Jazz/World

A palackba zárt improvizáció

2015.04.25. 17:01
Ajánlom
A zenélés közben észnél lenni - erre tanít többek között a rögtönzés. Improvizáció a zeneoktatásban címmel műhelykonferenciát tartott az ELTE BTK Zenei Tanszéke április 14-15-én. Zipernovszky Kornél tudósítása.

Megnyitó beszédét stílusosan rögtönözve Dolinszky Miklós adjunktus, a konferencia szervezője kiemelte, hogy általában a nálunk zajló tanárképzés nem ad elég muníciót, elméleti alapozást a leendő pedagógusoknak ahhoz, hogy a gyakorlati munkában építhessenek a rögtönzésre, ezért fontos, sőt ünnepi alkalomnak nevezte a kétnapos műhelykonferenciát.

Történetileg a XIX. századtól eredeztethető az a reproduktív szemlélet, az írásos zenekultúra dominanciája, amelyben csak függő, alárendelt szerep jut a rögtönzésnek - nem is igazán tudunk vele olyan módon kezdeni valamit, ahogy az írott/íratlan dualitás kialakulása előtt még általános volt. Az alternatív zenepedagógiai módszerek, amelyeket külön előadás is ismertetett a konferencián, eszközként támaszkodnak a rögtönzésre, de Dolinszky értékelésében kiemelte, hogy az improvizáció egyetemes vonása (volt) a zenének, a pillanat teremtése semmivel sem helyettesíthető. Ezért érvelt amellett, hogy ne legyen külön tantárgy, diszciplína, hiszen az oktatás, különösen a zenetanárok képzésének egészét kellene áthassa.

Az első teljes előadást Improvizált operák a zeneiskolában címmel Bali János tartotta, saját tanári tapasztalatának élményeiből. A barokk és a kortárs zenében egyaránt nagy hírnevet szerzett furulyaművész, a hangszer nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű nagymonográfiájának szerzője a gödöllői zeneiskolában rögtönzött operaelőadások színreviteléig jutott el 8-16 éves tanítványaival. Bár a városban éppen van hagyománya az operajátszásnak, az előadások spontán álltak össze. Először zenetörténeti és elméleti órákat tartott a növendékeknek beugró tanárként - gondosan kerülve a kronológiai tárgyalást és az egyéb hagyományosan iskolás megközelítéseket, és ebből fokozatosan nőttek ki a fantasztikusan élő, zenepedagógiailag különösen jelentős előadások, amelyeknek többször adtak az antik mesterekre utaló címet is: A felhők, A Lakoma. A több multimediális eszközt is beépítő előadások szövegkönyveit sem írták meg szóról szóra, hanem struktúrákban, jelenetekben állapodtak meg a résztvevőkkel, és nagyjából ugyanolyan kreatív szerepet kaptak a hangszeres csoportok, mint az énekesek. Végül Bali János Papír és zene címmel tartott gyakorlatot a résztvevőknek.

A második nap első előadását Daragó Ritától hallottuk Az improvizáció szerepe és gyakorlata az alternatív zenepedagógiai koncepciókban címmel. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának doktorandusza, a Zenei tanszék egykori oktatója a XIX. század végétől vette sorra a váratlanra, a hirtelenre (improviso) építő megközelítéseket Ward és Shields, Edgar Willems, Maurice Martenot, Montessori, Orff és természetesen Kodály, valamint Kokas Klára és az Apagyi-Lantos iskola pedagógiájában. Külön kitért a zeneterápiás vonatkozásokra is.

Dolinszky Miklós előadása, előző napi bevezetőjének és az általa jelenleg az ELTE Zenei tanszékén oktatott kurzusnak megfelelően a Contrapunto alla mente felfogást állította középpontba. Ezt a több száz éven át uralkodó, de már szinte elfeledett vokális, többszólamú improvizációs gyakorlatot Dolinszky a modern zeneoktatás „egérútjának" tartja. Emlékeztette hallgatóságát, hogy a ránk maradt írásos forrásokból csak következtetni tudunk arra, hogy milyen mélyen meggyökeresedett és milyen szélesen elterjedt lehetett ez a fajta készség. A több száz éven át virágzott zenei gyakorlatot szerinte érdemes úgy kezelni, mint ami ma is hidat verhet az improvizáció és a magas kultúra egymástól eltávolodott partjai közé. Hiszen a romantikus művészetfelfogás végérvényes eltűntével a magas kulturális koncepciók is összeomlottak, és ez tükröződik a zeneoktatás tanácstalanságában. A Contrapunto alla mente viszont alapját képezheti egy olyan széles, több éves tananyagot nyújtó oktatási metodikának, ami a reneszánsz énekesek többszólamú, de nem kötöttségektől mentes rögtönzésének tudatossági szintjét visszaemelhetné a zenepedagógusok képzésébe.

