Jazz/World

A rendező, aki átélhetővé tette a jazz múltját

2019.02.11. 16:25
Ajánlom
Ken Burns amerikai filmrendező és operatőr dokumentumfilmjei révén vált ismertté, amlyek között ott találjuk a jazzről szóló dokumentumfilm sorozatát is.

A cikk eredetileg Történetek jazzről és emberről címen jelent meg a Figaro Magazin februári számában.

A filmrendező stílusa könnyedén felismerhető pár képkocka látványából, akár egy kiváló muzsikus egyetlen eljátszott hangjáról. Híresebb alkotásai közé tartozik a Civil War (1990) és a Baseball (1994), de készített dokumentumfilmet a szesztilalomról, a vietnámi háborúról és a Roosevelt családról is. Burns filmcímei azonnal felkeltik az új ismeretekre nyitott ember érdeklődését. Stílusának egyedisége részben a technikai megvalósításban rejlik. A rendező a vizuális és audioelemek olyan ötvözetét dolgozta ki, amely lebilincselő hatással bír, emellett személyes hangvétellel szól a nézőhöz és a hallgatóhoz.

Titka az archív fotók és mozgóképek arányos váltakozásában, illetve az ezekhez társuló zene ízléses kiválasztásában rejtőzik.

Ezt a korhű környezetet napjainkban élő személyek interjúi és anekdotái varázsolják aktuálissá. Burns remek érzékkel találja meg a középutat a szórakoztató film és a tárgyszerű dokumentumfilm között. Alkotásai mindig igényesek.

GettyImages-521278576-080418.jpg

Ken Burns (Fotó/Forrás: Getty Images)

Burns filmjeinek témáiban a legjellegzetesebb közös vonás az, hogy valamilyen módon az amerikai történelemhez kapcsolódnak. Amerika története szempontjából pedig aligha lehet átugrani a modern kori államok „soundtrackjét”: a jazzt.

Ken Burns Jazz című dokumentumfilm-sorozata tíz kétórás epizódból áll, és a 19. század végétől kezdi az elbeszélést. A sorozat azonban nem csupán a jazz-zene történetével, hanem az amerikai nép múltjával, jelenével és jövőjével is foglalkozik szociológiai szempontból.

Meg merem kockáztatni, hogy a jazz és a társadalomtörténet igen jól vegyülnek egymással, hiszen a jazz-zene szubjektív, aktuális, érzelmekben gazdag és önkifejező zenei stílus, így képes a szociológiai kórképek megörökítésére.

A Jazz minden érdeklődő számára erősen ajánlott. A sorozat központi szereplői olyan zenészek, mint Louis Armstrong, Duke Ellington, Benny Goodman, Billie Holiday és még számos jazzmuzsikus. Az Emmy-díjakra is jelölt filmegyüttes első kilenc epizódja átlagosan 5-6, az utolsó rész pedig 40 évet ölel fel az amerikai zene – és az ember – történelméből. Többek között emiatt is talált vegyes fogadtatásra a Jazz sorozat a kritikusok körében.

Egyesek szerint túlságosan nagy hangsúlyt fektet a swingkorszakra, míg mások bizonyos tárgyi pontatlanságokra hívják fel a figyelmet.

Mindkét véleményben van igazság, de a sorozat értékei ezek ellenére vitathatatlanok. Egyetlen másik, a témával kapcsolatos film sem tudhat a magáénak ilyen mennyiségű és azelőtt még nem látott kép- és videóanyagot, amelyeket hihetetlen erővel támasztanak alá az interjúalanyok elbeszélései. A filmben olyan egyéniségek szólalnak meg, mint Wynton és Branford Marsalis, Gary Giddins kritikus, Stan Levy dobos, Jon Hendricks énekes, Phil Schaap producer, vagy Gerald Early afro-amerikai történész és zenekritikus. 

(Címlapfotó: Arnold Burks)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Színház

„A mi generációnk nem kapható a gyűlölködésre” – A 30 év alatti színművészek levele az Országgyűléshez

A december 9-én a szabad színházakért és a kultúra függetlenségéért meghirdetett tüntetésen Sodró Eliza, a Radnóti Színház művésze olvasta fel 111 harminc év alatti színművész levelét az Országgyűléshez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Új lemezt készített Kollár-Klemencz László

Decemberben jelenik meg Ég az erdő címmel Kollár-Klemencz László Kamarazenekarának új albuma – a dalszerző-író-énekes 2008-ban megkezdett első szólóalbumának folytatásaként. Az új dalokat január 19-én a MOMKultban nagyszabású koncerten mutatják be a zenészek.
Jazz/World gyász

Meghalt Marie Fredriksson, a Roxette énekesnője 

Hatvanegy éves korában meghalt Marie Fredriksson svéd énekesnő, a Roxette nevű duó egyik tagja - írja a BBC hírportálja. A népszerű pop duó többször is fellépett Magyarországon.
Jazz/World mti

Duka László nyerte a Roby Lakatos Improvizációs Hegedűversenyt

Duka László lett az első alkalommal megrendezett Roby Lakatos Nemzetközi Improvizációs Hegedűverseny első díjasa.
Jazz/World ajánló

Így készült a Terra Profonda új lemeze: Klippremier

A saját meghatározása szerint sámáni folk-blues zenét játszó Terra Profonda új lemezzel jelentkezik a Fonó kiadásában. Az album felvétele a sitkei Kálvária-kápolnában zajlott, ahol teljesen akusztikusan rögzítették a számokat, ez a különleges atmoszféra adja meg a lemez hangzásának alapját.
Jazz/World díj

Ismét a Sziget a legjobb külföldi fesztivál az angolok szerint

A UK Festival Awardson idén is a Sziget vitte el a "Best Overseas Festival", azaz a legjobb külföldi fesztivál kategória díját. A belga Tomorrowlandet is magunk mögé tudtuk.