Jazz/World

A száműzetés zenéje

2012.05.09. 12:05
Ajánlom
Palya Bea a honlapján elmeséli, hogy egyszer belépett egy nagy lemezboltba, s az első lemezen, amely a kezébe került, asszonyok énekeltek szefárd dalokat. Így kezdődött az ő szefárd szenvedélye.

Nincs abban semmi különös, hogy a spanyol inkvizíció elől menekülő szefárd zsidók örökül hagyott zenéjét egy magyar trió és egy szerbiai - de indiai, izraeli, albán és szerb zenészekből álló - együttes tárja a közönség elé Budapesten. Az ibériai zsidók kényszerű vándorlása ugyanis gazdag zenei kultúrát hozott létre, magába olvasztva Észak-Afrika, Délkelet-Európa és Kisázsia dallamait. E több száz éves történet része, hogy ma is formálódik a szefárd zene, például úgy, ahogy Palya Bea triója vagy a Shira u'tfila együttes zenéli és gondolja újra. Mi volt az, ami ennyire megérintett ebben a zenében?  

Palya Bea: A szefárd zene kultúrák találkozásából született, és útközben értek gyémántokká e dalok. Ez az út néhány száz éve tart. A Spanyolországból menekült zsidóság zenéje - amely nagyon közeli kapcsolatban van az arab zenével - találkozott bolgár, görög, török, szír dallamokkal. Ez a zene akár egy világbéke-program is lehetne, hiszen a találkozások gazdagságot, termékenységet hoztak, zenei és más területen is. Ősi zsidó rítust elbeszélő ének szól bolgár ritmusban vagy törökös díszítménnyel, vagy épp egy görög dallamban tűnik fel. És éppen ezek azok az énekstílusok, amelyek gyerekkorom óta vonzanak, mintha a lelkem lakhelye valahol a mi földünktől délebbre, keletebbre lenne. S nekem, aki a fél életemet úton töltöm, és naponta tapasztalom meg, hogy a zene közel hoz, segít egymás megértésében, az ezzel a fajta énekkel történő hídverés nagyon fontossá vált. És elgondolkodtam azon is, hogy én magam milyen vélt vagy valós ellenség elől menekülve indultam útnak... 

- Miről szólnak ezek az énekek? Némelyiket ladino nyelven énekled, a szefárdok nyelvén, másokat magyar fordításban.

- A legtöbb dal az esküvő motívumait meséli el, a menyasszony sétáját, a lánykérést, az ifjú pár sátor alá lépkedését, az áldás adását, az asszonyok mulatását. Ott a menyasszony a tengerparton sétál, a balladákban narancsos kávéval várja az asszony a fiát, egy hajóskapitánynak kiáltozva kérdi, hogy merre lehet, akit szeret. Ezeket azért is éneklem magyarul, hogy az itthoni közönség is tudjon utazni a képekkel, közelebb jöjjön hozzájuk - és persze hozzám is - ez a világ.  

- Mennyire maradtatok meg az autentikus zenénél, és mennyire formáljátok saját gondolatokkal ezt az amúgy is állandóan változó zenei stílust? 

- A mi triónk ereje - Bolya Mátyás kobzos-citerással és Dés András ütőssel - pont a személyes zeneiségünkben van, abban a hozzáállásban, hogy belerakjuk a magunk zenéjét, hangjait ebbe az anyagba, miközben a tradicionális színek is megmaradnak. Nekem nagyon fontos zenészek ők: Andrissal tizenöt, Matyival húsz éve zenélünk együtt. A szefárd programunkba tehát mindenképp ott rezeg a sok száz, vagy tán ezer koncert, amit együtt csináltunk, az a sok ezer kilométer, amit együtt buszoztunk, az a rengeteg poén és történet, amit együtt eszeltünk ki. Újítunk, folyton új ötletek hozunk be. Van olyan szám, ahol egymás mellett szorosan állva test-ütőzünk, van, ahol én és Andris egyszerre dobolunk, és van, hogy én éneklés közben indiai tanpurát pengetek, Matyi három citerát használ egyszerre, Andris pedig egy perzsa ütőhangszer, a daf különféle hangzásait szólaltatja meg, akár tengerzúgást imitálva. Az a fázis is nagyon vicces, amikor elkezdünk játszani egy dallamot, de még nem írtam rá szöveget. Andris próbatermében rengeteg könyv van, és én éneklés közben a könyvek gerincéről szedek szavakat, improvizálgatok a társadalomtudományi tanulmányok vagy a szólások és közmondások holdudvarában, amit a szemem épp elér. 

- A szerb Stefan Sablic, a Shira u'tfila együttes vezetője miután zenélt punk, rock és metal bandákban, az elmúlt húsz évét azzal töltötte, hogy szefárd dalokat kutatott fel, számos darabot ő maga gyűjtött, s több évet élt Izraelben, ahol elmélyedhetett abban a zenei stílusban, amely az ő hazájában egészen a II. világháborúig élő zenei kultúra volt.   