A második nap Sáry László tartott szemináriumot a szép számú résztvevőnek Kreatív zenei gyakorlatok címmel. A híres zeneszerző, a korszakalkotó Új zenei Stúdió egyik alapítója, pedagógusként és terapeutaként egyaránt sikerre vitte saját módszerét, mellyel több szempontból is meghaladta az iskolai zeneoktatási felfogást. A kurzus résztvevői aktívan is kipróbálhatták a részben az improvizációra épülő Sáry-módszer többfunkciós jellegét, és leendő tanárként remélhetőleg arra is fel tudják majd azt használni, hogy a növendékek fülét „kinyissák" a kortárs zenei felfogásra.

A rögtönzés nagymestereinek koncertje zárta a konferenciát: Dukay Barnabás zeneszerző, zongorista és Gadó Gábor zeneszerző, gitáros minden szónál ékesebben mutatták meg, hogy mit jelent, ha valaki a rögtönzés szellemét tényleg ki meri engedni a palackból, onnan, ahová azt az iskolában elsajátított felfogásunk, a megrögzöttségeink, a félelmeink, elfojtott kreativitásunk bezárták. Mint ismert, a két muzsikus általában két különböző világban, eltérő összefüggésrendszerekben mozog: Dukay kortárs zeneszerző, ő is alapítója az Új Zenei Stúdiónak, tanára a Zeneakadémiának. Műveiben többnyire óriási pontossággal írja elő az előadónak, hogy mit játsszon. Gadó jazzgitáros, aki a kortárs felé nyitott jazz nemzetközileg jegyzett képviselője. Elektromos gitáron játszik - amelynek adottságaiból adódó üres húros vagy evidens hangzásait a hangszer általános elterjedése óta számtalan stílus, legutóbb a rock tette jól ismertté sőt, közhelyessé. Messziről indultak tehát mindketten arra a vidékre, ahol találkoztak, és ahol most már hosszú évek óta adnak, igaz túl ritkán, teljes mértékben improvizált duókoncerteket. Ezek azonban sem a jazz, sem a kortárs zene hívószavakkal támasztott elvárásoknak nem felelnek meg, bár mindkettővel ápolnak rokonságot. Kettejük szabad improvizációban megvalósuló pillanat-teremtése semmihez nem hasonlítható, még saját, más zenei munkáikhoz is csak távolról köthető. Intenzitásának és mélységének hála katartikus élményt nyújt, füllel érzékelhető közelségbe hozza a zenei abszolútumot, ezért is óriási a zenepedagógiai jelentősége.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Blokád alá került az SZFE Rákóczi úti épülete is

Miután Szarka Gábor pénteken előrehozott őszi szünetet rendelt el és hat órára ki akarta üríttetni a Vas és a Szentkirályi utcai épületet, a diákok sajtótájékoztatójával egy időben több hallgató átvonult az SZFE Rákóczi úti campusához, hogy ott védje a termeket.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Balkáni hév, magyar népdal és cigány hallgatók – Bemutatjuk az idei WOMEX fellépőit

Öt magyar együttest mutatunk be az idei WOMEX-ről, akiket élőben hallhat a Müpában. Ők a hazai világzene fűszerei: izgalmas és színes előadók, egyik lábukkal a tradícióban, másikkal a modernitásban.
Jazz/World magazin

John Zorn zenei víziói

John Zorn frivol módon bánik a zenei formákkal, épp csak addig használva őket, amíg kiszívja a velejüket. A végeredmény azonban nem csak egy életmű, több annál. Egy korszak lenyomata.
Jazz/World lemez

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.
Jazz/World fonó

A Fonó a második helyen a legjobb világzenei kiadók között

A Fonó Budai Zeneház a második helyre került a legjobb világzenei kiadók között. A Womex (World Music Expo) által közzétett listán a Fonó, amelyet korábban soha nem rangsoroltak ilyen magasra, egyedüliként szerepel a teljes kelet-közép-európai lemezpiacról.
Jazz/World interjú

„Zenében lakozó vándorszínház versekből és dalokból”

A carPEDIGnem formációt 2014-ben hozta létre Karap Zoltán, a filozófia doktora, szerkesztő-újságíró és Dézsi Darinka színművész. A duó később kibővült új tagokkal, de az eredeti szándék – „zenében lakozó vándorszínház versekből és dalokból” – máig töretlen. Karap Zoltán és Dézsi Darinka a megismerkedésükről, a versek erejéről és a „kuntriról” is meséltek a Fideliónak. Aki pedig nem éri be az interjúval, meg is hallgathatja őket szombaton, október 17-én a Duna tévén, a 14.30-kor kezdődő Partitúrában, amely most Kisvárdán és a Nyírségben kalandozik.