A Kék Hang, a JazzFest Budapest podcastjának vendége volt Dresch Mihály Kossuth-díjas jazz-zenész, ahol május 14-i koncertjének apropóján a kezdetektől idézte fel pályáját. Elmondta, hogy kisgyerekként fából készített kis hajókat, és teljesen elbűvölte, ahogy azok a vízen átsiklottak a másik partra. Így gépipari technikumban kezdett tanulni, ahol egy osztálytársa ismertette meg vele a jazzt. Bár már korábban is érdeklődött a zene iránt,
nagy hatást tettek rá gyerekkorában a lakodalmak parasztzenekarai, és saját maga által fabrikált hangszereken is játszott, nem gondolt rá, hogy hivatásos muzsikusnak álljon.
A szaxofont végül Johnny Griffin hatására választotta, első hangszerét pedig úgy sikerült megvennie, hogy édesapja beleegyezett, adják zálogba a fényképezőgépét, és abból fizessék a tenorszaxofon árának első részletét. Ám ragaszkodott hozzá, hogy fia később kiváltsa a gépet, illetve a további szükséges összeget maga keresse meg.
Felidézte a konzervatóriumi éveit, egy svédországi utazását, amely során külföldi kollégái megpróbálták rábeszélni, hogy maradjon kint, ám nagyszülei és akkori barátnője miatt mégis hazatért. Mesélt arról a hatásról, amit Szabados György gyakorolt rá, nemcsak a zenén, de az irodalmon, a filozófián és általában a világlátásán keresztül. „Mi akkor nem gondolkoztunk materialista módon. [...] Inkább a hit, a teremtő lebegett a szemünk előtt.
Szabados mindig azt mondta, hogy a világot nem átalakítani kell, hanem megőrizni
– magyarázta.
Művészetének népzenei kapcsolódásáról elmondta, hogy a néptánc világa is megragadta már gyermekkorában, később pedig tudatosan kezdett táncházba járni. Bár az amerikai jazz világa és a magyarországi viszonyok nagyon távol álltak egymástól, a jazz befogadó műfaj, lehet különböző hatásokkal ötvözni, gazdagítani. „Nem az amerikai jazz-zenét akartam utánozni, hanem a saját élményeimet zenébe önteni” – mesélt a motivációjáról. Pályája jelenlegi szakasza kapcsán azt is hozzátette, hogy szeret fiatal előadókkal együtt dolgozni:
Szükségem van rájuk, mert nagyon sokat lehet tőlük tanulni. Sokkal képzettebbek, nyitottak, frissek. Inspiráló a dinamikájuk.
Szóba került még, hogy mennyire elismert, „divatos” ma a jazz, illetve milyen kihívásokat támaszt vele szemben a modern világ.
A beszélgetés zárásaként Dresch Mihály közelgő koncertjének fellépőit méltatta, és a JazzFest Budapest által végzett munkát, amelyet a szervezők a jazz mint élő műfaj érdekében tesznek.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
Fejléckép: Dresch Mihály (fotó/forrás: Kleb Attila / Jazzfest Budapest)
hírlevél
