Jazz/World

A palackba zárt improvizáció

2015.04.25. 17:01
Ajánlom
A zenélés közben észnél lenni - erre tanít többek között a rögtönzés. Improvizáció a zeneoktatásban címmel műhelykonferenciát tartott az ELTE BTK Zenei Tanszéke április 14-15-én. Zipernovszky Kornél tudósítása.

Megnyitó beszédét stílusosan rögtönözve Dolinszky Miklós adjunktus, a konferencia szervezője kiemelte, hogy általában a nálunk zajló tanárképzés nem ad elég muníciót, elméleti alapozást a leendő pedagógusoknak ahhoz, hogy a gyakorlati munkában építhessenek a rögtönzésre, ezért fontos, sőt ünnepi alkalomnak nevezte a kétnapos műhelykonferenciát.

Történetileg a XIX. századtól eredeztethető az a reproduktív szemlélet, az írásos zenekultúra dominanciája, amelyben csak függő, alárendelt szerep jut a rögtönzésnek - nem is igazán tudunk vele olyan módon kezdeni valamit, ahogy az írott/íratlan dualitás kialakulása előtt még általános volt. Az alternatív zenepedagógiai módszerek, amelyeket külön előadás is ismertetett a konferencián, eszközként támaszkodnak a rögtönzésre, de Dolinszky értékelésében kiemelte, hogy az improvizáció egyetemes vonása (volt) a zenének, a pillanat teremtése semmivel sem helyettesíthető. Ezért érvelt amellett, hogy ne legyen külön tantárgy, diszciplína, hiszen az oktatás, különösen a zenetanárok képzésének egészét kellene áthassa.

Az első teljes előadást Improvizált operák a zeneiskolában címmel Bali János tartotta, saját tanári tapasztalatának élményeiből. A barokk és a kortárs zenében egyaránt nagy hírnevet szerzett furulyaművész, a hangszer nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű nagymonográfiájának szerzője a gödöllői zeneiskolában rögtönzött operaelőadások színreviteléig jutott el 8-16 éves tanítványaival. Bár a városban éppen van hagyománya az operajátszásnak, az előadások spontán álltak össze. Először zenetörténeti és elméleti órákat tartott a növendékeknek beugró tanárként - gondosan kerülve a kronológiai tárgyalást és az egyéb hagyományosan iskolás megközelítéseket, és ebből fokozatosan nőttek ki a fantasztikusan élő, zenepedagógiailag különösen jelentős előadások, amelyeknek többször adtak az antik mesterekre utaló címet is: A felhők, A Lakoma. A több multimediális eszközt is beépítő előadások szövegkönyveit sem írták meg szóról szóra, hanem struktúrákban, jelenetekben állapodtak meg a résztvevőkkel, és nagyjából ugyanolyan kreatív szerepet kaptak a hangszeres csoportok, mint az énekesek. Végül Bali János Papír és zene címmel tartott gyakorlatot a résztvevőknek.

A második nap első előadását Daragó Ritától hallottuk Az improvizáció szerepe és gyakorlata az alternatív zenepedagógiai koncepciókban címmel. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának doktorandusza, a Zenei tanszék egykori oktatója a XIX. század végétől vette sorra a váratlanra, a hirtelenre (improviso) építő megközelítéseket Ward és Shields, Edgar Willems, Maurice Martenot, Montessori, Orff és természetesen Kodály, valamint Kokas Klára és az Apagyi-Lantos iskola pedagógiájában. Külön kitért a zeneterápiás vonatkozásokra is.

Dolinszky Miklós előadása, előző napi bevezetőjének és az általa jelenleg az ELTE Zenei tanszékén oktatott kurzusnak megfelelően a Contrapunto alla mente felfogást állította középpontba. Ezt a több száz éven át uralkodó, de már szinte elfeledett vokális, többszólamú improvizációs gyakorlatot Dolinszky a modern zeneoktatás „egérútjának" tartja. Emlékeztette hallgatóságát, hogy a ránk maradt írásos forrásokból csak következtetni tudunk arra, hogy milyen mélyen meggyökeresedett és milyen szélesen elterjedt lehetett ez a fajta készség. A több száz éven át virágzott zenei gyakorlatot szerinte érdemes úgy kezelni, mint ami ma is hidat verhet az improvizáció és a magas kultúra egymástól eltávolodott partjai közé. Hiszen a romantikus művészetfelfogás végérvényes eltűntével a magas kulturális koncepciók is összeomlottak, és ez tükröződik a zeneoktatás tanácstalanságában. A Contrapunto alla mente viszont alapját képezheti egy olyan széles, több éves tananyagot nyújtó oktatási metodikának, ami a reneszánsz énekesek többszólamú, de nem kötöttségektől mentes rögtönzésének tudatossági szintjét visszaemelhetné a zenepedagógusok képzésébe.

