemeze

Az Új Pátria sorozat gyimesi népzenét tartalmazó lemeze

Természetesen azóta is készülnek újabb gyűjtések.  De az Utolsó Óra szervezői valóban döntő pillanatban léptek, hiszen a II. világháború előtt szocializálódott utolsó nemzedéket éppen az ezredforduló éveiben lehetett utoljára kifaggatni. A négyéves munka szó szerint versenyt futott az idővel:

volt olyan idős zenész, aki a stúdió lépcsőjén esett össze holtan.

Pótolhatatlan kincset sikerült tehát megörökíteni, amelynek legjava az Új Pátria című CD-sorozatban került a nagyközönség elé. 1998 és 2004 között 18, 2010-ben pedig újabb 50 lemez jelent meg, amelyek már önmagukban is kimeríthetetlen tananyagot kínálnak a Népzene Tanszék hallgatóinak. De folyamatban van a teljes anyag internetes publikálása is kereshető adatbázis formájában.

Az évfordulót szeptemberben indult koncert- és táncházsorozattal ünnepli a Fonó Budapesti Zeneház. Minden budapesti műsor másnapján a szegedi, majd a jászberényi közönségnek muzsikálnak a hagyományos falusi zene utolsó utáni mohikánjai. 2018. február 28-án Nyárád menti, április 12-én kutasföldi, április 25-én és május 30-án mezőségi zenészek várhatók, majd szeptembertől decemberig folytatódik a sorozat. Aki benéz, meglátja: az Utolsó Óra csapata még mindig tud újat mutatni.

Megjelent a teljes Új Pátria sorozat

Kapcsolódó

Megjelent a teljes Új Pátria sorozat

Végéhez közeledik a világon egyedülálló Jövőnk Öröksége projekt: elkészült az 50 CD-ből álló Új Pátria sorozat, valamint négy könyv (a tervezett hétből) az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásával. Az Új Pátria sorozat egy-egy példányát 400 európai könyvtár és szervezet kapja meg, így minden eddiginél könnyebben kutatható, megismerhető lesz a Kárpát-medence hangszeres népzenéje.

Az írás a Figaro februári számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.