Jazz/World

A palackba zárt improvizáció

2015.04.25. 17:01
Ajánlom
A zenélés közben észnél lenni - erre tanít többek között a rögtönzés. Improvizáció a zeneoktatásban címmel műhelykonferenciát tartott az ELTE BTK Zenei Tanszéke április 14-15-én. Zipernovszky Kornél tudósítása.

Megnyitó beszédét stílusosan rögtönözve Dolinszky Miklós adjunktus, a konferencia szervezője kiemelte, hogy általában a nálunk zajló tanárképzés nem ad elég muníciót, elméleti alapozást a leendő pedagógusoknak ahhoz, hogy a gyakorlati munkában építhessenek a rögtönzésre, ezért fontos, sőt ünnepi alkalomnak nevezte a kétnapos műhelykonferenciát.

Történetileg a XIX. századtól eredeztethető az a reproduktív szemlélet, az írásos zenekultúra dominanciája, amelyben csak függő, alárendelt szerep jut a rögtönzésnek - nem is igazán tudunk vele olyan módon kezdeni valamit, ahogy az írott/íratlan dualitás kialakulása előtt még általános volt. Az alternatív zenepedagógiai módszerek, amelyeket külön előadás is ismertetett a konferencián, eszközként támaszkodnak a rögtönzésre, de Dolinszky értékelésében kiemelte, hogy az improvizáció egyetemes vonása (volt) a zenének, a pillanat teremtése semmivel sem helyettesíthető. Ezért érvelt amellett, hogy ne legyen külön tantárgy, diszciplína, hiszen az oktatás, különösen a zenetanárok képzésének egészét kellene áthassa.

Az első teljes előadást Improvizált operák a zeneiskolában címmel Bali János tartotta, saját tanári tapasztalatának élményeiből. A barokk és a kortárs zenében egyaránt nagy hírnevet szerzett furulyaművész, a hangszer nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű nagymonográfiájának szerzője a gödöllői zeneiskolában rögtönzött operaelőadások színreviteléig jutott el 8-16 éves tanítványaival. Bár a városban éppen van hagyománya az operajátszásnak, az előadások spontán álltak össze. Először zenetörténeti és elméleti órákat tartott a növendékeknek beugró tanárként - gondosan kerülve a kronológiai tárgyalást és az egyéb hagyományosan iskolás megközelítéseket, és ebből fokozatosan nőttek ki a fantasztikusan élő, zenepedagógiailag különösen jelentős előadások, amelyeknek többször adtak az antik mesterekre utaló címet is: A felhők, A Lakoma. A több multimediális eszközt is beépítő előadások szövegkönyveit sem írták meg szóról szóra, hanem struktúrákban, jelenetekben állapodtak meg a résztvevőkkel, és nagyjából ugyanolyan kreatív szerepet kaptak a hangszeres csoportok, mint az énekesek. Végül Bali János Papír és zene címmel tartott gyakorlatot a résztvevőknek.

A második nap első előadását Daragó Ritától hallottuk Az improvizáció szerepe és gyakorlata az alternatív zenepedagógiai koncepciókban címmel. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának doktorandusza, a Zenei tanszék egykori oktatója a XIX. század végétől vette sorra a váratlanra, a hirtelenre (improviso) építő megközelítéseket Ward és Shields, Edgar Willems, Maurice Martenot, Montessori, Orff és természetesen Kodály, valamint Kokas Klára és az Apagyi-Lantos iskola pedagógiájában. Külön kitért a zeneterápiás vonatkozásokra is.

Dolinszky Miklós előadása, előző napi bevezetőjének és az általa jelenleg az ELTE Zenei tanszékén oktatott kurzusnak megfelelően a Contrapunto alla mente felfogást állította középpontba. Ezt a több száz éven át uralkodó, de már szinte elfeledett vokális, többszólamú improvizációs gyakorlatot Dolinszky a modern zeneoktatás „egérútjának" tartja. Emlékeztette hallgatóságát, hogy a ránk maradt írásos forrásokból csak következtetni tudunk arra, hogy milyen mélyen meggyökeresedett és milyen szélesen elterjedt lehetett ez a fajta készség. A több száz éven át virágzott zenei gyakorlatot szerinte érdemes úgy kezelni, mint ami ma is hidat verhet az improvizáció és a magas kultúra egymástól eltávolodott partjai közé. Hiszen a romantikus művészetfelfogás végérvényes eltűntével a magas kulturális koncepciók is összeomlottak, és ez tükröződik a zeneoktatás tanácstalanságában. A Contrapunto alla mente viszont alapját képezheti egy olyan széles, több éves tananyagot nyújtó oktatási metodikának, ami a reneszánsz énekesek többszólamú, de nem kötöttségektől mentes rögtönzésének tudatossági szintjét visszaemelhetné a zenepedagógusok képzésébe.