Stefan Sablic: Belgrádban a világháborúig tízezer, Szarajevóban tizenötezer szefárd zsidó élt. Mindkét városban alig maradtak... Sajnos csak az utolsó pillanatban sikerült valamennyit megmenteni az itteni közösség tradícióiból. Szerencsére még most is előfordul, hogy rábukkanunk eddig ismeretlen felvételekre. Itt-ott egy kis zenei képzelőerővel ki kell egészítenünk a dallamokat, de hát a szefárd zene egész története alatt ez volt a jellemző: beépíteni más kultúrák zenéjét. A legutóbbi lemezünk például, a Hollandiában kiadott Biviendo Enkantando olyan, a 20. század elején készült felvételekre épül, melyeket csak nemrég tettek közzé népzenekutatók. A legfontosabb természetesen az eredeti dal. Ezt próbáljuk saját gondolatokkal, saját stílussal feldolgozni, s a mai zenehallgatók ízlésére formálni. 

9793C8CF-C19B-4D7E-AF83-FBA579CF5977

Palya Bea

- A szefárd zene a szétszóródott zsidó közösségekkel sok kultúra zenei sajátosságait olvasztotta magába. Mennyire változott az idők során a nyelv?

- A nyelv a zenével párhuzamosan gazdagodott. A ladino, vagyis az ibériai zsidók nyelvére így nagy hatással voltak az arab, török, szerb, bolgár, görög és más nyelvek. A héber mellett én a ladinót is beszélem. Azt azért tudni kell, hogy nagyon különbözik a spanyoltól. Spanyol tudással általában meg lehet érteni a ladino szövegeket, de a nyelvtanban, a szavakban jelentős az eltérés. Az énekek egyébként rendkívül változatos témájúak, szerelemről, megcsalásról, Istenről, betegségről, katonáskodásról, növényekről, reményről, Izrael és Spanyolország utáni vágyakozásról szólnak. 

- A zenekarban különböző nemzetiségű és zenei hátterű tagok vannak. Önmagában az, hogy mindenki hozzátesz valamit a saját kultúrájából hozott elemekből, a szefárd zene történetét idézi.   

- A zenekarba mindenki más etnikai, vallási és zenei háttérrel jött. Fel sem tudnám sorolni, mennyi hatás keveredik itt, amikor hozzányúlunk egy adott dalhoz. Úgy gondolom, a szefárd zene területén ezért is egyedi az, amit mi csinálunk. Ehhez hozzájön az az összhang, ami a hosszú együttzenélésnek köszönhetően minden alkalommal létrejön a színpadon. Közeli barátságok, a szefárd zene iránti elkötelezettség, és a kifogyhatatlan kísérletező kedv az, ami sajátossá, és itthon is nagyon népszerűvé teszi a zenénket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Sir Simon Rattle otthagyja Londont

Személyes okokkal indokolja, hogy 2023-ban távozik a Londoni Szimfonikusok éléről, és a müncheni Bajor Rádiózenekarnál folytatja a neves brit karmester.
Klasszikus

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.
Színház

100 éve született Foxi Maxi és Frédi magyar hangja, Csákányi László

1921. január 13-án született Csákányi László, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki a papi hivatást feladva vált a magyar színjátszás kiemelkedő alakjává.
Zenés színház

Operajátszás, rendkívüli időkben

Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk arról, hogyan változnak az operajátszási szokások, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal két zenetörténész-kritikussal, Mácsai Jánossal és Mesterházi Mátéval ültek le beszélgetni.
Színház

Elhunyt Vass Gábor színész

Évtizedekig dolgozott színházban, a legtöbben viszont orgánumát ismerik: ő volt Sean Connery és Bruce Willis magyar hangja. Hatvannégy éves volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.
Jazz/World hír

Toplistás lemezekkel indul az év a Fonónál

Online koncertekkel és új lemezekkel búcsúztatta az óévet a Fonó. A 2020-ban megjelent albumok közül több a nemzetközi toplistákra és a legjobb hazai kiadványok közé került.
Jazz/World lemez

David Bowie utolsó, legnehezebb szerepe

Öt éve, utolsó albumának megjelenése és hatvankilencedik születésnapja után két nappal elhunyt David Bowie. Hogy a Blackstar hattyúdalnak készült-e, abban az alkotótársak véleménye is megoszlik. Nézz fel, a mennyben vagyok – énekelte a popsztár, és ezt aligha lehet másképpen értelmezni.
Jazz/World hír

A legjobb lemezkiadók közé választotta a BMC-t egy rangos amerikai jazzmagazin

A 2020-as év öt legjobb dzsessz lemezkiadója közé választotta a magyar BMC Recordsot a New York City Jazz Record rangos magazin. A BMC több tavalyi albumát külön is díjazta a lap.
Jazz/World hír

Elmélyült szakmai tudásról és specifikus hangszerismeretről árulkodik az Erdőfű Népi Kamarazenekar első lemeze

Az Erdőfű igazi unikum a hazai folkpalettán: kisebb formációban a budapesti táncházi közeg egyik meghatározó zenekara megalakulása óta, teljes kamarazenekari felállásban pedig olyan színpadi népzenei produkciót nyújtanak, amit kevesen tudnak. Más zenekarokból már ismert, nagy tudású tagjai elkötelezett hívei a Kárpát-medencei népzenei hagyomány hiteles előadásának.