A második nap Sáry László tartott szemináriumot a szép számú résztvevőnek Kreatív zenei gyakorlatok címmel. A híres zeneszerző, a korszakalkotó Új zenei Stúdió egyik alapítója, pedagógusként és terapeutaként egyaránt sikerre vitte saját módszerét, mellyel több szempontból is meghaladta az iskolai zeneoktatási felfogást. A kurzus résztvevői aktívan is kipróbálhatták a részben az improvizációra épülő Sáry-módszer többfunkciós jellegét, és leendő tanárként remélhetőleg arra is fel tudják majd azt használni, hogy a növendékek fülét „kinyissák" a kortárs zenei felfogásra.

A rögtönzés nagymestereinek koncertje zárta a konferenciát: Dukay Barnabás zeneszerző, zongorista és Gadó Gábor zeneszerző, gitáros minden szónál ékesebben mutatták meg, hogy mit jelent, ha valaki a rögtönzés szellemét tényleg ki meri engedni a palackból, onnan, ahová azt az iskolában elsajátított felfogásunk, a megrögzöttségeink, a félelmeink, elfojtott kreativitásunk bezárták. Mint ismert, a két muzsikus általában két különböző világban, eltérő összefüggésrendszerekben mozog: Dukay kortárs zeneszerző, ő is alapítója az Új Zenei Stúdiónak, tanára a Zeneakadémiának. Műveiben többnyire óriási pontossággal írja elő az előadónak, hogy mit játsszon. Gadó jazzgitáros, aki a kortárs felé nyitott jazz nemzetközileg jegyzett képviselője. Elektromos gitáron játszik - amelynek adottságaiból adódó üres húros vagy evidens hangzásait a hangszer általános elterjedése óta számtalan stílus, legutóbb a rock tette jól ismertté sőt, közhelyessé. Messziről indultak tehát mindketten arra a vidékre, ahol találkoztak, és ahol most már hosszú évek óta adnak, igaz túl ritkán, teljes mértékben improvizált duókoncerteket. Ezek azonban sem a jazz, sem a kortárs zene hívószavakkal támasztott elvárásoknak nem felelnek meg, bár mindkettővel ápolnak rokonságot. Kettejük szabad improvizációban megvalósuló pillanat-teremtése semmihez nem hasonlítható, még saját, más zenei munkáikhoz is csak távolról köthető. Intenzitásának és mélységének hála katartikus élményt nyújt, füllel érzékelhető közelségbe hozza a zenei abszolútumot, ezért is óriási a zenepedagógiai jelentősége.  

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Meghalt Andrew Davis karmester

A világhírű angol karmestert, a Chicagói Lyric Opera korábbi zeneigazgatóját és számos neves operaház gyakori vendégét hosszú betegség után, nyolcvanéves korában érte a halál.
Klasszikus

Új operáján dolgozik Kurtág György

A kilencvennyolc éves zeneszerző a Klubrádiónak számolt be arról, hogy második operáját írja, amelyet a hetvenéves német szoprán, Maria Husmann számára komponál.
Színház

„A kutatóknak szükségük van inspirációt meríteni a művészetekből” – Karikó Katalin ellátogatott a Rózsavölgyi Szalon Nobel-díjról szóló előadására

Krausz Ferenc után újabb Nobel-díjas tudós, Karikó Katalin is megtekintette a Rózsavölgyi Szalon február közepén bemutatott A Díj című előadását, amely az „atombomba atyja és anyjaként” emlegetett Otto Hahn és Lise Meitner szenvedélyes párviadalát meséli el.
Színház

128. születésnapját ünnepli a Vígszínház – idén is megrendezik a Vígmajálist

Május 1-jén délután a Vígszínház meghirdeti a 2024/25-ös évad programját, majd a társulat tagjai részleteket adnak elő többek között olyan népszerű előadásokból, mint a Pinokkió, A Pál utcai fiúk, A padlás vagy A nagy Gatsby.
Könyv

Irodalom a Margitszigeten – jön a tavaszi Margó!

A fesztiválon mutatja be új kötetét mások mellett Háy János, Erdős Virág, Krusovszky Dénes és Cserna-Szabó András is. A közönség idén élő podcastfelvételeken is részt vehet a három nap során. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Hazai koncertek az UNESCO Nemzetközi Jazznap jegyében

A hazai kezdeményezésű Jazznap.hu, az UNESCO Nemzetközi Jazznap megünneplésére rendezett koncertfolyam idén újra számos helyen látogatható.
Jazz/World interjú

Egy gyári hibás trombitától a Himalájáig – beszélgetés Fekete-Kovács Kornéllal

Fekete-Kovács Kornél trombitaművész nemcsak a zene, a jóga segítségével is igyekszik megtalálni életében az egyensúlyt. A jazzről azt vallja: a nyelvet el kell sajátítani, de nem feltétlenül a mainstream a követendő út.
Jazz/World ajánló

Hazai és nemzetközi jazznagyságok érkeznek a Fonóba a JazzFest Budapest keretében

A fesztivál programjából nyolc koncertnek is a Fonó Budai Zeneház ad otthont, a helyszín kurátora Borbély Mihály Kossuth- és Liszt-díjas művész volt.
Jazz/World interjú

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Jazz/World interjú

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.