A második nap Sáry László tartott szemináriumot a szép számú résztvevőnek Kreatív zenei gyakorlatok címmel. A híres zeneszerző, a korszakalkotó Új zenei Stúdió egyik alapítója, pedagógusként és terapeutaként egyaránt sikerre vitte saját módszerét, mellyel több szempontból is meghaladta az iskolai zeneoktatási felfogást. A kurzus résztvevői aktívan is kipróbálhatták a részben az improvizációra épülő Sáry-módszer többfunkciós jellegét, és leendő tanárként remélhetőleg arra is fel tudják majd azt használni, hogy a növendékek fülét „kinyissák" a kortárs zenei felfogásra.

A rögtönzés nagymestereinek koncertje zárta a konferenciát: Dukay Barnabás zeneszerző, zongorista és Gadó Gábor zeneszerző, gitáros minden szónál ékesebben mutatták meg, hogy mit jelent, ha valaki a rögtönzés szellemét tényleg ki meri engedni a palackból, onnan, ahová azt az iskolában elsajátított felfogásunk, a megrögzöttségeink, a félelmeink, elfojtott kreativitásunk bezárták. Mint ismert, a két muzsikus általában két különböző világban, eltérő összefüggésrendszerekben mozog: Dukay kortárs zeneszerző, ő is alapítója az Új Zenei Stúdiónak, tanára a Zeneakadémiának. Műveiben többnyire óriási pontossággal írja elő az előadónak, hogy mit játsszon. Gadó jazzgitáros, aki a kortárs felé nyitott jazz nemzetközileg jegyzett képviselője. Elektromos gitáron játszik - amelynek adottságaiból adódó üres húros vagy evidens hangzásait a hangszer általános elterjedése óta számtalan stílus, legutóbb a rock tette jól ismertté sőt, közhelyessé. Messziről indultak tehát mindketten arra a vidékre, ahol találkoztak, és ahol most már hosszú évek óta adnak, igaz túl ritkán, teljes mértékben improvizált duókoncerteket. Ezek azonban sem a jazz, sem a kortárs zene hívószavakkal támasztott elvárásoknak nem felelnek meg, bár mindkettővel ápolnak rokonságot. Kettejük szabad improvizációban megvalósuló pillanat-teremtése semmihez nem hasonlítható, még saját, más zenei munkáikhoz is csak távolról köthető. Intenzitásának és mélységének hála katartikus élményt nyújt, füllel érzékelhető közelségbe hozza a zenei abszolútumot, ezért is óriási a zenepedagógiai jelentősége.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.
Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Grammy-díjas nagyságok a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon

A klasszikus gitár nagyjai, három Grammy-díjas legenda lesz a vendég az idei Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon november 8-10. között a Zeneakadémián. Az Eötvös József Liszt-díjas gitárművész, a Zeneakadémia tanszékvezető tanára által hat éve életre hívott rangos fesztivál a klasszikus gitárzenét helyezi el a hazai zenei életben a megfelelő helyre, bemutatva a hangszer és irodalmának sokoldalúságát és kiemelkedő művészeit.
Jazz/World ajánló

Budapesten is bemutatkozik Harcsa Veronika menő belgiumi zenekara

A Next.Ape tagjai mindannyian jazz-zenészek, mégsem jazzt játszanak, hanem elektronikával és improvizációkkal megspékelt alternatív popzenét. A formáció szeptember 27-én játszik az A38 hajón.
Jazz/World ajánló

Szülővárosáról énekel Budapesten Dee Dee Bridgewater

A project ötlete évek óta érlelődött, miután Dee Dee Bridgewater visszatért Memphisbe, hogy felkutassa a zenei gyökereket, melyek hatással voltak egész életére. Október 7-én a Kongresszusi Központban énekli ezeket a nosztalgiával teli dalokat a Get Closer Concerts szervezésében.
Jazz/World budapest ritmo

Tartós zenei hidakat épít a Budapest Ritmo fesztivál

A korábbi évekhez hasonlóan idén is lesznek olyan koprodukciók, amik kifejezetten a fesztivál idejére állnak össze, de hallhatunk marokkói emancipációs zenekart, világhírű flamencoénekest, szülinapi koncertet és Césaria Évora emlékest is.
Jazz/World kritika

Érzelmi hullámvasút épült a New York-Hortobágy vonalon

Mi a közös egy magyar népdalban és egy mississippi bluesban? Ez is kiderült a szaxofonos Tóth Viktor Tercettjének Pocsai Kriszta és Horváth Sára Nina énekesekkel közös, szeptember 3-ai koncertjén.